Gazdaság

Már megint a csőd felé rohan Amerika

Weinhardt Attila
Két, egymással szorosan összefüggő témában, az új költségvetésben és az adósságplafon megemelésében kell napokon belül egyezségre jutnia a két nagy amerikai politikai erőnek, enélkül ugyanis jövő keddtől lebénul a közszféra működése, két hét múlva pedig fizetésképtelenné válik az Egyesült Államok. A végsőkig kiélezett politikai harc garantált, de az nem, hogy az alku még éppen időben érkezik. Emiatt a pénzügyi piacok is egyre inkább aggódnak, hogy október közepén esetleg valóban bekövetkezik az a példátlan esemény (államcsőd), amelyet az amerikai pénzügyminiszter katasztrófának nevezett. Már a 2011-es, végsőkig kiélezett politikai küzdelem is gazdasági károkkal, illetve súlyos piaci következményekkel járt, ez pedig most még inkább igaz lehet.

Elemzésünk főbb megállapításai:

  • kritikusan fontos napok következnek az Egyesült Államok régóta halogatott költségvetési és adósságproblémáinak rendezése szempontjából
  • a jelenlegi költségvetési év most szeptember 30-án zárul, és egyelőre nincs mindkét párt számára elfogadható keretrendszer az új költségvetési évre
  • a republikánusok elvonnák a demokrata államfő nevével fémjelzett egészségügyi programtól a költségvetési támogatást és csak ezért cserébe mennének bele az adósságplafon emelésébe
  • amelynek emelése elkerülhetetlen még akkor is, ha maga a szabályrendszer értelmetlen
  • október 17-től már a költségvetési tartalékokra szorulhat az amerikai államháztartás, ettől kezdve pedig az adósságplafon megemelése elkerülhetetlen, hogy ne következzen be a részleges csőd
  • ha ez mégis megtörténne, akkor sérülne a nagyon biztonságosnak tartott amerikai eszközök iránti bizalom, ez pedig súlyos zavarokat okozna világszerte a pénz- és tőkepiacokon.

A végsőkig feszítik a húrt

A történelem ismétli önmagát, de legalábbis az amerikai költségvetési bénázás biztosan. Nagyon régóta jelent súlyos kényelmetlenséget és komoly veszélyeket az Amerikai Egyesült Államok nominális adósságplafonja, az ettől való távolmaradás ugyanis magas államadósság mellett szinte lehetetlen küldetés, ezt pedig a republikánusok az utóbbi időben egyre következetesebben használják politikai fegyverként. A helyzetet bonyolítja, hogy október elsejével új költségvetési év veszi kezdetét, ám a büdzsét nem lesz egyszerű tető alá hozniés a republikánusok és demokraták egyet nem értése természetes.

Kezdjük először az adósság problémájával! Az adósságplafon lényege, hogy amennyiben a nominális (dollárban kifejezett) államadósság szintje eléri a törvényi limitet, akkor a kormány nem bocsáthat ki állampapírokat, vagyis nem tudja kielégíteni rövid távú finanszírozási igényét. Az amerikai plafon problémája messziről ered, már 1917 óta jelen van bizonyos fajta adósságkorlát, amit az idők során a kongresszus rendszeresen megemelt. Először a háborús kiadásoknak próbáltak valamiféle gátat szabni, ami igazából praktikus is volt, később a limit konkrét meghatározása az adósságnövelés korábban tételenkénti vitáit is csitította, Mára leginkább egy rendkívül kényelmetlen és jószerével értelmetlen szabályról van szó, hiszen költségvetési fegyelmet egyáltalán nem képes kikényszeríteni. Már csak azért sem, mert a nominálisan meghatározott adósságmutató ilyen magas államadósság mellett fenntartható adósságpálya mellett is képes emelkedni (elegendő, ha a nominális GDP-növekedésnél kisebb ütemben növekedik). Az Egyesült Államokon kívül egyedül Dánia még az utolsó demokratikus ország, ahol nominális meghatározások szerinti kötvénykibocsátási korlátozások vannak érvényben. Ugyanakkor a dán módszer sokkal rugalmasabb az amerikainál, szorosan követi a költségvetési folyamatokat és bőven ad teret az előre nem látott deficitnek is. Így aztán az ő esetükben ez tulajdonképpen sosem jelentett problémát, Amerikában viszont igen!

16 699 421 095 673,60 azaz majdnem 17 billió dollár - ez az adósságplafon jelenlegi szintje az Amerikai Egyesült Államokban. Valójában az USA már májusban elérte ezt a szintet és azóta úgynevezett rendkívüli intézkedésekkel él, hogy forrásokat szerezzen. Ez mára elfogadottá vált, pedig definíciós trükközésről van szó, ahol bizonyos államközi szervek tartozásait ideiglenesen úgy számolják, hogy ne növelje a kormányzat bruttó adósságát. Természetesen ezek az eszközök sem tartanak ki sokáig, és ezt követően az ország már valóban nem lesz képes több hitelt felvenni, nem marad más számukra, mint a költségvetés pénzügyi tartalékai.

Már megint a csőd felé rohan Amerika
Először ennek a pénznek a mértékét 50 milliárd dollárra becsülték, csakhogy a bevételek lassabban érkeztek a vártnál. Így szeptember 25-én, szerdán Jacob Lew amerikai pénzügyminiszter újabb levelet írt az Egyesült Államok Kongresszusának, melyben ismételten figyelmeztette őket a szűkös határidőre, ráadásul még borúsabb képet festett a költségvetési tartalékok szintjéről:

"A pénzügyminisztérium számításai szerint a rendkívüli intézkedéseink október közepére kimerülnek, és ezt követőn pusztán 30 milliárd dollár áll majd az ország rendelkezésére, hogy eleget tegyen fizetési kötelezettségeinek. Ez az összeg messze a nettó kiadásaink alatt lesz majd, az ugyanis akár 60 milliárd dollárra is rúghat (szerk: később néhány hétre elegendő finanszírozásról beszélt). Ha pedig nem áll elegendő pénz a rendelkezésünkre, akkor történelmünkben most először lehetetlenné válik, hogy az Amerikai Egyesült Államok teljesítse minden kötelezettségét" - áll a levélben, amiben a képviselőház terveit is erőteljes kritikával illeti: "Bármilyen terv, ami a kifizetéseket prioritás szerint rendezné, valójában nem volna más, mint csődesemény."

Jacob Lew szerint az adósságplafon vitája korábban komoly károkat okozott Amerikának, és az újra feltámadó vita mind az üzleti mind a fogyasztói bizalmat erodálja, ami eséshez vezet majd a piacokon. Sőt, állítása szerint, ha a kongresszus megismétli korábbi katasztrófapolitikáját, azzal a korábbinál sokkal jobban károsíthatja a gazdaságot. Amennyiben pedig bekövetkezik a fizetésképtelenség, katasztrófa lesz.

Komolyan fennáll a nemfizetés veszélye?

Tény, hogy válságos helyzet alakulhat ki, amikor a Federal Reservenél vezetett számláról elfogynak a tartalékok, és mivel a Fed a törvény értelmében nem hitelezhet a kormánynak, a kifizetések elhalasztásra kell, hogy kerüljenek. Ennek a súlyos kimenetnek a pontos eljövetele ugyanakkor bizonytalan, mivel a költségvetési bevételek és kiadások rendkívül ingadozóak tudnak lenni. A Morgan Stanley Research számításai szerint valójában minden különleges eszközt bevetve a kincstár akár novemberig is kihúzhatja.

A pénzügyminiszter írásában a lehetséges következményeket reálisan taglalja, de természetesen nem kell mindenképpen a levélben foglalt súlyos következtetésekre számítanunk. Jacob Lew megfogalmazása drámai, de emögött inkább az a szándék állhat, hogy felkészítse a publikumot a közelgő kemény vitákra, de nem feltétlenül a következményekre. A pénzügyi tartalékok elfogyása sem feltétlenül jelentené még az amerikai kötvények csődjét, azok nyilvánvalóan elsőbbséget élveznének, bár Lew rámutat, hogy ettől még jogosan értékelhetnénk csődeseménynek a a nem adóssághoz kötődő kifizetések elmulasztását is.

Korábban valóban hallhattunk olyan politikai nyilatkozatokat Amerikában, amelyek a csőd elfogadását jobbnak titulálták a plafon emelésénél, de ez mindeddig háttérbe szorult. 2011-ben volt az ország a legközelebb a csődeseményhez, de a jól látható súlyos következményei miatt természetesen a limit emelése mellett döntöttek. 2011. augusztus 5-én pusztán az adósságplafon megemelésének halogatása az ország első (S&P általi) leminősítéséhez vezetett, aminek súlyos tőkepiaci hatásai voltak. A valós csőd, netán a kötvények átstrukturálása pedig egész egyszerűen egy világraszóló új pénzügyi válságot okozna - ahogy erre utalt maga a pénzügyminiszter is.

Lesz-e költségvetés, vagy leáll az állam?

A másik problémás kérdés, a szeptember végén kifutó költségvetés folytatása lesz. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa egészen pontosan öt éve nem tudott új költségvetést elfogadtatni, ehelyett egy úgynevezett CR (continuing resolution) lépett életbe, ami a korábbi kiadási terveken alapul. Most ismét CR-re kerülhet sor, a (republikánus többségű) amerikai képviselőház ugyanis elfogadta a kormánykiadások finanszírozásának folytatását október 1-jétől december 15-ig lehetővé tévő törvényjavaslatot, ugyanakkor ez elvonná a pénzügyi támogatást Obama elnök szövetségi egészségügyi törvényétől is (ún. "Obamacare"). Arra viszont szinte minimális esély sincs, hogy a demokrata többségű szenátus így is elfogadja a tervet. A szövetségi kormányzat lebénulásával fenyeget, ha a feleknek szeptember 30-ig nem sikerül megállapodni egy áthidaló megoldásban, amikor a ház jelenlegi szünete lejár.

A kockázat leginkább úgy áll fenn, hogy az amerikai állam pár napra felfüggesztené bizonyos kifizetéseit, pontosabban leállítaná egyes tevékenységeit. Ugyanis a törvényhozókra egyre nehezedő nyomás ellenére a politikai polarizáltság miatt mégis előfordulhat, hogy a határidő előtt visszaküldik a költségcsökkentéssel párosított javaslatot.

A Morgan Stanley Research elemzői ugyanakkor nem tartják a leállást túl valószínűnek. Becslésük szerint nagyjából 25 százalékos lehet a valószínűsége a megbotlásnak, de szerintük erőteljesen a kooperációra ösztönzi az egyébként nem túl népszerű szenátusi tagokat a közelgő időközi választás. Ráadásul a meg nem egyezés leginkább John Boehner képviselőházi elnököt tüntetné fel rossz színben, így a republikánus politikus akár demokratákkal szövetkezve is az egyezség felé mozdulhat el.

Az ideiglenes kormányzati leállások egyébként nem példa nélküliek az USA történetében. Sőt, 1976 óta egészen pontosan 17 ilyen eset történt, bár többségükben csak pár napig tartottak. Ugyanakkor a legutóbbi éppen hosszúra sikerült, az 1995. december 5-én kezdődő eset egészen 21 napig tartott. A makroökonómiai hatásai egy pár napos leállásnak nem volnának súlyosak, az aktivitáskiesés még ugyanabban a negyedévben korrigálódhat - áll a Morgan Stanley Research elemzésében. A GDP-re való direkt hatás ugyanakkor egyértelmű és nem elhanyagolható. Az állami szférában dolgozók bére a szövetségi kiadások jelentős részét teszik ki. A befektetési bank elemzőinek számításai szerint évesítve akár a GDP 0,15 százalékát is elveszítheti Amerika egyes dolgozóinak ideiglenes kényszerszabadságával. A Moody's Analytics számításai szerint ennél sokkal nagyobb is lehet a dolgozók ideiglenes elküldésének a hatása, szerintük a negyedéves GDP növekedési számot minden hatásával együtt akár 1,4 százalékponttal is csökkentheti évesítve. Õk háromtól négy hétig terjedő kieséssel számoltak, és kiindulásként 3 százalékos növekedést feltételeztek.

A költségvetés elfogadásával kapcsolatos cirkusz szerencsére nem érinti a Federeal Reserve tevékenységét, az ugyanis nem része a szövetségi költségvetésnek. Így mivel az ő kezében van az adósságkezelés, erre nem lesz kihatással a költségvetési tervek esetleges kudarca.

A kettő mégis kapcsolódik - megijedhet a piac!

A befektetők szempontjából ugyanakkor mégiscsak összemosódik a kép, és a költségvetés bukása esetén hamar fókuszba kerülhet az állam csődje is. Ha az egyik diszfunkcionális, miért ne lenne a másik is az - vélekednek a befektetési bank elemzői a piaci reakciókról.

A piacok hozzászoktak ahhoz, hogy a politikusok hajlamosak az utolsó pillanatig halogatni a döntést, jelen esetben tehát erős meglepetés volna a CR bukása. Barack Obama elnök azt állítja, hogy nem bocsátkozik tárgyalásokba, de ahogy pár évvel ezelőtt mégis tárgyalásokba bocsátkozott, várakozásaink szerint így tesz majd most is. Ugyanakkor az elfogadása is pusztán kéthónapos türelmi időt adna (hiszen csak december 15-ig lenne érvényes a CR), ami alatt meg kéne történnie az adósságplafon megemelésének. Ha leállás lesz az állami szférában a politikai megosztottság miatt, az egyértelműen növeli majd az adósságplafonnal kapcsolatos kudarc lehetőségét is. A piaci reakciók pedig még kíméletlenebbek lehetnek, mint korábban.

Múltbeli és várható piaci reakciók

2011 augusztusában a végsőkig kiélezett washingtoni politikai vita az adósságplafon megemeléséről, illetve az akkor hozott alku (a problémák rendezésének jövőbe tolása) az Egyesült Államok leminősítéséhez vezetett. A példátlan lépés megingatta az addig kiemelten biztonságosnak tartott amerikai államkötvényekbe vetett bizalmat is, mindez pedig alapvetően rontotta a globális befektetői étvágyat, pontosabban általános menedékkeresést váltott ki a piacokon. Éppen ezzel függött össze az is, hogy bár a problémák az Egyesült Államok felől indultak ki, de a tőke mégis oda menekült, mivel továbbra is ő a legnagyobb és leglikvidebb pénz- és tőkepiac a világon.

Már megint a csőd felé rohan Amerika
Fontos rögzíteni, hogy éppen a leminősítéssel egyidőben uralkodtak el a globális gazdasági növekedéssel kapcsolatos aggodalmak is a piacokon, így ez a két hatás együttesen váltott ki részvénypiaci zuhanást, tőkemenekülést a dollárba, azon belül is a leminősített amerikai államkötvényekbe. A menedékkeresés rendkívül nagy emelkedést váltott ki az arany piacán (1700 dollár körülről) és néhány hét alatt történelmi csúcsra is ugrott a sárga nemesfém árfolyama 1900 dollár felett.

Már megint a csőd felé rohan Amerika


Már megint a csőd felé rohan Amerika


Már megint a csőd felé rohan Amerika
A most is várhatóan végsőkig élezett washingtoni politikai vita könnyen vezethet további részvénypiaci eséshez (az utóbbi napokban már jól látszott a gyengélkedés), illetve az arany megugrásához, de a Fed pénznyomtatási programjával kapcsolatos bizonytalanság (meddig folytatja teljes ütemmel) jelentősen "bezavar" a képbe a dollár és az amerikai államkötvények árfolyamának alakulását tekintve. A pénznyomtatási program ugyanis egyelőre láthatóan aláássa a zöldhasú erejét, amelyet az adósságplafon miatti aggodalmak eddig nem tudtak ellensúlyozni (a menedékkeresés eddig nem erősítette a dollárt) és közben a kötvénypiacon sem láttuk a tömeges menedékkeresést, azaz a hozamok intenzív süllyedését. Amennyiben egyébként az adósságplafon és a költségvetési vita a következő hetekben megnyugtatóan rendeződik, akkor jelentősen megnő az esély arra, hogy a Fed decemberben valóban elindítja az eszközvásárlási programjának lassítását, sőt annak esélye is nő, hogy ez a lassítás a rendeződő viták miatt az eddig árazottnál (havi 10-15 milliárd dollár) gyorsabb is lesz. Ez viszont már lendületet adna a dollárnak, a kötvényhozamok pedig intenzíven tovább emelkednének.
zöld környezet levél
DSZZS20200216016
zöld park shutter
orbán viktor évértékelő
koronavirus
BullvsBear
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
zöld környezet levél