Gazdaság

Egyre kevesebbre képes az eurózóna

Siralmasan néz ki az eurózónás növekedés, ráadásul ami még kiábrándítóbb, hogy ez a most látott szint nincs is annyira messze az egyáltalán elérhetőtől. Legalábbis amíg jelentős strukturális reformok nem mennek végbe az egyes eurózónás tagországokban, hogy gyógyítsák az elmaradt beruházások és a lemorzsolódott munkaerő indukálta sebeket a gazdaságban. Az Európai Központi Bank fél százalékra becsli a régió potenciális növekedését, ami az 1999-es szint ötöde, ehhez képest az USA-ban már fentről záródik a kibocsátási rés. Európa rosszabbul teljesít.
Európa teljesen legyengült a válságtól

Az Európai Központi Bank legfrissebb elemzésében (Potential output, economic slack and the link to nominal developments since the start of the crisis) arra mutatott rá, hogy az eurózóna növekedési kilátásai permanensen romlottak az elmúlt években. Ez tehát azt jelenti, hogy még ha véget is ér a fellendülési időszak sem látunk majd olyan növekedési számokat Európában, mint a válság előtt.

A harmadik negyedévben ráadásul töredezni látszik az eurózónás fellendülés: a francia GDP negyedéves alapon újra recessziót mutat, míg a legnagyobb súlyú német növekedés már csak 0,3 százalékot mutat (qoq) a második negyedéves 0,7 százalékot követően:

Egyre kevesebbre képes az eurózóna
Az eurózónás GDP ezek fényében vészesen afelé tart, hogy újra recesszióba bukjon, miután a második negyedévben nagy nehezen letudta történelmének a leghosszabban tartó recesszióját. Az aggregált növekedési számok 0,1 százalékos növekedést mutatnak negyedéves alapon, míg éves alapon mínusz 0,4-et:

Egyre kevesebbre képes az eurózóna
Ez meglehetősen rosszul néz ki, de ami a még szomorúbb, hogy ezzel a növekedéssel valójában nem vagyunk messze attól, amire egyáltalán képes lehet Európa. A legfrissebb elemzések szerint ugyanis az eurózóna legfeljebb fél százalékkal bővülhet a hosszútávon a jelenlegi körülmények fényében (az aktuális GDP ugyanis hosszútávon nem térhet el a potenciális GDP-től).

A potenciális növekedésre vonatkozó becslések természetesen rendkívül bizonytalanok, ugyanakkor a nemzetközi intézmények elemzései mind arra mutatnak rá, hogy az eurózóna potenciális kibocsátása jelentősen visszaesett a 2008-as válság kitörése óta. Az EKB elemzése szerint, míg 1998-ben 2,5 százalék lehetett az elérhető aktivitás, mára ez ötödére esett vissza.

Hogy is nézzük ezt a potenciális kibocsátást?

A potenciális kibocsátás nincsen kellően pontosan definiálva a jelenlegi szakirodalomban - hivatkozik az EKB a különböző mérési módszerekre. Általánosságban úgy tekinthetünk rá, mint az aktivitásnak az a szintje, amit közép és hosszú távon elérhet a gazdaság. Tehát azt a hosszútávon fenntartható növekedést jelenti a meglévő gazdasági tényezők birtokában, amik még nem okoznak inflációs nyomást. Másképpen megfogalmazva, a potenciális kibocsátás nem más, mint a termelési tényezők (tőke, munka és a termelékenység - TFP) trend komponense.

Ilyen szemmel nézve egy fokkal jobban érthető, hogy mik is hajtják a potenciális kibocsátás szintjét, hiszen azt lényegesen meghatározza a tőkeakkumuláció trendje, a munkaerő (és ezzel összefüggésben a népesség) változása, illetve az innováció hajtotta TFP. Ebből az következik, hogy közvetlenül a válság kirobbanásakor látott visszaesés a potenciális kibocsátásban valójában az azt megelőző folyamatok eredménye, ahogy az alábbi ábrán is látható, hogy már régóta lefelé ível a kék vonal. A 2008-as évben pedig még erőteljesebb esés bontakozott ki:

Egyre kevesebbre képes az eurózóna
Az eurózóna potenciális kibocsátása (kék vonal) az aktuális kibocsátás (piros vonal) és az egyes időszakok átlagos potenciális/aktuális növekedési értékei (szaggatott kék és szaggatott piros).
Forrás: Európai Bizottság, Európai Központi Bank
A 2011-es évet követő újabb csökkenést, pedig az elöregedő társadalom mellett, a tartósan magas munkanélküliség miatti lemorzsolódás (munkaerőpiacról való végleges kikerülés) és az elmaradó beruházások miatt alábukó tőkehelyzet hajthatta. Az ilyen folyamatok ellensúlyozására végrehajtott strukturális reformok hatása (például amik a munkaerőt a nagyobb hozzáadott értékű szektorokba csoportosítja át) nehezen mérhető, ugyanakkor az EKB elemzői meglehetősen pesszimistán vélekednek ezen folyamatokról jelenleg.

Fontos megjegyezni, hogy az aktuális kibocsátással ellentétben a potenciális kibocsátást nem lehet megmérni, csak megbecsülni. Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy a bizonytalanság az eredményekben, de ettől függetlenül egy nagyon fontos mutatóról van szó, hiszen ez mondja meg nekünk, hogy a gazdaságunk éppen túlfűtött-e vagy jégcsapok lógnak róla.

Az Európai Bizottság legfrissebb számításai szerint az eurózóna potenciális kibocsátása 2008-12 között 0,9 százalék volt átlagosan, míg 2000-07 között 2,2 százalék, vagyis 1,3 százalékponttal esett vissza. Ezzel kontrasztba állítva az aktuális GDP számokat, azt látjuk, hogy 2,2 százalékról egészen -0,2 százalékig csökkent az átlagos növekedés a válságot követő években, vagyis a kibocsátási rés negatívvá vált a válság hatására. Érdekes módon ez a visszaesés nagyon hasonló mértékű volt az USA-ban is, ahol a potenciális GDP 1,4 százalékponttal esett vissza, míg az aktuális GDP 2,0 százalékponttal a válságot követően, ugyanakkor az ő esetükben a kibocsátási rés már záródni látszik, ráadásul felülről!

Egyre kevesebbre képes az eurózóna
Az Egyesült Államok potenciális kibocsátása (kék vonal) az aktuális kibocsátás (piros vonal) és az egyes időszakok átlagos potenciális/aktuális növekedési értékei (szaggatott kék és szaggatott piros).
Forrás: Európai Bizottság, Európai Központi Bank
Az Amerikai Egyesült Államokban, a munkaerőpiac magasabb flexibilitása jelentősen könnyítette a válságot követő alkalmazkodást, Európában viszont konkrétan lefelé húzza a mutatót. Ezt az alábbi ábrán láthatjuk, ahol a potenciális kibocsátás komponensekre van bontva. Figyelemre méltó, hogy az öreg kontinensen a teljes tényező termelékenység (TFP) a felére esett vissza:

Egyre kevesebbre képes az eurózóna
Az eurózóna potenciális kibocsátásának a változása (fekete vonal) és az ahhoz hozzájáruló komponensek.
Forrás: Európai Bizottság (CIRCABC)


Egyre kevesebbre képes az eurózóna
Az Egyesült Államok potenciális kibocsátásának a változása (fekete vonal) és az ahhoz hozzájáruló komponensek.
Forrás: Európai Bizottság (CIRCABC)
Konklúzió: lemarad(t) Európa

Összességében azt mondhatjuk, hogy a potenciális kibocsátást ért negatív hatás Európában leginkább a termelési függvény tőke és munkaerő komponensét ért sérüléseknek köszönhető. Ezeket az alacsonyabb beruházási rátának, az egyre romló demográfiai helyzetnek és a magasabb szintre került strukturális munkanélküliségnek köszönhetjük. Nehéz megítélni, hogy ezen hatások milyen hosszan állhatnak fenn, mindenesetre az erre vonatkozó strukturális reformok végrehajtása nélkül a hosszútávon is ilyen szinten maradhat az európai potenciális kibocsátás - vonja le a konklúziót az EKB, hozzátéve, hogy egyelőre még nem tartja kellően átfogónak az eurózóna országai által végrehajtott reformlépéseket.
Katona Bence Hiventures
Vörös Tamás
Frankfurti tőzsde
HiVentures-Portfolio elso panelbeszelgetes generaciovaltas
borisjohnson
Bika
erzsébet-utalvány-cafeteria
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
HiVentures-Portfolio elso panelbeszelgetes generaciovaltas