Gazdaság

A Raiffeisen-kivonulás margójára - Why nations fail?

Nyugalom, nem lesz drámai hatása a Raiffeisen kivonulásának. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a bank kivonulásával nyer az ország. Az esemény tekinthető akár egy olyan folyamat következő apró láncszemének, aminek a végén egy felzárkózásra képtelen Magyarországot találunk majd.
Attól, hogy egy bankot megvesz egy másik bank, nem történik olyan változás a pénz- és tőkepiacon, ami nagy árfolyammozgásokat, kilengéseket okozna. Sőt, az, hogy egy bank kivonul egy országból, szintén nem katasztrofális esemény. Már az Európai Unióban sem az, hiszen a válság során a bankmentő csomagok egy részénél a megállapodás részét képezték az olyan szerkezetátalakítások, melyek de facto kivonulást jelentettek egy-egy ország piacáról. (Az MKB Bank tulajdonosa például ezen ok miatt 2016-ig szintén kivonul Magyarországról.)

Hogy további megnyugtató dolgokat mondjunk: nincs ma semmiféle bizonyítékunk arra, hogy egy hazai tulajdonban lévő bankrendszer rosszabbul működne, mint egy külföldi többségben lévő. (Igaz, arra sincs, hogy jobban: például a pénzügyi válság során állami pénzt csak hazai bankokba kellett tenni, a többieket a külföldi anyabankok segítették ki.)

Ezzel együtt sem állíthatjuk, hogy a Raiffeisen kivonulásával minden rendben lenne. Nem akarok kitérni azokra a kérdésekre, hogy vajon mihez tud kezdeni egy banki infrastruktúra és menedzsment egy százszor nagyobb bankkkal. Vagy hogy tud-e jobban hitelezni egy részben állami tulajdonban lévő bank. Vagy hogy mennyi idő alatt fordítható nyereségbe a bank, illetve addig mennyi adóforintot kell beletenni a tőkepótlásba. Ehelyett inkább arról elmélkednék kicsit, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy az egyik állapotból a másikba való eljutás hogyan, és miért történik.

A Raiffeisen azért vonul ki, mert a válság előtti túlságosan kockázatos üzletpolitikáját kegyetlenül megbüntette a válság, majd utána a gazdaságpolitika olyan mértékben sújtotta további terhekkel, hogy középtávon sem látta esélyét arra, hogy érdemes lesz az országban tovább működnie. Moralizálhatunk azon, hogy mi az igazságos, meg mi nem, de a lényeg mégis az, hogy összességében előbbre jutunk-e vagy sem azzal, ahogyan a sorsunkat alakítjuk.

Márpedig az a tény, hogy az állam hathatós közreműködésével és leplezetlen örömködése közepette egy nagy, a rendszerváltozás óta jelen lévő, egykor jelentős szerepet betöltő befektető kivonul az országból, sok pozitívumot nem hordoz. (És ezt nyilván a Raiffeisen is el fogja mondani mindenhol.) A magyar gazdaság felzárkózásához bizonyos mennyiségű külső forrásra szükség van, ez pedig a bankrendszeren keresztül és/vagy közvetlen tőkebefektetéssel (FDI) érkezik az országba. A hazai bank vélhetően nehezebben, drágábban tud majd forrást bevonni, de ez a hatás talán nem jelentős. Az viszont az lehet, hogy miként változik a befektetők amúgy is nagyon rossz Magyarország-képe a kivonulás hatására. (Sőt, ha belegondolunk, nem biztos, hogy az idén ez lesz az egyetlen államosításra hajazó esemény a pénzügyi és az energetikai szektorban.)

Az adófizető és munkahelyteremtő külföldi befektetőt újabban lasszóval is nehéz fogni, a kevés külföldi tőkebeáramlás túlnyomó része egyszerűen a bankok veszteség miatti tőkepótlása volt. (Az utóbbi egy év FDI-beáramlása közül nulla.) A külföldi tulajdonú vállalatok egy része a döntési funkciókat is inkább a régiós országokba szervezi ki, az a néhány új befektetés, amit gáláns külön alkukkal be lehet csábítani, aligha fogja dinamizálni a gazdaságot.

Többször hivatkoztunk már azokra a megközelítésekre, amelyek a gazdasági felzárkózás feltételeinek elsősorban intézményi tényezőket tekintenek. Ennek keretében kiemelt szerepet tulajdonítanak az inkluzív intézményeknek, melyek az erőforrásokhoz való szabad hozzáférést biztosítják, a szabad verseny lehetőségét minél szélesebb körben teremtik meg. Ehhez képest ma azt láthatjuk, hogy a mérnök szakmától a szemétszállításon át a pénzügyi szektorig (itt több példát is hozunk a jelenség általánosságát kimutatva, azóta a lista csak tovább bővült) a piaci allokáció helyett egyre inkább a források szelektív, politikai alapú, egyre inkább koncentrált elosztásának lehetünk tanúi. Ebbe a folyamatba könnyen illeszthető az, hogy az állam az elmúlt években a tevékenységével a versengő bankszektor több szereplőjét hozta kilátástalan helyzetbe. Vagy hogy máshonnan hozzunk példát: ugyanilyen, amikor a kormány képviselője magától értetődően jelenti ki, hogy hát a harmadik rezsicsökkentés nyilván majd több szolgáltatót is ellehetetlenít. Annyi baj legyen. Csak a végén nehogy mi is bekerüljünk Acemoglu és Robinson Why nations fail? című bestsellerének átdolgozott kiadásába. Elrettentő példaként.
máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
lynx ifv