Gazdaság

Tényleg jó példa nekünk Kína és India?

Meglehetősen rossz példákat választott a miniszterelnök Tusnádfürdőn, amikor a magyar sikerhez keresett mintákat. Az országok egy része egyáltalán nem sikeres, mások pedig legfeljebb olyan módon sikeresek, ahogyan mi soha nem lehetünk azok. Szerencsére.
"A világban versenyfutás van annak az államnak a kitalálásáért, amely leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések sztárjai pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország - értékelte a magyar siker követendő mintáit Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn.

A felsorolt országoknak valóban közös jellemzője, hogy a világgazdasági átlagnál tartósan gyorsabb növekedést tudnak felmutatni. Kérdés, elegendő-e ez ahhoz, hogy a gazdasági sikeresség kulcsát az ő modelljeikben keressük. A mai ismereteink alapján nemigen. Hívjuk segítségül Dani Rodrikot, a gazdasági fejlődés egyik legelismertebb kutatóját! Egy tavalyi tanulmányában a közgazdász éppen úgy foglalta össze a sikerességről szóló ismereteinket, hogy az könnyen érthetővé teszi, miért nem érdemes Kínát vagy Indiát mintának tekinteni. (A tanulmányt egyébként tavaly a Portfolio is ismertette, itt olvasható.)

Rodrik (alapozva más tudósok munkáira) úgy látja, hogy alapvetően két nagy gazdasági húzóerő létezik. Az első a humántőke és az intézmények fejlődése, fejlesztése. A hosszú távú növekedés végső soron ezen képességek fejlődésének a függvénye, amibe persze beletartozik az oktatástól, egészségügytől a javuló szabályozói teljesítményen át a jobb kormányzásig sokféle dolog. Hálátlan tulajdonsága ezeknek a képességeknek, hogy lassan fejlődnek, illetve fejlesztésük költségei magasak.

A második hajtóerő a szerkezeti átalakulás, amikor is új, nagyobb termelékenységű ágazatok születnek és bővülnek, ezzel párhuzamosan pedig a munkaerő a gazdaság tradicionális, alacsony termelékenységű szektoraiból tömegével áramlik a modern szektorba. Az (amúgy meglehetősen vegyes eredményességű) természeti erőforrás lelőhelyek kiaknázását leszámítva a rendkívüli növekedési sztorik mindig valamilyen gyors strukturális átalakulás, jellemzően iparosodás eredményeképpen alakulnak ki. Ezek a növekedési csodák még akkor is képesek megvalósulni, ha egyébként a fent említett képességeknek a gazdaság és a társadalom szűkében van.

A fenti két bekezdésből talán már világos, mire akarunk kilyukadni, de folytassuk Rodrik gondolatmenetét! Ahogy a gazdaság fejlődik, a modern és a tradicionális szektorok közötti különbség eltűnik, a gazdaság komplexebbé válik. A kétféle hatóerő együtt érvényesül, idővel pedig az első hajtóerő fundamentumai dominánssá válnak. Ha ez mégsem történik meg, akkor a növekedés kifullad - fejtegeti Rodrik.

A kínai és az indiai fejlődés az elmúlt évtizedekben alapvetően a második típusú felzárkózásról szólt. Ilyen típusú óriási gazdasági, társadalmi átalakulásra nincs lehetőség. Nincs hozzá nyersanyagunk, nincsenek a kevésbé termelékeny gazdasági szektorban tevékenykedő, gyorsan átcsatornázható tömegek sem. A nagy keleti országok azért lettek "sztárok", mert a globalizálódó világkereskedelem korában az extenzív fejlődéshez adott volt a nagy belső munkaerőtartalék, illetve a külső kereslet a feldolgozóipari tömegtermékek iránt. Ehhez nem kellett a svéd intézményi minőség, "csak" az olyan alapvető feltételek megléte, mint a makrostabilitás, a tulajdonjogok védelme, ami egy-egy új iparághoz az alapvető működési környezetet biztosítja.

Egyébként Rodrik az említett tanulmányában a két országot meg is nevezi: a gyenge intézményi környezet melletti, gyors strukturális átalakulás által hajtott növekedés példája lehet Tajvan és Kína korai felzárkózási időszaka, de bizonyos szempontból akár India is, mondja a kutató. Kétségtelen, Kína részben leszakadt erről a fejlődési pályáról, de többek között éppen úgy, hogy hatalmas összeget költ az oktatásra. Ha elfogadjuk a Rodrik által felvázolt fejlődési utat, akkor óvatosank kell lennünk, ha olyan országoknál keresünk követendő modelleket, amelyek fejlettsége fele, negyede a magyarénak. (Egy főre jutó GDP-ben, vásárlóerőparitáson számolva.)

Feltételes konvergencia Nem csak a frissebb kutatási eredmények, hanem korábbi növekedési vizsgálatok is óvatosságra intenek a tekintetben, hogy mennyire érdemes eltérő fejlettségű országok ilyen összevetése. A feltételes konvergencia szerint minden ország számára a saját társadalmi, földrajzi, kulturális, gazdasági alapadottságai határozzák meg, hogy a relatív fejlettség milyen szintjére juthatnak el. Egyelőre sem Kína, sem India esetében nincs arra bizonyíték, hogy a mostani modelljük a magyar fejlettséget érdemben meghaladó szintet garantálna. Sőt, bizonyára a kutatók jelentős többsége ma úgy látja, hogy a gyors növekedés fennmaradásához szükség lesz még modellváltásra.

A miniszterelnök által megemlített Oroszország szintén furcsa példa. Nem csak azért, mert egyre nagyobb az esélye, hogy a politikai vezetés éppen most vezeti egy elszigetelődő (és leszakadó) pályára a gazdaságot, hanem azért is, mert alapvetően egy nyersanyag-alapú struktúra. Nekünk pedig a természeti erőforrásaink igen szűkösek. Valószínűleg a török sikeresség is elég relatív, figyelve, hogy a török modellnek hívott állami berendezkedés az utóbbi években recseg-ropog. Ahhoz meg nem kell török modell, hogy a demográfiai folyamatokat irigyeljük.

Vagyis ha a gazdasági sikerességről szóló ismereteinket összevetjük a miniszterelnök által említett országlistával, vakarhatjuk a fejünket. Gazdasági szempontok alapján ugyanis nem tűnik bizonyítottnak, hogy a sikeresség érdekében ezeknek a keleti országoknak a receptjét kellene követnünk.

Frankfurt Stock Exchange
LAS VEGAS, NV - APRIL 28:  Chairman and President of the Trump Organization Donald Trump yells 'you're fired'
Krones
szijjarto1119
Áder János köztársasági elnök (b), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b4) és Chikán Attila vezérigazgató MTI/Bruzák Noémi
Brexit_kiszivargott_brit terv_1500
U.S. President Donald Trump looks on as his nominee for the chairman of the Federal Reserve Jerome Powell
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Kereskedés a Portfolio Online Tőzsdén. Hasznos praktikák.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
LAS VEGAS, NV - APRIL 28:  Chairman and President of the Trump Organization Donald Trump yells 'you're fired'