Gazdaság

Kizsákmányolják a magyarokat? Tényleg?

Az európai uniós támogatás nem más, mint történelmi elégtétel a kommunizmusért, és kompenzáció a külföldiek kizsákmányolásáért - fogalmazott pénteki interjújában a miniszterelnök. Előbbivel nehéz vitatkozni, utóbbival viszont muszáj.
Két kijelentést is tett Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki hagyományos interjújában, melyek az uniós támogatásokat értelmezik. Az első így hangzott:

"Azért, hogy egy ilyen egységes piac működni tudjon és senki se érezze úgy, hogy gyarmattá tette egyik a másikat és kizsákmányolta az egyik tagállam a másikat, itt működnie kell valami kiegyenlítő mechanizmusnak, amely a kevésbé fejlett országokat gyorsabb fejlődési pályára segíti - fejtette ki. Ezt a felzárkóztatást segíti az az összeg, amit a gazdagabb országok adnak oda a szegényebb országoknak. Jellemző módon ahol kommunizmus volt, azok az országok szegények. Ahol nem volt kommunizmus, azok meg gazdagok. Tehát itt valójában a kommunizmusért egyfajta történelmi elégtételt kap Magyarország."

Történelmi nézőpontból kétségtelenül lehet igazság ebben az értelmezésben, bár azért azt érdemes megjegyezni, hogy az EU támogatási politikájában nincs olyan elem, ami a posztkommunista országokat kitüntetetten kezelné. Így aztán a jóval fejlettebb Szlovénia - kommunista múlt ide vagy oda - nem is kap annyi "történelmi elégtételt" (uniós forrást), mint más, szegényebb tagországok. És ha a déli tagországok leszakadása folytatódik, akkor a kommunista múlt hiánya ellenére is emelkedni fog a támogatásuk. Ettől még természetesen értelmezhető úgy a helyzet, hogy a szocialista blokk felbomlásával, illetve a demokratikus Európába való visszatagozódással nyertük el az uniós támogatáshoz való jogot.

Több ellentmondást érzünk az uniós forrásokhoz kötődő másik értelmezésben. "Az érem másik oldalát is nézem... Ha azt vesszük figyelembe, hogy Magyarországon mennyi külföldi tőkebefektetés történt és ott mennyi haszon, profit jön létre, a magyar emberek munkájának köszönhetően és a külföldi tőke együttműködésével, és hány százaléknyi osztalékot vesznek ki a külföldiek és viszik ki az országból, akkor évente 4 milliárd euró körüli összeget látunk. Ez megfelel annak az összegnek évente, amit az Európai Uniótól kapunk. Így a magyarokban nem alakulhat ki az az érzet, hogy őket a külföldiek kizsákmányolják." - fogalmazott a miniszterelnök.

Két észrevétel is kínálkozik ehhez a gondolathoz.

A külföldi működőtőke profitjának hazautalása és az uniós támogatások beáramlása nem állítható úgy szembe egymással, mintha egyik a másik kompenzációja lenne. Előbbi ugyanis a szabad tőkeáramlásból következik, a másik meg az uniós tagságból. És bár utóbbi nem létezhet az előbbi nélkül, ez az értelmezés mégis azt sugallja, mintha azt mondanánk: nagy butaság ugyan beengedni a külföldi működőtőkét, de úgy már megéri, hogy az uniós támogatással kompenzálják nekünk a veszteségeinket. Hát valóban jó lenne, ha a "magyarokban nem alakulna ki ilyen érzet", mert ez a felfogás nagyjából egyenes út a leszakadáshoz. Hogy miért? Mert azt a marxista felfogást, miszerint a (külföldi) működőtőke profitrealizálása tulajdonképpen egy kizsákmányoló tevékenység (és ezzel kárt okoz a gazdaságnak) már régen meghaladta történelem.

Ha valóban igaz lenne, hogy a külföldi tőke elviseléséért minket kompenzálni kell, akkor nagyon rossz úton járnánk. Érdemes végiggondolni egy pillanatra, hogy mi a szerepe ennek külföldi tőkének a gazdaságban.

Ahogy Orbán Viktor is utal rá, a gazdaságban termelődő érték jórészt a tőketulajdonosok és a munkaerő kooperációja révén állítódik elő. Munkaerő jellemzően természetes módon áll rendelkezésre a gazdaságban, a tőke léte nem ennyire magától értetődő. Alapvetően három forrásból jöhet. A legszerencsésebb, ha belföldi megtakarítások állnak rendelkezésre. (Sőt, fejlett, magas megtakarítású országok ebből a tőkéből még exportálnak is.) Vannak olyan időszakok, amikor ez a forrás egyszerűen kevés. Nem is kell olyan vad dolgokra gondolni, mint hogy például a háztartások megtakarítás helyett gőzerővel eladósodnak, vagy hogy egy gazdasági összeomlással eltűnnek a megtakarítások. Egyszerűen például egy gyors növekedés ígéretét magában hordozó gazdaságban nem tud elegendően magas lenni a megtakarítási ráta ahhoz, hogy az ígéretes projektekre maradéktalanul jusson pénz.

Egy másik lehetséges forrás a külföldi hitelfelvétel. Nyilván ennek is van korlátja, a túlzott eladósodás végső soron visszaüthet a gazdaságra. A harmadik lehetőség pedig éppen az, ha a tőkebefektető közvetlenül beruház Magyarországon. Mindegyik tőkebevonási forma különbözik kicsit a többitől, most csak a számunkra fontos differenciára hívjuk fel a figyelmet. A hitel ára a kamat, a tőkebefektetésé a profit. Vagyis kár azon keseregni, hogy a külföldi tőkebefektető kiviszi a profitot, mert alapvetően senki nem azért hoz létre egy beruházást, hogy aztán minden abból befolyó pénzt a világ végéig visszaforgasson az üzletbe.

Képzeljük el ezt fordítva: mit szólnánk ahhoz, ha azt hallanánk (teszem azt részvényesként), hogy a MOL vagy az OTP bejelenti: külföldi befektetései nem hoznak nyereséget, de ha hoznak, akkor sem utalják haza, és a tulajdonosok soha nem kapnak belőle osztalékot? Azért ez elég abszurd lenne, nem? Éppen annyira, mint amikor azt mondjuk, hogy a magyar ember talán kizsákmányolva érezheti magát a kivitt külföldi tőke miatt, de szerencsére majd az EU-támogatások enyhítik ezt az érzést.

Persze felmerül lehetőségként, hogy szerezzük be máshogy a a tőkét, ne olyan formában, ami később sok profit kiviteléhez vezet. Elsőre még logikusnak is tűnhet, hiszen ahogy láthattuk, a közvetlen tőkebefektetés drága forrás. Egy jól sikerült hazai beruházás a gyors termőre fordulás után néhány év alatt akár a teljes tőkebefektetés értékét visszahozza profitban. Ehhez képest a néhány százalékos hitelkamat csekély árnak mondható.

Csakhogy a hozamokban meglévő különbséget nem valamiféle tévedés vagy összeesküvés, hanem a gazdasági racionalitás magyarázza. A hitelért jellemzően mindig helyt kell állni, még akkor is, ha az állami vagy vállalati projekt megbukik. Ha egy külföldi tőkebefektető elbukik, akkor összecsomagol, hazamegy, és nincs követelése az országgal szemben. ("Legfeljebb" annyi kár érhet minket, hogy mindenhol elmondja: az ország rossz üzleti terep.) Ráadásul a hitellel többnyire nem jön szakértelem, technológia, vállalati kultúra és olyan egyéb pozitív extern hatás, ami csökkenti a beruházás kockázatát, illetve javítja a tőke és a munkaerő kooperációjának hatékonyságát (értsd: termelékenységet növel).

Azt, hogy a külföldi tőkét érdemes használni, a történelem elég magabiztosan igazolja. Nem ismerünk olyan felzárkózási folyamatot a világban, ami tőkepiaci elzárkózás mellett ment volna végbe. Ez persze nem azt jelenti, hogy a tőkebefektetések "elviselése" az országban elegendő a sikerhez. A világgazdaság vérkeringésébe való bekapcsolódás, az egyre magasabb hozzáadott értékű termelési folyamatokkal való belépés az értékláncokba ennél több erőfeszítést igényel. Aminek egyik fokmérője lehet akár az is, hogy a magyarországi cégek profitabilitása növekszik - és esetleg ebből a mostaninál kevesebbet visznek haza.
török jegybank, getty
Frankfurt Stock Exchange
LAS VEGAS, NV - APRIL 28:  Chairman and President of the Trump Organization Donald Trump yells 'you're fired'
Krones
szijjarto1119
Áder János köztársasági elnök (b), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b4) és Chikán Attila vezérigazgató MTI/Bruzák Noémi
Brexit_kiszivargott_brit terv_1500
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Kereskedés a Portfolio Online Tőzsdén. Hasznos praktikák.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
LAS VEGAS, NV - APRIL 28:  Chairman and President of the Trump Organization Donald Trump yells 'you're fired'