Gazdaság
Tízezrek veszélyben Magyarországon? Összecsap a két tábor! (2.)
Lassan már egy hete folyik a vita a boltok vasárnapi bezárásáról, amit három év után ismét a KDNP dobott be a köztudatba. A kereszténydemokraták érvelnek a kiszolgáltatott munkavállalók védelme érdekében, a kereskedelmi érdekképviseletek a lehetséges károkat hangsúlyozzák, a kényszerből dolgozó munkavállalók reménykednek, a családi vállalkozások érdeklődően várnak, a vasárnap is vásárlók pedig bosszankodnak. Nagyjából így lehet összefoglalni az egyes érdekcsoportok első reakcióját. Minden azonban a kormánytól függ, amely egyelőre nem karolta fel a kezdeményezést, de nem is utasította el a szabad vasárnapnak nevezett javaslatot.
A kormány támogatja Cikkünk megjelenésével egy időben jelentette be a kisebbik kormánypárt, hogy a kormány megtárgyalta és támogatja a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) javaslatát, amely a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozza.
Korábbi cikkünkben bemutattuk a javaslatot kezdeményezők által hangoztatott érveket, ezúttal a fennmaradó nyitott kérdésekre és a lehetséges negatív következményekre térünk ki.Az alábbi táblázatunkban összegyűjtöttük az eddig elhangzott érveket és ellenérveket:
Azt gondolom, hogy Varga Mihály miniszter úr nyilatkozata összecseng a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének álláspontjával - szögezi le Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a KDNP-s javaslat kapcsán. A tárcavezető ennek kapcsán azt jelezte hétfőn (és ezzel igyekezett lehűteni a felfokozott várakozásokat), hogy "Magyarország ma még nem olyan gazdag ország, ahol a legfontosabb probléma az, hogy vasárnap nyitva van-e valami vagy nincs".
A VOSZ egyébként nem támogatja a javaslatot (2010-ben már hasonlóképp elutasította a kezdeményezést), mivel szakmailag nem kidolgozott, nem megalapozott, több ellenérv is felhozható ezzel szemben.
A főtitkár szerint a szabad vasárnap bevezetése elleni legfontosabb érv, hogy egy ilyen javaslat szembemegy a munkahelymegtartó és -teremtő törekvésekkel. A munkahelyek megtartása érdekében nem lehet csökkenteni a munkaidő alapját, mert az jelentős létszámcsökkenéssel, vagyis elbocsátással járna vagy bércsökkentéssel. Dávid Ferenc úgy véli, hogy több tízezer munkavállaló veszítheti el így a munkáját. (Vannak olyan becslések, hogy a vendéglátás és szabadidős szektorokkal együtt 30-35 ezer fős leépítés is lehet az intézkedés következménye.)
A másik fontos szempont egy ilyen javaslat mérlegelésekor, hogy a mostani hosszabb nyitva tartás nagyobb forgalmat, ezáltal nagyobb fogyasztási adóbevételeket (áfa, stb.) generál, a több foglalkoztatott után több szja-t és járulékot fizetnek a munkáltatók. Vagyis - hangzik az ellenzők érve - az állami költségvetés is rosszul járhat az intézkedéssel. A vasárnapi boltbezárás miatti forgalomkiesésre példaként lehet felhozni a bútorvásárlást, vagy a kerti árucikkek vásárlását. Ezek a vásárlások nem fognak teljes mértékben más napokon, akár hétköznapokon lecsapódni. Egyes adatok szerint a bevásárlóközpontokat a látogatók 11%-a vasárnap keresi fel.
Az intézkedés lehetséges gazdasági és költségvetési hatásairól korábbi cikkünkben írtunk:Miért pont ezek a boltok?
A KDNP javaslata tartalmazza, hogy a 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzletek mentesülnének a vasárnapi zárva tartás alól. Azzal, hogy a korlátozás nem vonatkozna mindenkire, a kezdeményezés diszkriminatív és piactorzító lenne.
Az alapterületre alapozott megkülönböztetés kapcsán felmerül a kérdés: ha egy kisebb alapterületű családi vállalkozásról van szó, akkor a tulajdonos vállalkozó megszakadhat, de a nagy kereskedelmi láncnál dolgozó munkavállaló nem? Dávid Ferenc kitért arra is, hogy nemcsak a kereskedelemben folyik vasárnapi munkavégzés, hanem más szolgáltatások esetében is, így például a BKV vagy a VOLÁNBUSZ sofőrök, az éttermi szakácsok, pincérek, az orvosok, rendőrök, mentősök. A szabad vasárnap ezekre a dolgozókra nem érvényes? - adódik a kérdés.
Ők érintettek A bevásárlóközpontok szövetségének adatai szerint jelenleg 59 600 fő dolgozik 7540 olyan üzletben, amely bevásárlóközpontokban található. Ezen felül 53 000 fő áll alkalmazásban 2650 hipermarketben lévő üzletben.
Vajon erre gondoltak?Érdekes lehet az is, hogy a bevásárlóközpontok miként reagálnak majd a szabad vasárnap esetleges bevezetésére. Az emberek jellemzően itt mindent megtalálnak, a nagyobb üzletláncok termékei mellett igénybe vesznek más szolgáltatásokat is. Ha viszont az emberek vasárnaponként nem keresik fel ezeket a nagyobb üzletláncokat és így vasárnaponként kihalttá válnak a plázák, akkor azt a kisebb boltokat működtető vállalkozások is meg fogják érezni (ha egyáltalán kinyitnak a bevásárlóközpontok). Felmerül a kérdés, hogy a plázaüzemeltetők újratárgyalják-e a bérlőkkel kötött szerződéseket. Dávid Ferenc szerint a kisebb vállalkozások alkupozíciója rosszabb, így feltehetően az ő esetükben nem csökkenne a bérleti díj, vagyis a vasárnapi zárva tartás miatt visszaeső forgalomra a költségoldalról nem tudnak teljes mértékben reagálni a kisebb cégek. Ezzel pont a kisvállalkozások kerülnének nehéz helyzetbe. Rétvári Bence, a KDNP politikusa ennek kapcsán legutóbb csak annyit mondott, hogy "bíznak benne, nem fognak tönkremenni az éttermek".
A VOSZ főtitkára ezen túlmenően megemlített egy nem mellékes szempontot is: a decemberi adventi vasárnapokon jellemző vásárlásokat vajon hogyan lehet helyettesíteni. Valamint a vidéki turisztikai események idején vasárnap zárva lévő boltokra milyen hatást gyakorol a lépés? - merülnek fel az újabb kérdések az esetleges gazdasági károkról.
Tévhit
A javaslat támogatói részéről rendszeresen elhangzik az, hogy a vasárnapi nyitva tartás a nagyobb áruházláncok közötti verseny éleződése miatt alakult ki, ezért a munkáltatók belekényszerítik a vasárnapi munkába a kiszolgáltatottabb dolgozóikat. A VOSZ főtitkára nem ért egyet azzal, hogy a nagy üzletláncok versenyelőnye a hosszú nyitva tartásból fakad. Meglátása szerint a versenyelőnyük abból ered, hogy tőkeerősek, jól kiépített beszerzési rendszert alakítottak ki, különleges technológiát alkalmaznak és rugalmas árpolitikát folytatnak.
A nagyobb üzletláncok helyzete kapcsán Dávid Ferenc emlékeztetett a kiskereskedelmi szektort sújtó ágazati különadóra (melynek folytatása a helyi iparűzési adóból történő levonás szűkítése), valamint a 2015-ben sávossá változó élelmiszerlánc-felügyeleti díj, ami az élelmiszer-kereskedőket fogja sújtani.
Zárkózzunk a Nyugathoz! De mi lesz velünk?
A szabad vasárnapot támogatók tábora gyakran hozza fel példaként a nyugati országokat, elsősorban Németország és Ausztria példáját szokták emlegetni. Dávid Ferenc ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy épp ebben a két országban gondolkodnak a szabályozás lazításán, a németeknél tartományi hatáskörbe rendelték a kérdést néhány évvel ezelőtt. Egyébként pedig az egész Európai Unióban eltérő a gyakorlat, Franciaországban van még érvényben teljes tiltás.
A VOSZ főtitkára arra mutatott rá, hogy fontos önmagában a kelet-európai régióra tekinteni az ügy kapcsán. A térségben a cseheknél, a szlovákoknál, a szlovéneknél és a románoknál sincs hasonló megoldás, egyedül csak az osztrákok élnek ilyen szabályozással. Ez pedig két fontos gazdasági következménnyel járhat a szabad vasárnap magyarországi bevezetése esetén:
- az osztrákok vasárnaponként nem tudnak majd átjönni hazánkba, így kiesik ez a forgalom, valamint
- a magyarok - mivel idehaza nem tudnak vasárnap bevásárolni - a környező országokba fognak járni bevásárolni
A szlovákoknak nem sikerült A szlovák parlament a múlt héten utasította el azt a szintén a kereszténydemokratáktól származó törvénymódosító javaslatot, amely az üzletek vasárnapi és ünnepnapi zárva tartását szorgalmazta - számolt be az InfoRádió pozsonyi tudósítója, Kiss Balázs. "Szlovákiában a megyék többségében a vásárlók több mint 30 százaléka megy vasárnap boltba. A munkáltatók arra figyelmeztettek, hogy a zárva tartásra vonatkozó rendelkezés elbocsátásokat eredményezne".
Dávid Ferenc összességében hangsúlyozta, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége nem támogatja a KDNP szabad vasárnapra vonatkozó kezdeményezését. Azonban azt támogatják, hogy a kérdésről legyen egy széleskörű társadalmi egyeztetés, és minden érintett fél bevonásával alakuljon ki egy új, humánusabb rendszer. Ehhez azonban társadalmi vitát kellene lefolytatni - nyomatékosította.A kiéleződő, gyakran érzelmi szempontokat is felemlegető vitában a fent bemutatott érvek adhatnak fogódzót. Mindenkinek a saját belátására bízzuk, hogy ezek ismeretében támogatja vagy épp ellenzi-e a javaslatot.
