Gazdaság

Mi ez a görög para már megint?!

A görög politikai helyzet újra a figyelem középpontjába hozta az eurózóna problémáit. Csőd? A valutaövezet felbomlása? A válságkezelés kudarcba fullasztása? Mit szabadít Görögország újra Európára?
A mostani görög politikai változásoknak látszólag két tétje van: csődöt jelent-e, illetve az eurózónában marad-e Görögország. Valójában azonban mindkét kérdés kicsit erőltetett. Az államcsődöt Görögország valószínűleg semmilyen politikai felállásban nem kerülheti el, az eurózónából viszont egyik releváns belpolitikai csoport sem akarja kiléptetni Görögországot - és erre Németországnak sincs megfelelő eszköze. Nézzük meg ezeket a kérdéseket kicsit alaposabban!

Már megint ez a görög tűzfal

Látszólag a görög államadósság-pálya kezd biztatóan alakulni. Az idei lehet az első év, amikor a GDP-arányos mutató csökkenni kezd, év végére 170% alá süllyedhet. Ennek oka egyrészt a beinduló gazdaság: a nominális GDP növekedése az idén végre érdemben hozzájárulhat a ráta csökkenéséhez. Másrészt a költségvetés gyakorlatilag egyensúlyba kerül, vagyis azért már nem is kell új adósságpapírt kibocsátani, hogy az állam a kiadásait fedezze.

A görög adóssághelyzet azonban továbbra is elkeserítő, és több szempontból egyre inkább racionálisabb az államcsőd. Egyrészt az államadósság után fizetendő kamatteher már most is nagy, és ez a jövőben sem csökken. A görög adósság jelentős része ugyanis most még az EU-nál és az IMF-nél van, ám a program az idén lejár, és szép lassan újra magasabb, piaci alapú kamatok mellett kell továbbgörgetni az adósságállományt. Így hiába csökken az adósság, annak a terhe még jó ideig nem fog érdemben enyhülni. Persze lehet segíteni mondjuk az IMF elővigyázatossági programjával, de a kilátások így is hosszú évekig sivárak. Ráadásul egy ilyen hatalmas adósság megújítása folyamatos sérülékenységi kockázat, még "megjavuló" gazdaságpolitika mellett is.

A vastagon pozitív elsődleges egyenleg azt jelenti, hogy amennyiben csődöt jelent a görög állam, az adóbevételeiből továbbra is gond nélkül fedezheti a kiadásait. Vagyis állampapír-kibocsátási kényszer nélkül is biztosítani tudja az államháztartás működőképességét. (Általában is azt tartják, hogy az államcsőd egyik fontos feltétele, hogy a kamatkiadások nélküli államháztartási mérleg többletes legyen, hiszen így a nyilvánvalóan bezáródó állampapírpiac igénybe vétele nélkül is meg tudja őrizni a költségvetés fizetőképességét.) Úgy is fogalmazhatunk, hogy a görög állam helyzete most javult annyit, hogy az elkeserítő hosszú távú kilátásain egy csőddel viszonylag kis kockázat mellett megpróbálhat javítani.

További megfontolás lehet, hogy egy mostani görög csődesemény vélhetően jóval kisebb közvetlen piaci hatással járna. Az adósság csaknem fele a nemzetközi szervezetek (EU, IMF) birtokában van, így a direkt magánbefektetői veszteségek kisebbek lehetnek. Az eurózóna megítélése sokkal jobb, mint 2011-12-ben, és a kontinens bankrendszere sincs akkora stresszben, mint három éve, így a közvetett hatások is visszafogottabbak lehetnek.

Vagyis nagyon sok politikai, gazdasági megfontolás szólhat amellett, amit a választás első számú esélyese, a Sziriza a "mentőcsomag újratárgyalásának" hív. Nem véletlen, hogy a Morgan Stanley már azokat a forgatókönyveket elemzi, amelyek az intézményi és a privát szektor különböző mértékű bevonásáról szólnak.

Ezzel együtt a görög csőd egyáltalán nem kockázatmentes, Európa számára sem. Nem véletlen, hogy Németország hevesen ágál az ötlet ellen. Görögország rövid időn belül a harmadik adósságelengedést vívná ki magának, ami újra a figyelem középpontjába helyezné a periféria országokat. Márpedig Portugália vagy Olaszország adóssághelyzete sem sokkal szebb, a moral hazard jegyében ott is felerősödhetnek a csődöt követelő hangok. Valószínűleg egy újabb görög csőd esetén nagyon nehéz lenne megint felállítani azt a tűzfalat, ami a befektetők felé biztosítja, hogy más országokban nem kerül sor adósságleírásokra.

További fontos kérdés, hogy az állampapírok visszafizetésével kapcsolatos kételyek időszakában hogyan tudja az Európai Központi Bank bevezetni a mennyiségi lazítást. Ha emiatt tenne le Frankfurt a programról, az újra az eurózóna működési kudarcát bizonyítaná. Ez arrafelé mutat, hogy a görög csődnek (adósság elengedésnek) rendezett módon kell történnie, ez mindegyik fél érdeke.

Senkinek nem hiányzik a görög drachma

A hírek nem annyira egy újabb görög csőd lehetőségével, hanem inkább az eurózónából való kilépés lehetőségével vannak tele. Ez egyelőre minimum elhamarkodott feltételezés, de valószínűleg általában is félreértés. Egyrészt a görögök nem akarnak kilépni az eurózónából. A válság mélypontján erősek voltak azok a hangok, melyek a helyzet fenntarthatatlanságáról értekeztek és arról, hogy a görög helyzetet csak egy nagy valutaleértékelés mentheti meg. Azóta azonban a görög gazdaság jelentős alkalmazkodáson ment keresztül, a költségvetési mellett a külső egyensúly is sokat javult, ahogy a relatív ár- és bérszintek is a fenntarthatóság irányába mozdultak. Vagyis a kilépéstől várt alkalmazkodási haszon már kisebb, a kockázatok viszont nem csökkentek. A kilépés sok szempontból ugrás a sötétbe, bizonytalan mértékű árfolyamválsággal és költséggel, az elszigetelődés minden kockázatával - ezt egyetlen politikai erő sem vállalja be.

Ráadásul a kilépésre semmiféle jogi precedens sincs. Feltételei, módja, következményei teljesen rendezetlenek: gyakorlatilag az eurózónából jelenleg lehetetlen kilépni. Éppen ezért a németek üzengetése még blöffnek is gyenge - ha a görögök ragaszkodnak az euróhoz, akkor senki nem veheti el tőlük. Németország első számú célja inkább a csődesemény megakadályozása, vagy legalábbis egy rendezett, kis befektetői veszteséggel járó adósságleírás lehet.

Mindezek alapján arra számítunk, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv egy rendezett görög csődesemény, egyben maradó eurózónával. Ám ezzel a kimenettel kapcsolatban is rengeteg a megválaszolandó kérdés:

  • A magánbefektetők és/vagy az intézményi szektor legyen a veszteségek elszenvedője (private sector involvement, official sector involvement)?
  • Hogyan érhető el olyan kompromisszum, ami megakadályozza, hogy általános adósságleírási láz jelentkezzen a déli periférián?
  • Hogyan nyugtathatók meg a befektetők, milyen piaci várakozások alakulnak ki a harmadik görög adósságelengedés hatására?
  • Miként értelmezhető egy csődesemény árnyékában az Európai Központi Bank formálódó állampapír-vásárlási programja?
  • Kialakul-e "spontán" egy pénznyomtatással történő adósságfinanszírozás?
  • Miként alakulnak az állampapírpiaci hozamok, ha egyszerre következik be a magánbefektetői veszteséget okozó csőd, illetve a hozamokat lenyomni kívánó mennyiségi lazítás?
  • Lesznek-e olyan törekvések, amelyek az eurózóna-elhagyás feltételeinek megteremtésére irányulnak?
  • Importálja-e az eurózóna Görögországon keresztül azt a feltörekvő piaci feszültséget, ami az orosz-ukrán krízis, illetve a nyersanyagár-esés következében kialakulni látszik?

A fentiek alapján a görög politikai fejleményekre Fülig Jimmy is csak a fejét vakarná: "Kavarja ez, vagy nem kavarja?" Hamarosan kiderül.
izernorbert0922
máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
izernorbert0922