Gazdaság

Erre mit lépnek Matolcsyék?

Elkerülhetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank márciusban kamatot csökkentsen - hangzik az egységes piaci vélemény, amit a jegybank felkészítő jellegű megszólalásai is megerősítenek. Valóban ennyire egyértelmű a helyzet?
Az elmúlt két hónap a folyamatosan erősödő kamatcsökkentési várakozásokról szólt Magyarországon. Nem is meglepő, hiszen nagyon erős érveket lehetett felhozni a monetáris lazítás újbóli megindítása mellett. Nézzük csak sorjában!

A hazai inflációs pálya hónapról hónapra meglepetést okoz. A negatív tartományba süllyedő inflációra több okot is fel szoktak hozni. A rezsicsökkentés mellett a szűk belső keresletre hivatkoztunk sokáig, ami a forint gyengülésének drágító hatását is el tudta nyomni. Újabban azonban már nem ezek a fő hatóerők, hanem az olajár zuhanása, illetve az általános dezinflációs (deflációs) európai környezet.

Erre mit lépnek Matolcsyék?
Az árfolyam visszaerősödött. Az év eleji gyengélkedés után a forint erősödni tudott - legalábbis az euróval szemben. A deflációs környezetben nyilván nem szeretné a jegybank, ha a fizetőeszköz tovább erősödne, sőt, talán az újabb gyengülési hullám sem lenne ellenére.

Erre mit lépnek Matolcsyék?
Mélybe szakadtak hozamok. A globális hozamsivatagban a forint alapú állampapírok árfolyama is magasra szökött. Az éven belüli lejáratú kincstárjegyek hozama mélyen a 2,1%-os irányadó ráta alatt van (1,6%), a kötvények esetében pedig idén is kitartott a trendszerű süllyedés. A kockázatos befektetéseket kereső piaci szereplők egyre kisebb prémiummal is beérik.

Erre mit lépnek Matolcsyék?

Ez már a múlt?

Mindezek ellenére korántsem egyértelmű a kép. A piaci helyzetértékelésekben egyre erőteljesebben érezhető az a skizofrénia, amit az európai és az amerikai kamatpolitika aszinkronja okoz. Egyik oldalról kétségtelen, hogy az európai gazdaság gyengélkedése, deflációs fenyegetettsége, az EKB pénzöntése, a hozamvadászat hatásai folyamatosan megfigyelhetők a pénzpiacokon. Ugyanakkor egyre több olyan vélemény olvasható, hogy ez a helyzet már múlóban van, és valójában több gazdasági folyamatban trendfordulóhoz értünk. Melyek is ezek?

Az európai (és ezen belül a kelet-közép-európai) dezinflációs nyomás - részben az energiaár-zuhanás megszakadása miatt - enyhülni látszik, több piaci elemző már egyenesen fordulatról beszél. Ezt segíti, hogy az európai gazdaság is éledezik. A hitelezés élénkül , a bizalmi indexek felfelé mozdultak, a német gazdaság újra rendkívül erősnek tűnik. Éppen ezért már az a vélemény is megfogalmazódik, hogy mire az EKB végre elszánta magát a mennyiségi lazításra, már alig van rá szükség - legalábbis klasszikus monetáris politikai szempontokból.

Ezzel szemben a közelgő amerikai kamatemelés egyre inkább hangsúlyos szemponttá válik a befektetői értékelésekben. Általános vélemény, hogy ennek kedvezőtlen hatásai leginkább a feltörekvő piacokon fognak érződni, ami az árfolyam gyengülésével és a hozamok emelkedésével jár majd. Sőt, sokan az elmúlt napok kötvényárfolyam-esését, illetve a forinterősödés megakadását is már ehhez az eseményhez kötik. A tízéves hozam március eleje óta 60-70 bázispontot emelkedett. "Rezdült" az állampapírpiac például a múlt héten megjelent erős tengerentúli munkaerőpiaci adatokra is, aminek hatására a kamatemelési várakozások magabiztosabbá váltak.

A hozamgörbe hosszabb végét egyébként információink szerint a piaci szereplők közül többen is féltik, ami akár nagyobb pozíciózárásokhoz is vezethet az állampapírpiacon. Ezzel párhuzamosan pedig a friss értékelésekben már megjelenik az a nézet, hogy a kelet-közép-európai országokban hamarosan elindul a kamatemelési ciklus. Ami azért egy héttel a lengyel kamatvágás után, és három héttel a borítékolható magyar lazítás előtt még a fentiek fényében is merésznek tűnik.

Akkor kell-e még az olló?

Ilyen körülmények között nincs is olyan egyszerű dolga a Magyar Nemzeti Banknak. A decemberi és a januári inflációs adat után még elkerülhetetlennek látszott, hogy kamatot vágjon a monetáris tanács - és tulajdonképpen a deflációban enyhülést hozó februári szám sem írja át nagyon az inflációs pályát. Ugyanakkor egyre érdekesebb kérdés, hogy mitől ne indulna meg az infláció a következő hónapokban? Az európai "fagy" enyhül, a hazai lakossági fogyasztás élénkül, a reálbérek gyorsan emelkednek, a forintot a Fed kamatemelése gyengítheti. Eközben a gazdaság ciklikus pozíciója is egyre kevésbé igényli az extrém laza monetáris kondícióikat, és a várt tengerentúli szigor miatt a pénzügyi stabilitási szempontok is egyre kevésbé támogatják a kamatvágást. Vagyis az egyetlen igazi érv a kamatcsökkentés mellett az inflációs cél alulövésének kockázata, ami talán két-három hónap múlva már nem is lesz olyan nagy.

Nem csoda, hogy a jegybank sokáig kitartott amellett, hogy nem változtat a 2,1%-os irányadó kamaton. Ám hiába szedtük össze a fentiekben az óvatosságra intő jeleket, meglátásunk szerint a monetáris tanács - bármennyire is óvatos volt a kommunikációban - nemigen fog tudni már kihátrálni a kamatcsökkentésből. És nem is akar. A márciusi inflációs jelentés bizonyosan jóval lejjebb húzódó inflációs pályát rajzol majd fel, mint a decemberi - és nagyobb esélyt ad az inflációs cél alullövésének. A jegybankot pedig ez fogja érdekelni, így aztán vágni fog. Egyelőre még van is rá ideje, később több kockázatot rejtene a kamatváltoztatás, ahogy közeledik a Fed kamatemelése.

Az azonban nem mindegy, hogy pontosan hogyan fog vágni. Alapvetően két út kínálkozik:

A jegybank újrakezdi az óvatos kamatcsökkentési ciklust, elsőre 10-20 bázispontot vágva az irányadó rátán. Ennek igazából aligha lesz jelentős piaci hatása, tehát a következő inflációs jelentésig nyugodtan léphet havonta hasonlókat. A simított kamatpályának megvannak az ismert előnyei, ám az is kérdés, vajon ezek mennyire érvényesülnek, ha amúgy reális esély van rá, hogy nagyon közel van a kamatemelési kényszer.

Éppen ezért választhatja az MNB a lengyel utat is: ők egyből 50 bázispontot vágva 1,5%-ig jutottak el, és közölték, hogy ezzel részükről lezárult a kamatcsökkentés. Gyors, kényelmes megoldást ígér, egy csapásra kezelve a kommunikációs kihívásokat, amelyek egy igazi kamatcsökkentési ciklussal járnak. A lengyel minta azonban azt mutatja, hogy ez sem feltétlenül tökéletes megoldás. A jelentős lazítás nem hozta el a zloty várt gyengülését, sőt, első körben még erősödött is a fizetőeszköz.

Szóval a rövid távú (egy éven belüli) kilátásokat nézve nem egyszerű a jegybank dolga. A következő hetekben elvileg lenne lehetősége orientálni a piacokat, de a monetáris tanács az inflációs jelentéstől tette függővé a döntését, arra pedig még neki is várnia kell.

Erre mit lépnek Matolcsyék?
wall street_shutterstock
wall street_getty
walmart_getty
facebook_getty
Sundar Pichai, CEO of Google, getty
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
walmart_getty