Gazdaság

Ezért lett bukás a keleti nyitás

Van egy olyan szelete a világnak, ahová az elmúlt négy évben csökkent a magyar export. Igen, Ázsia az. Eközben a régió többi országa ugyanebben a relációban 25-50%-os bővülést tudott felmutatni. Az alábbiakban alaposan körüljárjuk, hogy milyen eredményeket hozott az a törekvés, hogy új piacokat szerezzünk az ázsiai országokban. Megelőlegezve a summázott választ: vannak mentő körülmények, de összességében a keleti nyitás eredménye nagyon gyenge. Pontosabban úgy fogalmazhatunk: sok hűhó semmiért.

Elsőre elég csúnya

Miután megjelentek a 2014-es részletes külkereskedelmi adatok, lehetőségünk van alaposabban megvizsgálni, mi is történt a keleti nyitás időszakában. Kezdjük egy egyszerű ábrával! A KSH számaiból az látszik, hogy az Ázsiába irányuló exportunk (ebben a felosztásban egyedüliként) csökken, és jelenleg ötéves mélyponton van. Ha ez így folytatódna, akkor idén már az Amerikába irányuló kivitel is meghaladná az ázsiait. Mindenesetre az exportból való részesedésünk 2014-ben csak 5,3%-os volt, ami azt jelentette, hogy a keleti piacok jelentősége 2008 óta nem látott szintre süllyedt.

Ezért lett bukás a keleti nyitás

Nézzük máshogy!

A pontosabb kép kialakításához érdemes egy kicsit az adatok mélyére néznünk, ehhez egy új adatbázist készítettünk. Ebben árucsoportok szerinti bontásban 51 országba irányuló magyar export alakulását vizsgáltuk 2010 és 2014 között. (Az 51 országba bevettük például a hazai statisztika által európaiként számon tartott Oroszországot és Törökországot is, hiszen ezek is a keleti nyitás célországai.)

Az összkép így sem változott: euróban számolva az exportunk 3%-kal kisebb volt tavaly, mint 2010-ben. Ennél is kontrasztosabb, ha a régió országainak eredményét nézzük. Az Eurostat adatai alapján (ugyanezen 51 országgal, euróban számolva) 2010 és 2014 között a csehek 52%-kal, a lengyelek 50%-kal, a románok 28%-kal, a szlovákok 25%-kal bővítették a kivitelüket.

Mi az oka ennek? Nézzük meg az egyes célországokat! Az alábbi ábra bal oldalán azt láthatjuk, hogy meglehetősen sok olyan ázsiai ország volt az elmúlt négy évben, ahová duplázódott a dollárban számolt kivitelünk. (Innentől dollárban számolunk, ugyanis az ázsiai országok felé így számolunk el gyakrabban.) Igen ám, de ezek olyan kicsi piacok, hogy a szép százalékos növekedés mögött valójában néhány tízmillió dollárnyi kiviteli többlet állt. Az első három helyezett (Kuvait, Banglades, Mongólia) esetében ez például összesen 63 millió dollárnyi exportnövekedést jelent, ami statisztikai hibahatáron belüli elmozdulásnak mondható (az ázsiai exportnak fél százaléka). Ráadásul elnézve a vizsgált időszakon belül az egyes évek cikcakkjait, azt is elmondhatjuk, hogy a kis országokba irányuló exportunk ingadozása meglehetősen esetleges, néhány kisebb tétel által befolyásolt. Illusztratív példa erre a baltás gyilkos hazája. Azerbajdzsánba 2012-ben jelentősen, egy év alatt 35%-kal esett vissza az exportunk, majd visszaugrott a korábban jellemző szintre - így tavaly már "csak" 7%-kal volt kisebb, mint 2010-ben.

Ezért lett bukás a keleti nyitás
A fenti ábra jobb oldalán azt is láthatjuk, hogy az ázsiai országok jelentős részében a négy év alatt nem sikerült szemmel látható exportpiacokra szert tenni - vagyis ahol 2010- ben nem voltunk jelen, oda tavaly sem ömlött a magyar áru. Ezt bizonyítja az is, hogy a kis súlyú országok részesedése nemigen tud növekedni az ázsiai célú exportunkból. Mint látszik, néhány ország esetében egészen látványos összeomlás történt a kivitelben. Oroszország felé 2014-ben történt nagy zuhanás, amit a legnagyobb keleti felvevőpiacunk gazdaságának zsugorodása is magyaráz. Igaz, az ezt megelőző három évben sem igen profitáltunk az orosz barátságból, legalábbis a kivitelünk nem bővült. Az Arab Emírségekbe irányuló export brutális felfutása és látványos összeomlása a Nokia virágzásával és elhervadásával áll összefüggésben. Hasonlóképpen a szingapúri export is az elektronikai termékek hazai gyártásának leállásával együtt apadt le. Mindkét ország ázsiai elosztó központként tudott óriási keresletet támasztani a hazai gyártás iránt - amíg léteztek erre kapacitások. Fájó az indiai aktivitás apadása, a világ egyik legnagyobb piacán alig sikerül pozíciót találni.

Ezért lett bukás a keleti nyitás
Két egyértelműen sikeres célországunk a nagy piaccal bíró Kína és Törökország, legalábbis érdemi exportnövekményt e két ország felé tudtunk felmutatni. Ez a két ország egyébként a második és a harmadik legnagyobb keleti felvevőpiacunk, vagyis azt mondhatjuk, hogy az exportunk ott tudott szemmel látható módon növekedni, ahol már régóta létező, jelentős gazdasági kapcsolatok voltak.

Az alábbi ábrán egyszerre jelenítettük meg az export 2010-14 között változását
  • dollárban,
  • százalékosan,
  • illetve az adott célország jelentőségét (a 2014-es exportérték alapján).


Ezért lett bukás a keleti nyitás

Megvan az igazi bűnös?

Az arab és szingapúri tapasztalatok alapján felmerülhet a gyanú, hogy az ázsiai kivitel sikertelensége ezek szerint az elektronikai ipar hazai leépülésére vezethető vissza. Kétségtelen, az elmúlt évek egyik legkellemetlenebb európai tendenciája, hogy az ágazat nagy szereplői leépítették a kapacitásaikat. Magyarországon például ilyen vállalat a Nokia, a Flextronics, az Elcoteq, a Jabil. Szijjártó Péter miniszter is gyakran hozza fel az ázsiai exportra mentségül, hogy ezt a külső hatást leszámítva igenis sikertörténet a keleti nyitás.

Az alábbiakban megmutatjuk, hogy miért van ebben az állításban némi igazság, és ennek ellenére miért nem lehet jó jegyet adni a keleti nyitásra. Először is vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt négy évben a különböző termékcsoportok exportja miként alakult! Az alábbi ábra bal oldalán a keleti országokba irányuló exportváltozást, a jobb oldalon pedig a teljes magyar kivitel változását láthatjuk. (Az összevetést persze némiképp nehezíti, hogy mindenütt dollárban számolunk, de a nagy kép azért így is látszik.)

Ezért lett bukás a keleti nyitás
Megjegyzés: A gépek és villamossági cikkek termékcsoportot a súlya és a jelentősége miatt kettészedtük, és szürke sávokkal külön jelezzük a gépek, mechanikus berendezések és az elektronika teljesítményét.
A fenti ábra két oldalán hasonló minta rajzolódik ki: a legtöbb termékcsoportban a négy év során emelkedni tudott a kivitel, akár egészében, akár csak a keleti relációban vizsgáljuk azt. A nagy elmozdulást a járműexport felfutása és az elektromos gépek összeesése jelenti. Van azonban egy fontos ázsiai specialitás: amíg a teljes exportban az elektronikai ágazat összecsuklását a járműgyártás növekménye teljesen kompenzálja (9 milliárd dollár "oda-vissza"), addig az ázsiai piacokon csak a felét. Másképpen is megfogalmazhatjuk, az elektromos gépek exportvisszaesésének az egyharmadát a keleti piacokon szenvedtük el, ám a járműgyártás növekményéből csak 15%-ban részesedett Ázsia.

Miért érintette az elektronikai szektorból érkező negatív sokk ennyire dominánsan a keleti exportot? Azért, mert az ázsiai exportszerkezetünknek éppen az elektronikai szektor túlsúlya volt az erős sajátossága.

Ezért lett bukás a keleti nyitás

Van azért itt más is

Túl könnyű lenne azonban kizárólag az elektronikai sokkra fogni a keleti nyitás gyenge teljesítményét. Ha megnézzük, hogy milyen termékcsoportban volt domináns az ázsiai exportnövekmény, nemigen találunk olyat, amiért elismerően csettintenénk. A legtöbb esetben a bővülés 3-12%-áért felelnek a keleti célországok, ami megfelel az ázsiai export súlyának. (Ezek közül súlyát tekintve egyedül a vegyipar szép eredménye érdemel külön említést.) Ami szembeötlő, hogy a gépek, mechanikus berendezések exportnövekedéséből az ázsiai piacokra alig jutott, illetve hogy papíripari exportunk visszaesése szinte teljes egészében a keleti piacokon történt. (Ez utóbbi egyébként leginkább orosz hatás.)

A fentiek alapján már motoszkálhat bennünk a gyanú: igazából a keleti országokba történő exportunkat olyan sokkok, gazdaságszerkezeti sajátosságok mozgatták, amelyek a gazdaságpolitikán kívül esnek. (Az elektronikai szektor ázsiai irányultsága, illetve leépülése, az orosz válság, a járműszektor felfutása, az alapvető világgazdasági konjuktúrafolyamatok stb.) Az, hogy ezeket a hatásokat ellensúlyozni, kiegészíteni tudta volna a keleti "gazdaságdiplomáciai offenzíva", a számokon nem látszik.

Ezt mutatja az is, ha megvizsgáljuk, hogy mely területeken tudta az ázsiai exportnövekedés meghaladni a teljes export bővülését. Súlyarányosan nézve megállapíthatjuk, hogy a termékek egyharmada esetében volt nagyobb az ázsiai exportdinamika az átlagosnál, a kétharmadánál pedig kisebb. Hasonló érzésünk lehet, ha nagyvonalúan az elektronikai termékek nélkül nézzük az elmúlt négy év exportfolyamatait. Évente átlagosan 9%-kal bővült a teljes exportunk és a keleti exportunk is. Ami - tekintve a meghódítatlan óriási piacokban rejlő potenciált, illetve a látványos erőfeszítéseket - igencsak szerény eredmény. Mindez megerősíti egy évvel ezelőtti írásunk követeztetését: "ha a keleti nyitás eredményéből ki is vesszük a legkellemetlenebb sokkhatást, akkor sem látjuk, hogy Ázsia bármiben különleges lenne, és... nem igazán látszik, hogy az óriási stratégiaváltásként beharangozott keleti nyitás erőfeszítései milyen pótlólagos eredményt hoztak. Valószínűleg egyelőre szinte semmilyent."
wall street_shutterstock
wall street_getty
walmart_getty
facebook_getty
Sundar Pichai, CEO of Google, getty
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
walmart_getty