Gazdaság

Beintett a kormánynak a Költségvetési Tanács!

A Költségvetési Tanács egy hét alatt elkészítette véleményét a kormány 2016-os költségvetési törvényjavaslatáról. A KT által csütörtökön nyilvánosságra hozott anyag alapján a jövő évi büdzsé néhány további fő számát is megismerhettük. De ennél sokkal érdekesebb, hogy a testület - a kormány számára súlyos következményekkel járó - véleményt alkotott az idén januárban életbe lépett adósságképlet teljesüléséről. Ezek szerint ugyanis a kormány a stabilitási törvényben szereplő adósságképlethez nem tartja magát, legalább 700 milliárd forintos megszorítást kellene végrehajtson jövőre, ami negatívan érintené az egész gazdaságot. Ezért a háromfős testület a Matolcsy György által még 2011-ben kidolgozott adósságképlet megváltoztatását javasolja. Most már kényszerhelyzetben van a kormány - erre pedig már korábban rámutatott a Portfolio.

Nincs ellenvetés, de!

A Költségvetési Tanács április 30-án kapta kézhez a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat dokumentumait, majd május 8-i ülésén megtárgyalta az erről alkotott véleményét, amit nyilvánosságra is hoztak (az eredeti dokumentum itt elérhető).

A Tanács véleményének már a legelején leszögezi, hogy a költségvetés korai elfogadása miatt a szokásostól eltérően több adatot nem tudott figyelembe venni véleménye kialakításakor.

Véleményében megállapította, hogy a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével vagy végrehajthatóságával kapcsolatban nincsenek alapvető ellenvetései, azonban azt is megállapította, hogy a tervezet nem felel meg a stabilitási törvényben foglalt adósságképlet előírásának, ezért a képlet módosítását javasolja.

Dicséret is van

A Tanács úgy ítéli meg, hogy a 2015. évi költségvetés várható teljesülését a 2106. évi törvényjavaslat tervezete összességében a kormányzati makrogazdasági prognózissal összhangban vette figyelembe a 2016. évi költségvetési előirányzatok bázisaként. A gazdasági növekedés 2015-ben 3 százalék körüli lehet, ami segíti a központi költségvetés bevételeinek teljesülését és az idei 2,4 százalékos hiánycél tartását. A 2016. évi költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedésre épül, amely a jelenlegi ismeretek alapján konzervatív értékeléssel megalapozottnak tekinthető - olvasható a dokumentumban.

A tanács véleménye szerint a költségvetési javaslat alapjaként figyelembe vett gazdasági és államháztartási folyamatokat akkor lehet maradéktalanul fenntartani, ha a befektetői bizalom, a nemzetközi konjunktúra javul, a gazdasági növekedés erős marad, egyúttal a 2015-re felfutott beruházási ráta 2016-ban nem mérséklődik jelentősen az uniós források átmeneti csökkenése ellenére, többek között a jegybanki hitelprogrammal támogatott kkv szektor bővülése révén.

A Költségvetési Tanács megállapította, hogy a 2016. évi - európai uniós módszertan szerint számított - 2 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a költségvetési törvényjavaslat tervezetével egyidejűleg megjelent konvergenciaprogramban foglaltakkal, valamint a tervezetben bemutatott gazdasági folyamatokkal, az erre alapozott bevételi és kiadási előirányzatokkal. A kitűzött hiánycél 2016-ra 1 százalékponttal alacsonyabb az államháztartási törvény (áht.) vonatkozó pontjában meghatározott 3 százaléknál. Ez azt jelenti, hogy a hiányra vonatkozó követelmény akkor is teljesül, ha a GDP vagy a hiány a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul.

A KT kedvezőnek értékeli azt is, hogy a folyamatok továbbvitelével - a konvergenciaprogram szerint - 2018-ra elérhető a hiány mértékének a GDP 1,6 százalékára történő leszorítása.

A háromfős testület értékelése szerint a stabilitási törvény szerinti - változatlan árfolyamon számított - 2015. évi adósság-mutatónak (GDP 74,3 százaléka) és a 2016. évi adósság-mutatónak (a GDP 73,3 százaléka) a törvényjavaslat tervezetében bemutatott alakulása összhangban van a 2015. évi várható és a 2016. évi tervezett gazdasági és költségvetési folyamatokkal, és teljesítik az államháztartási törvény vonatkozó pontja szerinti követelményt.

Pozitívnak tartja a KT, hogy a konvergenciaprogram szerint 2016-ban feltételezett árfolyamon számított adósságmutató is 1 százalékponttal csökkenhet, azonosan a változatlan árfolyamon számítottal, továbbá, hogy az államadósság mértéke 2018-ra a GDP 70 százaléka alá süllyedhet.

Kockázatokra és mellékhatásokra

A tervezetben ugyanakkor kockázatokat is azonosított a Költségvetési Tanács. Ezek közül a legjelentősebb, hogy az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek előirányzata nincs alátámasztva (ez 2016-ban 93 milliárd forintra van betervezve a KT szerint ). Ezért egyetért a kormánnyal abban, hogy csak akkor kezdhetők el ennek terhére beruházások, ha a bevételek realizálódtak. Az idei költségvetésbe betervezett 169 milliárd forintos bevétellel is ez volt a fő kockázat. A KT szerint a kiadások növelésének tervezésénél (például az életpályamodellek) óvatosság érzékelhető.

A Tanács helyesnek tartja a megvalósítási kockázatok ellensúlyozása érdekében, hogy a 2016. évi költségvetésben a kormány az Országvédelmi Alap összegét több mint duplájára emeli (2015-ben 30 milliárd forintot ér el az Országvédelmi Alap, jövőre a mostani tervek szerint ez 70 milliárd forint lesz). Az általános tartalékon túl pedig a központi fejezeteknek - az uniós előirányzatok nélküli főösszegük 1%-át kitevő, összesen mintegy 35 milliárd forint összegű - stabilitási tartalékot is kell képezniük, amely csak október 1-jét követően használható fel.

A későbbi részletekből az is kiderül, hogy:
  • egyes bevételeknél (szja- és társasági adó) negatív kockázatot lát a KT
  • az adó- és járulékbevételi előirányzatok a gazdasági teljesítmény és az adóelkerülés elleni intézkedések hatásának függvényében teljesülhetnek
  • a dologik kiadásoknál érzékelhető a takarékos tervezés
  • a kamatkiadások tovább mérséklődnek 65 milliárd forinttal
  • az uniós forrásbevonás visszaesésével párhuzamosan pedig 135 milliárd forinttal kevesebb társfinanszírozás szükséges
  • ugyanakkor az uniós forrásból megkezdett programok hazai forrásokból történő befejezése több mint 300 milliárd forinttal terheli a jövő évi költségvetést

De ez a lényeg

A Költségvetési Tanács utolsó, de egyben talán legfontosabb megállapítása:

A stabilitási törvény 2015-ben hatályba lépett és a 2016. évi költségvetési törvényben már érvényesítendő adósságképlet alkalmazásával számottevő költségvetési megszorítás válna szükségessé. Ennek elkerülése érdekében indokolt az adósságképlet olyan módosítása, amely az államháztartási stabilitás szempontjait a növekedés fenntarthatóságával összhangban szabályozza.

A KT arra is emlékeztet, hogy a stabilitási törvény alapján az adósságképlet 2015. január 1-jén lépett hatályba. Azt először a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell figyelembe venni. Az adósságképlet az alaptörvény és az EU vonatkozó úgynevezett "1/20"-os előírásának kiindulásától eltérően nem az államadósság arányának csökkentését írja elő, hanem az államadósság növekedésének nominális mértékét szabályozza.

Az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetőleg növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra s ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható következményekkel járna. Mindezek alapján javasolta a KT korábban is az adósságképlet alapos felülvizsgálatát, most szükségesnek tartja annak törlését, vagy módosítását.

Erre a súlyos problémara hívta fel a figyelmet a Portfolio ezzel a cikkével:Akkori cikkünkben azt írtuk:

idén január elsején életbe lépett a rendkívül szigorú adósságképlet, amit a 2016-os költségvetés összeállításánál már alkalmazni kellene a Stabilitási törvény értelmében. Az eddig megismert kormányzati szándékok alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja ezt az előírást.

Arra is rámutattunk, hogy ha a 2106-os költségvetést így fogadja el a parlament és az adósságképlet nem változik, akkor lényegében törvényt szeg a kormány és ehhez a Költségvetési Tanácsnak is lesz egy-két szava. A KT pénteken megjelent véleménye alapján feltételezésünk beigazolódott.

De mit léphet erre a kormány?

Már korábbi cikkünkben is azt vetítettük előre, hogy logikus lépés lenne a kormány részéről az adósságképlet módosítása. A KT pénteki dokumentumának egy lábjegyzete alapján úgy tűnik, hogy ez is bekövetkezik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a költségvetési törvényjavaslat tervezetét a KT-nak megküldő levelében kinyilvánította, hogy szükséges az adósságképlet módosítása, és egyben jelezte, hogy a kormány azt kezdeményezni fogja. Miután ennek a kezdeményezésnek a konkrét tartalmát és benyújtásának időpontját a KT-nak nem ismeri, ezért csupán a jelenleg érvényes előírásokkal vethette össze - olvasható a KT véleményében.

Vagyis a kormány igyekszik módosítani a nagy bajt okozó adósságképletet, az utolsó pillanatban. A költségvetés korai elfogadása miatt ugyanis sietnie kell az új adósságszabály kidolgozásával: a kormány a jövő héten benyújtja a parlamentnek a 2016-os költségvetést és június végéig a tervek szerint el is fogadhatják a képviselők. És ha nem akar törvényt szegni és semmibe venni a jelenlegi adósságképletet, akkor még a jövő évi büdzsé megszavazása előtt módosítania kell a képletet.

Mindez azt jelenti, hogy még két hónapja van a Nemzetgazdasági Minisztériumnak arra, hogy végre hiteles és tartható adósságszabályt tegyen le az asztalra.

És ettől még cifrább a történet A gazdasági stabilitásról szóló törvényben szereplő adósságképletet a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozta ki, 2011 végén vált ismertté. Ennek életbe léptetését azonban már akkor 2016-ra tolta ki a kormány. Az adósságképlet ügyének érdekessége, hogy most a Matolcsy György jegybankelnököt is a soraiban tudó három fős testület javasolja az adósságképlet módosítását, amit Matolcsy György minisztersége idején fogadtak el és akkoriban Matolcsy ezt az EU legmodernebb képletének nevezte.

BÉT
német200117
India merriage
napelem magyar zoldites
négy_napos_munkahét
izer norbert allamtitkar
címlapkép_zöld
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
német200117