Gazdaság

Drámázzunk-e a rémes beruházási számokon?

A tegnap megjelent adatok szerint a beruházások volumene 4,5%-kal zsugorodott az első negyedévben. A tavalyi szép magas számok után a visszaesést a bázishatás okozta - szóltak az elemzői értékelések. Na de "ki" ez a bázishatás, és mi köze a beruházásokhoz? És jó vagy rossz, hogy ez a bázishatás okozta a visszaesést?
Nagy öröm érte tavaly a gazdaságot figyelőket, hiszen az évek óta nagyon gyenge beruházási eredményeket kiugróan jó számok követték. Az egekbe szökő indexek hatására a beruházási ráta (a GDP-arányos beruházás) is emelkedni kezdett végre, enyhítve azokat az aggodalmakat, hogy a magyar gazdaság tartósan alacsony növekedési pályára áll be. Ebbe a szép képbe rondított bele az első negyedéves adat.

Tegyük rendbe!

A gazdasági elemzők egyik legkedveltebb mutatója az év/év alapú mutató, vagyis az, hogy "2015 első negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 4,5%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest". Egy tökéletes világban ez a mutató jól jelzi a gazdasági folyamat általános trendjét, és lehetne szomorkodni a gyenge adat miatt. Főleg, hogy ha a negyedévente megjelenő adatokat sorba rendezzük, ahogy az alábbi ábrán láthatjuk:

Drámázzunk-e a rémes beruházási számokon?
A világ azonban nem tökéletes. Egy adott negyedév eredménye ugyanis sosem fejezi ki pontosan a gazdaság teljesítményét. Van benne egy "zajszerű" elem, ami miatt egy-egy három hónapos periódus lehet jobb, vagy rosszabb annál, mint ami a hosszabb távú trendből következne. Sok hétköznapi oka lehet ennek: ha például egy vállalatnál műszaki problémák miatt akadozik a termelés, majd később a rendeléseknek eleget téve megnyomja kicsit a kibocsátást, akkor a két időszakba máris belekerül egy cikkcakk. Ha ilyen véletlenszerű tényezők miatt 2014 első negyedévében kiugróan magas volt a teljesítmény, akkor az éves indexben jelentkezik a bázishatás, vagyis 2015 első negyedévében az éves változást kifejező mutató csökken még akkor is, ha amúgy semmi különös nem történik az év elején.

Ha a fenti ábrára nézünk, könnyen hihetünk ebben a magyarázatban. A középső kék kör mutatja a 2014 eleji magas növekedést, ami azt sugallja, hogy akkor valóban kiugróan magas lehetett az összevetési alap. Ezért is írhatta a KSH tegnap, hogy a visszaesés "az előző év azonos időszak magas bázisához képest" történt.

(Közbevetés: kedves olvasónk ezen a ponton azt gondolhatja, hogy a gyenge első negyedéves adatokat akarjuk mentegetni, de türelemre kell, hogy intsünk. Egészen más lesz a végkövetkeztetésünk.)

Anélkül, hogy nagyon belemennénk a különféle mutatók statisztikai rejtelmeibe, annyit el kell mondanunk, hogy az éves indexek becsapósak, és a fenti botcsinálta okfejtés fals. Gondoljunk csak bele, hogy a 2014 első negyedévi indexe is lehetett azért magas, mert az egy évvel korábbi bázis túl alacsony volt (első kék kör a fenti ábrán), és így tovább az időszámításunk kezdetéig. Éppen ezért egy másik mutató megfigyelését ajánljuk, ami kellemetlenül átértelmezi a "csak a bázishatás miatt estek a beruházások"-sztorit.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az egyes negyedévekben egy 2010-es átlagos negyedévhez képest mekkora volt a beruházási teljesítmény. (Az ilyen "fix bázisú" adatsorok előnye, hogy az összevetési időszak nem csúszkál időben, emiatt nem kell az index változásánál azon agyalnunk, hogy valami friss jelenség, vagy az egy évvel korábbi bázis váltása okozza azt. Azt már csak statisztikus vénájú olvasóink kedvéért jegyezzük meg: míg a negyedéves frekvenciájú éves indexek nem adnak valódi idősort, addig ez utóbbi igen.) Nézzük meg: valóban olyan nagyon kiugró volt a 2014 eleji beruházási teljesítmény, mint azt az éves index sugallta?

Drámázzunk-e a rémes beruházási számokon?

Cikkcakk helyett

A fenti kép egészen mást sugall a beruházásokról, mint az első. Eszerint ugyanis
  • meglehetősen egyszerűen írható le a trend: 2010-től 2013 elejéig a zsugorodás volt a jellemző, majd egy rövid, lassú emelkedés után egy éles szintváltás történt;
  • a beruházások megugrásának oka az EU-források lehívásának felpörgése, amit a választásokra időzített projektek is húztak;
  • 2014 eleje óta a beruházási teljesítmény lassú ereszkedésben van, vagyis nem 2015 elején, hanem egy éve kezdődött a beruházási csúcsról való ereszkedésünk;
  • a beruházásunk megítélése kettős: egyrészt örülhetünk, hogy egy magasabb szintre lépett a fejlesztési volumen, másrészt viszont úgy tűnik, hogy innen egyelőre nincs további előrelépés.
Az első negyedéves adat értelmezése a fentiek alapján mindössze annyi, hogy kitartott a korábban megfigyelt stagnáló, enyhén ereszkedő trend. Szóval nincs itt semmiféle "bázishatásból fakadó egyszeri visszaesés". Igaz, nagyon drámázni sem kell, hiszen a válság során mélybe szakadó beruházások rekord alacsony (2011-12-es) szintjétől is eltávolodtunk már.
Az azonban világosan látszik, hogy a következő negyedévekben a beruházási trend fordulására van szükség ahhoz, hogy az idén éves átlagban bővülést regisztrálhassunk. Ez egyébként már csak azért sem lehetetlen, mert az első negyedévnek hagyományosan kicsi a súlya az egész éves beruházásban. Érzésünk szerint leginkább arra a hatásra lehet számítani, hogy az év vége felé az előző uniós költségvetési ciklus forrásait próbálja majd mindenáron elkölteni a kormányzat.

Semmi sem biztos

Aki még nem unja a statisztikát, azok számára muszáj egy kicsit a relativizálni a fentieket. A fix bázisú mutatónak is megvan ugyanis a maga baja. A legfontosabb, hogy a szezonális hatásokat többé-kevésbé pontosan kell azonosítani ahhoz, hogy trendet megállapíthassuk. A beruházásoknál különösen így van ez, ugyanis az egyes negyedévek nagyon eltérő karakterűek. Ezt mutatja az alábbi ábra:

Drámázzunk-e a rémes beruházási számokon?
A szezonalitás jellegéről viszont az újabb adatok új információkat hoznak, aminek az az eredménye, hogy a görbe törvényszerűen instabil, főleg az utolsó időszakok adatai tudnak visszamenőleg megváltozni. Ez némiképp módosíthatja a megállapításainkat, de a nagy képet érzésünk szerint nem fogja megváltoztatni.
WASHINGTON, DC - JULY 31: Federal Reserve Board Chairman Jerome Powell speaks  (Photo by Mark Wilson/Getty Images)
18 September 2019, France (France), Strassburg: Jean-Claude Juncker (l-r), President of the European Commission, and Michel Barnier, chief Brexit-negotiator of the EU.
Frankfurt Stock Exchange
Üzlet

Nagyot emelkedett a Mol

Kivétel nélkül erősödéssel zárták a szerdai kereskedést a hazai blue chipek.

BMW
Interspar hipermarket
török jegybank, getty
LAS VEGAS, NV - APRIL 28:  Chairman and President of the Trump Organization Donald Trump yells 'you're fired'
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
WASHINGTON, DC - JULY 31: Federal Reserve Board Chairman Jerome Powell speaks  (Photo by Mark Wilson/Getty Images)