Gazdaság

Lehet-e görög csőd Grexit nélkül?

Az, hogy a görög állam esetleg csődöt jelent, nincs közvetlen összefüggésben azzal, hogy az ország elveszíti az eurót is, mint saját fizetőeszközét. Annál is inkább, mert a valutaövezetből való kiléptetésre nem létezik sem precedens, sem jogi iránymutatás. Ugyanakkor a hiteltörlesztés felmondása mellett mégis nagyon kemény kihívás lenne megtartani az eurót.
A Bank of America Merrill Lynch piaci felmérése szerint közel hasonló, 40-45% esély van arra, hogy lesz megnyugtató görög megállapodás, illetve csődöt mond a görög állam. Ehhez képest a görög kilépés (Grexit) valószínűségét csak 10-15%-ra várják a megkérdezett elemzők. Ez azt sugallja, hogy valóban helyes lehet az a meglátás, miszerint a csőd ("default") és a Grexit két egymástól élesen elkülönülő forgatókönyv.

Lehet-e görög csőd Grexit nélkül?
Ezt erősíti az is, hogy az eurózóna megalkotása óta sincs arra eljárás, hogy egy ország feladja az eurót, arra pedig különösen nincs, hogy a többi ország tegye ki a renitens tagot a valutaunióból. A helyzet azonban az, hogy ha végiggondoljuk a görög lehetőségeket, akkor nagyon nehéz elképzelni olyan csődöt, ami nem vezet Grexithez.

Ehhez az alábbi lehetőségeket kell végiggondolnunk.
  • Az EU és az IMF felé nem lehet egyoldalúan csődöt jelenteni. Ez a két intézmény a válság során "végső hitelezői funkcióban" (lender of last resort) mentette ki Görögországot az azonnali összeomlástól. Az ilyen típusú segítségnyújtáskor rengeteg szerződéses garancia létezik arra, hogy minden más hitelező előtt kapják meg a pénzüket a hitelezők. Másképp nem is lehet: képzeljük el, hogy ilyen garanciák hiányában az IMF hányszor állt volna fejre az elmúlt évtizedekben, amikor államcsődöket és fizetési mérleg válságokat kezelt szerte a világban. Ha egy ilyet mégis megpróbálnának Cipraszék, az egész világ pénzügyi rendszerének lenne érdeke, hogy azonnal elsüllyesszék Görögországot.
  • A piaci hitelezők felé jelentett csőd fejre állítaná a görög bankokat. A görög lakosság ma óriási tempóban menekíti ki a betéteit az országból, ami a bankrendszernek folyamatos likviditási problémákat okoz. Ezt jelenleg az Európai Központi Bank egy likviditási segítségnyújtási eszközzel (ELA) kezeli - hétről hétre emelve a bankoknak nyújtott forrást. Tegnap például 83 milliárd euróról 84,1 milliárdra emelte a keretet, vagyis egyetlen hét alatt több mint egymilliárd eurónyi likviditást kellett a görög bankrendszerbe tolni. Ahogy azt tegnap már jeleztük: amennyiben Görögország csődöt mond, beszűkül vagy akár el is tűnik (a csőd típusától függően) az Európai Központi Bank szükséglikviditásáért cserébe felajánlható értékpapírok (ezek főleg görög állampapírok) köre. Ez viszont már nem likviditási, hanem szolvencia probléma, amit már az EKB sem kíván majd kezelni. Így a görögök a pénzügyi szakadék szélére kerülnének.

A fentiek alapján elég kilátástalannak tűnik tehát a görög csőd Grexit nélkül. Amennyiben belegondolunk, milyen kiskapuk adódhatnak mégis, akkor sem leszünk sokkal optimistábbak.

  • EU-IMF megállapodás csőddel. Ezen dolgozik a görög kormány hónapok óta, hiszen egy újabb adósságátütemezést (de facto csődöt) már a görög választóknak is el lehetne adni. A másik fél azonban hajthatatlannak látszik, és erre két jó okuk is lehet.
Egyrészt nem akarják épp akkor kockára tenni a görög tűzfal erősségét, amikor már látszana a kiút az európai adósságválságból. Eddig a periféria többi országában nem voltak erősek azok a politikai mozgalmak, amelyek a görögökhöz hasonló kedvező elbánást követeltek maguknak, a helyzet azonban változik. A Szirizához hasonló célokat tűzött ki például a spanyol Podemos, amelynek egy újabb adósság elengedés legitimációt jelenthetne az év végi választásokra. Márpedig Spanyolország sokkal-sokkal nagyobb problémát jelentene az EU-nak, mint a sok szempontból már "leszigetelt" Görögország.

A másik szempont - erről Zsiday Viktor tegnapi jegyzetében, a Portfolio pedig többek között a Sziriza kormányra kerülésekor írt -, hogy a görög államadósság igazából már bőven kezelhető lenne klasszikus eszközökkel. A költségvetési pozíció nagyjából rendben van, a kamatkiadás pedig olyan kicsi az óriási állományon, hogy gyakorlatilag nem jelent nagyobb terhet a törlesztés, mint Magyarországnak. Ettől persze még a folyamatos hitelmegújítás jelenthet kihívásokat, de ezeknek az EU-IMF programokkal meg lehet felelni.

Innen nézve Görögország legnagyobb baja most éppen a Sziriza: a programjának üzeneteivel az egyik oldalon rombolja az adófizetési morált, a másik oldalon pedig az egyszer már leállt betétkiáramlást újra beindította. Előbbi a költségvetési kockázatokat újította ki, utóbbi a pénzügyi rendszer stabilitását ingatta meg.

  • Egyoldalú csőd a magánhitelezők felé, uniós segítséggel.
Ez a forgatókönyv sincs az asztalon, pedig ha az EKB kitartana az ELA-val (vagy ha a görögök elvesztik a programország-státuszt, akkor más eszközzel), az EU-IMF páros pedig segítené a megroggyant bankok feltőkésítését, akár működhetne is.
Ugyanakkor a fenti ellenérzések az intézmények részéről ezzel az ötlettel szemben is fennállnak. Ráadásul az EKB eddigi szerepvállalása sem utal arra, hogy partner lenne egy ilyen megoldásban. Frankfurt ugyanis szemlátomást nagyon ortodox módon értelmezi a mandátumát, és valószínűleg "szimmetrikusan" fog viselkedni. Mit is jelent ez? Hiába az uniós nyomás, az euróövezet pénzügyi rendszerének stabilitásának őrzőjeként az EKB szakadatlanul folyósítja az ELA-t. Mario Draghi a héten is mereven elutasította azt a gondolatot, hogy a független központi bank az ELA-felfüggesztésével avatkozzon bele a tárgyalásokba. (Pedig ha ezt megtenné, akkor politikai szerepvállalásával valószínűleg gyorsan pontot tehetne a görög-ügyre.) Viszont ugyanilyen valószínű, hogy amikor a görög bankrendszer likviditási gondjai fizetőképességi problémává súlyosbodnak, akkor félreáll, hiszen ez már nem az ő kompetenciája. Ezt a véleményünket erősíti Jens Weidmann, a Bundesbank elnökének nyilatkozata, aki szerint ha nem születik politikai megállapodás, akkor az Európai Központi Bank sem finanszírozhatja tovább a görögöket.

  • Egyoldalú csőd, uniós segítség nélkül - pénzügyi krízis, egyoldalú euroizáció és egyéb nyalánkságok.

Ez a forgatókönyv a legkevésbé átlátható, bár a valószínűsége növekedett az utóbbi hetekben, hiszen ehhez nem kell csinálni semmit. A megállapodások kudarca fulladnak, a görögök nem tudnak fizetni az intézményi hitelezőknek, az EKB levágja a görög bankokat az ELA-ról, amelyeket megpróbál életben tartani valahogy a görög állam. A pénzügyi krízis szinte biztosan mélyülne, és euróhiány alakulna ki a gazdaságban. Innentől aztán sokfelé ágazik a történet, hiszen ennek kezelésére a drachma részleges vagy teljes visszavezetése, vagy valamiféle egyoldalú euroizáció is elképzelhető - természetesen mindegyik óriási kérdőjelekkel.

Ahogy látható, elvileg tehát létezik görög csőd Grexit nélkül, de ez csak úgy valósítható meg, ha abban az intézményi hitelezők és az EKB segítő kezet nyújtanak. Ennek egyelőre kicsi a valószínűsége, hiszen az Európai Unió mérlegében ma szemlátomást többet nyom a görög ügy elszigetelése, mint például az a geopolitikai szempont, hogy esetleg a görögök kihullásával a Balkánon erősödik az orosz befolyás. Amíg ez nem változik, és az EU úgy tesz, mint aki hajlandó ennek költségeit elviselni, addig a Sziriza törekvéseit aligha koronázza siker. A "chicken game"még tart, de nemsokára valakinek el kell rántani a kormányt.

Krones
szijjarto1119
Áder János köztársasági elnök (b), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b4) és Chikán Attila vezérigazgató MTI/Bruzák Noémi
Brexit_kiszivargott_brit terv_1500
U.S. President Donald Trump looks on as his nominee for the chairman of the Federal Reserve Jerome Powell
shutterstock_611533595
BET
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Kereskedés a Portfolio Online Tőzsdén. Hasznos praktikák.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
szijjarto1119