Gazdaság

Készülhetnek az adófizetők és a megmaradt devizahitelesek

Három fontos gazdaságfehérítő intézkedésre készül a kormány - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Gábor, aki azt is elmondta, nem bánta meg döntését, hogy bő két évvel ezelőtt elvállalta az államtitkári munkát. Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár várakozása szerint még az idén legalább egy hitelminősítő átsorol minket a befektetési kategóriába. A Quaestor-ügy még nincs lezárva, a kötvényesek kártalanításáról szóló törvényt még összhangba kell hozni az EBRD-megállapodással az államtitkár szerint. A bankok és az ügyfelek számára egyaránt önkéntes, de központi jellegű forintosítást szeretne a kormány az autóhitelesek számára. Orbán a vasárnapi boltzárról és a bankokkal kötött békéről is kifejti álláspontját az interjúban.

1 2

Év vége előtt felminősíthetnek minket.
Eltelt bő két év államtitkári kinevezése óta. Nem bánta meg, hogy annak idején az alapkezelői piacról a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, nem pedig a Magyar Nemzeti Bankhoz szegődött? Szép kis bérszámokról hallani onnan.



Készülhetnek az adófizetők és a megmaradt devizahitelesek
Nagyon tartalmas, színes, érdekes két év van mögöttem, egyáltalán nem bántam meg a döntésemet. Ilyen érdekes és széleskörű munkám még soha nem volt, ezért utólag is nagyon jó döntésnek tartom, hogy elvállaltam, és hálás vagyok azoknak, akiktől a lehetőséget kaptam.

És vasárnap szokott vásárolni?

Mostanában már nem annyira. Korábban nem jött rosszul a lehetőség, hogy lehetett a hét utolsó napján is vásárolni, de együtt lehet élni a vasárnapi zárva tartással. Amikor például Németországban laktunk, és ott is zárva voltak az üzletek vasárnap, akkor még csak nehéz sem volt megszervezni a bevásárlást. Nagyon jól együtt tudtunk élni ezzel egy idő után és úgy gondolom, most sem jelent majd különösebben problémát.

Csak azért kérdezzük, mert az elmúlt hónapok kormányzati intézkedései alapján nem úgy tűnik, hogy konszolidálódna a magyar állam kapcsolata a szolgáltatószektor képviselőivel. Az állam a jövőben továbbra is erőteljesen beavatkozik a piacok működésébe? Vagy nyugodtabb korszakra készülhetnek a cégek, mint ahogyan azt a bankokkal szembeni kormányzati törekvésekből is láthatjuk?

2010 óta a magyar kormány célkitűzései között kiemelt helyen szerepel a piacvédelem és a hazai érdekrendszerbe tartozó erős vállalkozói bázis helyzetbe hozása. Ideje volt végre felzárkózni a többi országhoz ezen a téren. Ilyen értelemben a szabályozás, mint eszköz szerintem a jövőben is ezt a célt fogja szolgálni, a korábbihoz hasonló hangsúlyokkal.

Hogyan fogadta a Nemzetgazdasági Minisztérium az uniós pénzügyminiszterek tanácsának napokban megfogalmazott ajánlását, miszerint az idei és a következő évben is költségvetési kiigazításra van szükség?

Fontos különbség a 2013-at megelőző tíz évhez képest, hogy most nem azért vár el kiigazítást az Európai Bizottság, mert nem tartja elérhetőnek a költségvetési hiánycélokat a meglévő intézkedések mentén, hanem azt mondja, hogy a kitűzött hiánycélok nem elég ambiciózusak. Mindezt a stabilitási és növekedési paktum megelőző ágának szabályai alapján állítják. A tanács annak ellenére tartotta szükségesnek számszerű értékekkel ezt rögzíteni az országspecifikus ajánlások között, hogy számos más uniós ország, amelyekkel szemben jelenleg is túlzott deficit eljárás folyik, nem kapott ilyen számszerű kiigazítási követelményt. Ezt Magyarország nem tudja elfogadni, ez volt mindvégig az álláspontunk a tárgyalások során és ez azóta sem változott. Nem a szabályt vitatjuk, hanem annak alkalmazását.

Vagyis az NGM álláspontja szerint lehetne rugalmasabb az unió hozzáállása?

Úgy gondoljuk, mérhetne az Európai Unió egyenlőbb mércével. Igazságosabb lehetne a rendszer abban az értelemben, hogy a túlzott deficit eljárás alatt álló országokkal szemben szigorúbbnak kellene lennie, mint azokkal szemben, akiknek már negyedik éve kettessel kezdődik a költségvetési hiánya. Kicsit az az ember érzése, hogy a nagyobb tagállamokkal szembeni - egyesek szerint elvtelen - engedékenységet próbálják ellensúlyozni a kisebbeken alkalmazott extra szigorral.

Ha már az uniós költségvetési szabályoknál tartunk: nem lett volna egyszerűbb végleg kidobni a 2011-ben megalkotott adósságképletet és helyette átemelni a magyar jogszabályokba az uniós szabályokat?

Biztosan egyszerűbb lenne technikai értelemben. Annak viszont nem látom a hasznát, hogy az uniós szabályokat, amelyek így is közvetlenül hatályosak Magyarország számára, megismételjük egy hazai jogszabályban. Ennek megítélésem szerint nincsen hozzáadott értéke. Azért döntöttünk az adósságképlet alkalmazásának módosításáról és nem pedig az eltörléséről, mert tartottunk attól, hogy a hitelességnek árt az adósságképlet eltörlése. Márpedig mára a kormány költségvetési fegyelem iránti elkötelezettsége széles körben elismertté vált.

Hogy ha egyre többen elismerik a kormány költségvetési fegyelem és csökkenő államadósság iránti elkötelezettségét, akkor vajon mire várnak a hitelminősítők? Lát-e esélyt arra, hogy még idén felminősítéssel ismerjék el ezt a teljesítményt?

Igen, bár a hitelminősítők szempontrendszerében a költségvetési fegyelmen kívül más tényezők is szerepet játszanak. Az utóbbi időben különösen a külső egyensúly és a bankrendszer állapota került a figyelem középpontjába Magyarország esetében, a szigorúan vett adósságdinamika mellett. Amikor a befektetési kategóriába történő visszakerülésről van szó, akkor értető, hogy ez nem egy lépésben történik, a hitelminősítők először a kilátások módosításával reagálnak. Arra számítok, hogy az év második felében újabb kilátásjavítások jönnek a Fitch legutóbbi lépése után, és az év vége előtt legalább egy hitelminősítő átsorol minket a befektetési kategóriába. Ezt a véleményemet a hitelminősítőkkel az utóbbi időben folytatott tárgyalásokra alapozom.

Túl vagyunk a 2016-os adócsomag és költségvetés elfogadásán. Az látható, hogy az adóbevételek oldalán strukturális változások már nincsenek, de várható-e újabb kormányzati fegyver az adócsalások elleni küzdelemben, illetve a gazdaság fehérítése érdekében? Mikorra várható az online pénztárgépek kiterjesztéséről a kormányzati döntés?

Nagy sikernek nevezném az online pénztárgép tavalyi bevezetését, mára széles körben a világon is elismerik sikeres intézkedésként. Csak hogy a nagyságrendeket érzékeltessem: az online pénztárgépek tavaly akkora többlet adóbevételt hoztak körülbelül, mint a bankadó teljes összege. Az intézkedésnek tehát komoly gazdaságfehérítő hatása volt és ennek a kiterjesztése még további reményekkel kecsegtet. Első lépésben az étel- és ital-automatáknál indultunk el, ezeknek a kötelező regisztrációja már megvalósult, tehát tudjuk, hogy hány ilyen automata van és hol. Most a következő lépés az lesz, hogy ezekbe is be kell építeni azt a chipet, amelyik kommunikálni fog az adóhatósággal, hogy ezen az értékesítési csatornán is ki tudjuk szűrni a különböző trükközéseket. Az online pénztárgépek kiterjesztéséről konkrét időpont még azért nincs, mert a kötelezetti kör véglegesítése folyik a szakmai szervezetekkel. Meg kell állapodnunk ezekkel a szakmai szervezetekkel, hogy a fodrász, a kozmetikus, a taxis stb. vállalkozók közül kik azok, akiknél bevezethető, vagyis egyensúlyban van a megnövekedett adminisztrációs teher és a várt fehéredési hatás.

Viszont van két terület, ahol a következő években tovább szeretnénk lépni, az egyik a pénzügyi ágazati közfelügyelet, a másik az adózás rendjének átalakítása. A pénzügyi ágazati közfelügyelet létrehozását az a felismerés motiválja, hogy ahelyett, hogy 800 ezer céget és több millió magánszemélyt vizsgálna a NAV, jobb lenne, ha azt a 60 ezer adószakértőt, könyvelőt, könyvvizsgálót vizsgálná, aki nekik szállítja a féllegális adózási gyakorlatot. Így könnyebben kiszűrhetők a szürke zónában mozgó adózók. Egy ilyen pénzügyi ágazati közfelügyelet akár önfenntartó is lehet, hiszen olyan elven tudna működni, mint mondjuk a pénzügyi felügyelet. Nem kell, hogy akkora legyen, mint jegybank felügyeleti ága, nem kell 1000 fős apparátusra gondolni, sokkal kevesebb is lehet, a tizede akár, de az fontos, hogy ne az adózókat vegzáljuk, hanem azokat ellenőrizzük, akik az adózóknak megmondják, hogy hogyan adózzanak. A másik irány pedig az adózás rendjének átalakítása lenne, ez a vélelmezett szja-bevallás rendszere. A NAV a hozzá beérkezett információk alapján kitöltené mindenki adóbevallását, ezzel az adózási fegyelmet is tudnánk növelni, illetve az adminisztrációs terhet is csökkentenénk a vállalkozásoknál, magánszemélyeknél, sőt a Postánál is.

Készülhetnek az adófizetők és a megmaradt devizahitelesek
Mikor indulhat el ez nagyjából?

Szerintem ez 2017-ben el tud indulni, sőt talán egy szűkebb körben akár már a jövő évtől is. Ebben az esetben is tapasztalható ellenállás, hiszen a 60 ezer érintett számára ez adminisztrációs terhet jelent, és a szürkejövedelmek potenciális elvesztését. Üzletágak szűnhetnek meg azáltal, hogy nem lehet majd trükközni, bűvészkedni az adóbevallásokkal.
Ez a cikk folytatódik
1 2
deloitte logo
Ipar 4.0 robot
Kásler Miklós EMMI
forint
Frankfurti tőzsde
autobaleset
varga mihály_mti
GettyImages-1006811190
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Esti szeminárium
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
Ipar 4.0 robot