Gazdaság

Magyarország nem kerülte el a csapdahelyzetet

Magyarország nem kerülte el a gyermektelenségi csapdahelyzetet, a halogatás következményeként jelentősen növekedni fog a gyermektelenek aránya - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Spéder Zsolt. A Demográfiai Kutatóintézet igazgatója szerint az öregedés felgyorsulása fontos jelzés a döntéshozóknak, de nem a demográfusok dolga meghozni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos döntéseket. Arra azonban felhívta a figyelmet: a férfiak 40 év munkaviszonya utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége oda vezet, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága gyorsabban romlik el. Be kell látni, hogy ilyen intézkedésekkel mindenkinek rosszabb lesz egy idő után - húzta alá.

1 2 3

Tényleg tovább kell emelni a nyugdíjkorhatárt?.
Portfolio: Úgy tűnik, hogy idén a Demográfiai Portrénak nagyobb visszhangja lesz, miután legutóbbi lapinterjúját, amelyben a nyugdíjkorhatár-emelés szükségességéről beszélt, sokan idézték és úgy értelmezték, hogy a kormány a nyugdíjkorhatár emelésére készül. Pedig a három évvel ezelőtti nyilatkozata szinte szó szerint hasonlóképp hangzott. Mi változott, hogy most ez a téma ismét ennyire a figyelem középpontjába került?



Magyarország nem kerülte el a csapdahelyzetet
Spéder Zsolt: Az aktualitását az adja - azon kívül, hogy három év után ismét megjelent a Demográfiai Portré -, hogy az 1952 után született Ratkó-gyerekek hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt. Ha figyelembe vesszük a 65 éves korhatárt, akkor ez 2018-ben fog elindulni. Rövid távon - itt 10 évre gondolok az 50 éves léptékekhez képest - ezért felgyorsulhatnak a magyarországi öregedési folyamatok. Ezt a legszemléletesebben az eltartottsági ráta fordítottja mutatja: jelenleg négy aktív korúra jut egy eltartott korú, 10 év múlva három aktív korúra fog jutni egy eltartott korú. Ennek két oka van. Az egyik oka, hogy a Ratkó-gyerekek néhány év múlva nyugdíjba mennek, a belépő nemzedékek pedig már az alacsony születési számú nemzedékek.


És ez már önmagában indokolna egy korhatár-emelést?

A nyugdíjrendszerek folyamatosan változnak: korábban a nagy gazdasági növekedések időszakában a felosztó-kiróvó rendszerben magasabb volt a befizetés, így nagyobb volt a mozgástér, lejjebb lehetett hozni a nyugdíjkorhatárt. Most viszont az időskorúak egyre többen vannak, ami a várható élettartam növekedésével függ össze. Nyilván az, hogy hol van az idős kor határa, a nyugdíjkorhatár, az nem demográfiai kérdés, az egy társadalompolitikai döntés kérdése. A demográfiai csak abban segít, hogy kiszámolja, egy adott korhatár estén hogy alakul a nyugdíjas korúak és aktív korúak száma. Más lehetőségek is lehetnek, ha nagyon dinamikus a gazdasági növekedés, bővül a piac, bővül a munkavállalók köre, akkor természetesen nagyobb lesz a befizetés. Akkor is növekszik a befizetés, ha nőnek a keresetek, magas a gazdasági növekedés, nő a munkaerő hatékonysága. Elvben ebből is lehet finanszírozni a nyugdíjakat. A másik lehetőség pedig, hogy lehet kevesebb nyugdíjat is fizetni. Nyilván egy ésszerű kormányzat megpróbálja úgy átalakítani, hogy a támogatottsága is megmaradjon, de ez politikai kérdés, ehhez a demográfiának köze nincs. Az pedig, hogy hányan dolgoznak az aktívkorúak közül, nyilvánvalóan gazdaságpolitikai kérdés, lehetnek akár migránsok is, akik szintén dolgoznak, munkavállalók lesznek - ezek megint elvben hozzájárulhatnak az aktív népességhez. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy több út létezik: Németországban erőteljes a migráns munkaerő, miközben több évvel magasabb a hivatalos nyugdíjkorhatár, mint Franciaországban, miközben a várható élettartam megegyezik és a franciák sem kapnak sokkal kevesebb nyugdíjat.

Az öregedés felgyorsulása fontos jelzés a döntéshozóknak, de nem az volt a kifejezett célunk, hogy a korhatáremelés szükségességét hangsúlyozzuk.

Maradva a korábbi nyilatkozatoknál, konkrétabban a Portfolio-nak szinte napra pontosan 5 évvel ezelőtt adott interjújánál. Akkor azt mondta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország belecsúszik egy gyermektelenségi szindrómába, vagyis a sok halogatás vége az lesz, hogy nem születnek meg a tervezett gyerekek. A friss adatok mintha azt mutatnák, hogy a halogatás abbamaradt. Ez azt is jelenti, hogy elkerültük ezt a csapdahelyzetet?

Nem kerültük el ezt a csapdahelyzetet, sajnos az aggodalmaim - ha nem is teljesen, de - beigazolódtak. A halogatás nem szándékolt következményeként vagy eredményeképpen majdnem biztos, hogy jelentősen fog nőni a gyermektelenek részaránya.

Rendelkezésre állnak ezzel kapcsolatban konkrét adatok?

Összehasonlításként: az 1960-ban születettek körében, akik most 55 évesek, és akikről elmondhatjuk, hogy befejeződött a termékenység, 8,5 százalék volt a nők körében a gyermektelenek részaránya. A 1975-ben születetteknél, akik 15 évesek voltak a rendszerváltáskor, becslésem szerint már 17 százalék körül lesz a gyermektelenség, ami pont a duplája. Egy kutatásunk szerint Budapesten 20 százalék felett áll most ez a mutató a 41-45 évesek körében, a fővárosi és egyben egyetemi végzettségűeknél 25 százalék felett van már a gyermektelenek aránya.

A gyermektelenség bekövetkezésére utal egy másik kutatásunk. Ennek fő megállapítása szerint a 35 év körülieknél és az idősebbeknél a gyermekvállalási tervek nehezebben valósulnak meg, mint a 35 év alattiaknál, mert ott elkezd ketyegni a biológiai óra. Magunk is meglepődtünk ezen, mert az volt a feltételezésünk, hogy aki idősebb, ott biztosan megszületik a gyerek, hiszen régóta tervezi, és nagyon rövid időszak áll rendelkezésre a gyermekvállalási tervek megvalósítására. De épp az derült ki, hogy a fiataloknál születik meg könnyebben. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a biológiai óra jobban ketyeg, mint a szociális óra.

Az elmúlt években történt értékrendbeli változás vagy a magyarok továbbra is gyermekkel, családban képzelik el a jövőjüket?

Egy másik elemzésünk kimutatta, hogy nem olyan erős az értékrendbeli változás, legalábbis a családot illetően, mint ahogy korábban feltételeztük. Olyan általános elképzelés uralkodik, hogy azért születik kevés gyerek, mert a fiatalok másképp akarnak élni. Cél az önmegvalósítás, a lazább, egyéni fogyasztásra, utazásra épülő élet. Úgy tűnik, ezek inkább vágyak és feltételezések, a középpontban megmaradt a család és a gyermek.
Ez a cikk folytatódik
1 2 3
brexit0923
weworkiroda2
EKB épület
Az építkezésekről csábítja át a munkásokat a konkurencia
nyugdíjas parlament
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
nyugdíjas parlament