Gazdaság

Tényleg újra ömlik a pénz Magyarországra?

Rég nem látott mennyiségű közvetlen tőkebefektetés érkezett tavaly Magyarországra, felcsillantva a reményt, hogy a megelőző évek gyászos eredménye után végre újra érdemi mennyiségű friss tőkéhez jut az ország. A helyzet azonban jóval árnyaltabb annál, mint hogy kimondhassuk: vége a tőkeínségnek. Egyes területeken tőkekivonás zajlik, és úgy tűnik, kettészakadt a külföldi cégek köre.
Néhány hete még meglehetősen borúsnak tűntek a kilátásaink azt illetően, hogy mennyi friss tőkét tud Magyarország a növekedés szolgálatába állítani. A vállalati hitelezés minden törekvés ellenére sem indult be, az EU-támogatások 2016-ban törvényszerűen visszaesnek, a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) pedig - a régiós mintának ellentmondva - a válság múltával sem élénkülnek.

Itt a jó hír!

Ebbe a szomorú képbe hozott vidám színt a Magyar Nemzeti Bank fizetési mérleg statisztikája, ami - az előzetes becsléseket alaposan felülírva - szép tőkebeáramlásról adott számot. Egészen pontosan 5,3 milliárd euró érkezett az országba 2014-ben, ami bő kétszerese az előző évinek.

2014-es adat?! Miért? A közvetlen tőkebefektetésekről érdemi mennyiségű információt a vállalatok beszámolójának leadása után kaphatunk, ezek viszont a következő évben május végén állnak rendelkezésre. Így aztán az őszi jelentésig mindig csak durva becslésekre hagyatkozhatnánk. Amúgy most is foglalkozhatnánk az idei első két negyedév tendenciáival, de az adatok bizonytalansága miatt ez teljesen felesleges.

Sok vagy kevés az 5,3 milliárd euró közvetlen tőkebefektetés? Ha megnézzük, hogy az elmúlt években miként alakult az FDI-beáramlás, csak a fejünket vakargathatjuk. Ebből ugyanis az alábbi kép adódik:

Tényleg újra ömlik a pénz Magyarországra?
Mint látható, a tőkebeáramlás meglehetősen hektikusan alakult (különösen az utóbbi években), de különösebb trendet nemigen mutat. A tavalyi érték inkább a magasabbak közül való, utoljára 2006-ban láthattunk nagyobbat. Ez igazolni látszik a kezdeti megállapításunkat, ám a képet rögtön árnyalni is szükséges. Az FDI-t ugyanis korrigálni illik az olyan tételekkel, amikor a tőke a beáramlással együtt automatikusan ki-is megy az országból. Ilyen átfolyó tőke például, amikor egy külföldi anyavállalat a magyar leányvállalaton keresztül finanszíroz egy másik országban lévő leányvállalatot. Az átfolyó tőke mellett indokolt lehet a banki tőkepótlásokat is kivenni a számításból, ugyanis ezek az "automatikusan" beérkező összegek nem sokat árulnak el a tőkevonzó képességünkről. Tavaly például a devizahitelek forintosítása okozott óriási veszteségeket, ami miatt 1,7 milliárd euró az elégő tőke pótlására érkezett.

Profit van, friss tőke nincs

Az alábbi táblázat mutatja a fent említett korrekciókat. Látható, hogy a bejövő közvetlen működőtőke befektetések nyers adatait alaposan újraírják a módosítások. 2013-ban a 2,5 milliárd eurós FDI-beáramlásból 1 milliárd euró sem volt az, ami tényleg az országban maradt, és nem banki tőkepótlást szolgált. A tavalyi 5,3 milliárdból pedig 2,8 milliárd euró "tiszta" FDI marad.

Tényleg újra ömlik a pénz Magyarországra?
Kétségtelen, a pénzügyi válság kitörése óta volt már 1-2 olyan év, amikor a tavalyival összevethető mértékű tőkebeáramlást regisztrált az MNB, de a 2,8 milliárd euró még így is igen örvendetesen szép szám.

Mitől indult így meg a működőtőke? Ahhoz, hogy erre válaszoljunk, érdemes több részre bontani a "beérkező" FDI-t. Eszerint a tőke
  • jöhet a klasszikus úton, nevezetesen, egy külföldi tőketulajdonos vállalatalapítás, vagy meglévő vállalatban történő részesedésszerzés céljából "friss pénzt" juttat Magyarországra;
  • lehet "újrabefektetett jövedelem", vagyis egy külföldi vállalat itt megtermelt profitjának egy részét visszaforgatja a vállalatba;
  • érkezhet tulajdonosi hitel formájában, amikor az anyacég egy hitelviszonyon keresztül finanszírozza a magyarországi vállalat beruházásait.

(Ezekkel kapcsolatban rengeteg módszertani kérdés felmerül, mi ezekkel most nem terheljük az olvasót.)

Íme, így néznek ki a közvetlentőke-befektetések a fent ismertetett bontásban. Ami szembeötlő, hogy az újrabefektetett profit megugrott, a részesedésszerzés viszont gyakorlatilag eltűnt.

Tényleg újra ömlik a pénz Magyarországra?

Tehát a működőtőke-befektetések megugrásának oka, hogy a magyarországi vállalatok több profitot fektettek be újra, mint valaha. Formálisan egyébként a 2013-as évhez képest a megugrást nagyjából fele-fele arányban magyarázza az, hogy több profit képződött ezeknél a cégeknél, illetve az, hogy a visszaforgatási arány is nagyon magas lett.

Számokra lefordítva mindezt: 2013-ról 2014-re a profit 4 milliárd euróról 5,8 milliárd euróra, a visszaforgatási arány pedig 38%-ról 63%-ra nőtt. Mindkét adat húszéves rekordot jelent. (Azért ennyit, mert 1995-től vannak adataink.)

Tényleg újra ömlik a pénz Magyarországra?
Egyedi vállalati adataink nincsenek, de a Magyar Nemzeti Bank hatalmas mennyiségű adatot közöl vagy másfél tucat Excel-fájl formájában, ezekben elmélyülve arról is lehet elképzelésünk, hogy a gazdaság melyik szegmensében keletkezett ez a rengeteg visszaforgatott profit. Főként a feldolgozóipar jeleskedett, ezen belül is a járműipar, a gyógyszergyártás, az elektronika és a műanyagipar egyenként 300-400 millió eurós visszaforgatása érdemel említést.

A visszaforgatott tőke elsősorban arról árulkodik, hogy az idehaza tevékenykedő külföldi tulajdonú cégeknek mennyire megy az üzlet, illetve mennyire gondolja, hogy érdemes továbbra is itt befektetnie. Amennyire biztató a helyzet ezen a területen, annyira ijesztő, hogy külföldről mennyire nem jönnek új befektetések. A részvény és egyéb részesedés formájú befektetések teljes értéke (továbbra is átfolyó tételektől tisztítva) mindössze 87 millió euró volt. Ez szintén húszéves rekord, csak éppen negatív.

Sőt, ha ebből a szerény 87 millió euróból kiszűrjük a bankok mintegy 1,7 milliárd eurós kényszerű tőkepótlását, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy egyes ágazatokban kifejezetten tőkekivonás zajlik. Ennek néhány esetben triviális oka az államosítás (energetika, közművek), máshol viszont egyéb, piaci tranzakciók vagy átértékelődések állhatnak a háttérben. Olyan ágazat egyébként nincs az országban, amelyikbe tavaly (nettó módon számítva) 100 millió eurónál több friss, tényleg külföldről érkező tőke jött volna.Ez lenne a fordulat?

Egy pillanatra érdemes azt is megvizsgálni, hogy az FDI-import mellett miként alakult a tőkeexport, azaz a magyar cégek külföldi terjeszkedése. Pontosabban minket most a kettő egyenlege érdekel, ami azt mutatja, hogy a globális tőkeáramlás eredményeként tudott-e bővülni a hazai tőkeállomány. Mint az alábbi táblázatból kiolvasható, tapasztalható némi javulás, hiszen a banki tőkepótlások nélkül 1 milliárd eurós "passzívumot" mutat az FDI export-import szaldója, vagyis ennyivel több tőke jött be, mint ment ki. (Pontosabban az eddigiek alapján most már tudjuk, hogy ez nem bejött, hanem az itteni vállalatok profitjaként Magyarországon maradt.)

Tényleg újra ömlik a pénz Magyarországra?
Ez az egymilliárd euró 2008 óta a legnagyobb érték, íme grafikonon is mutatjuk:

Tényleg újra ömlik a pénz Magyarországra?
Összességében tehát a 2014-es év ellentmondásos volt a külföldi működőtőke tendenciáit illetően. Pozitív fordulat tapasztalható abban, hogy a megugró vállalati profitot szívesen forgatták vissza a tulajdonosok, így a "beáramló" FDI a válság óta a legmagasabb lett. A tőkevonzó képességünk ugyanakkor mégsem javult egyértelműen. A "friss", ténylegesen külföldről érkező működőtőke mennyisége történelmi mélypontra süllyedt, egyes ágazatokban a forgalmak egyenlege kifejezetten negatív. Az ellentétes tendenciák miatt különösen érdekes lesz, hogy az idén melyik jelenség erősödik: hogy a javuló profitabilitás mellett egyre szívesebben forgatják vissza a nyereséget vállalatok, vagy hogy a magyar gazdaság képtelen külföldről tőkét idecsábítani.
wall street_shutterstock
wall street_getty
walmart_getty
facebook_getty
Sundar Pichai, CEO of Google, getty
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
walmart_getty