Gazdaság

A forint gyengülésre van ítélve

Az idei költségvetési hiánycél teljesítésével nem lesz gond és a további években is teljesülhet a hiánypálya. Az államadósság idén alig fog csökkenni, a paksi beruházás pedig nem fog beleférni a jelenlegi folyamatokba - ez derül ki a Költségvetés Felelősségi Intézet kedden bemutatott technikai kivetítéséből.

Mi lesz a növekedéssel?

Az idei évre 2,9%-os gazdasági növekedéssel számol a KFIB technikai kivetítése, Romhányi Balázs ügyvezető ennek kapcsán gyorsan leszögezte, hogy ehhez elsősorban az uniós források nagyobb arányú lehívása járult hozzá.

A kilátásokkal kapcsolatban kiemelte: 2016-ban 1,7%-ra lassul a gazdaság növekedési üteme, 2017-ban pedig csak 1,8%-ra gyorsul az ütem. Ezek a számok is elsősorban az uniós forráslehívástól függnek.

A növekedés azon múlik, hogy mennyire sikerül felpörgetni az EU-pénzek lehívását.

50 milliárd forintnyi uniós forráslehívás 0,1 százalékponttal emeli a GDP-t - mondta a hüvelykujj szabályt Romhányi.

A KFIB úgy véli, hogy a Magyar Nemzeti Bank arra fog törekedni, hogy minél később emeljen kamatot, ezzel lemarad a kamatemelési ciklusban a többi jegybankhoz képest és ez meg fog jelenni a forint leértékelődésében. Az idei év végére 309,3 forintos euróárfolyamot számolnak, jövő év végére 317-es euróárfolyammal, 2017 végére 320-as árfolyammal kalkulálnak, 2019 végére pedig 325 felett zárhat a forint euróval szembeni árfolyama.

A hiánnyal nincs gond

A külső tételek egyenlege 2015-ben 470 milliárd forinttal jobb, mint a költségvetési törvényben tervezett érték, 2016-ban viszont már csak 235 Mrd forint a pozitív eltérés az elfogadott 2016. évi költségvetési törvénytől.

A belső tételek egyenlege 2015-ben közel 300, 2016-ban több mint 200 milliárd forinttal rosszabb a törvényi előirányzatnál. Ennek oka elsősorban a költségvetési szervek és különösen a KLIK eladósodása, a tervezett, de egyelőre tényekkel nem alátámasztott vagyonértékesítési bevételek, valamint 2015. évi költségvetési törvény módosítása.

A nettó kamatkiadások a GDP arányában a 2014. évi 3,2 százalékos értékről 2017-ig fokozatosan 2,8 százalékra csökkennek a rendkívül kedvező nemzetközi kamatkörnyezetnek köszönhetően, de ebben a tekintetben egyértelműen a negatív kockázatok vannak túlsúlyban.

A maastrichti egyenleg, amely a pénzforgalmi egyenlegen felül egyéb korrekciós tételeket is figyelembe vesz, 2015-ben a konvergencia programnak megfelelő -2,4 százalékos szinten várható, ezért kiigazításra nincs szükség. Ugyanez igaz középtávon is: a költségvetési egyenleg 2019-ig gyakorlatilag a konvergencia programnak megfelelő pályán halad, szabad tartalékok azonban nem állnak rendelkezésre.

Álomszerű költségvetési impulzusként hatnak az EU-források, ez pedig kedvező a költségvetés egyenlege szempontjából is - értékelte a folyamatokat Romhányi Balázs, aki egy példán keresztül szemléltette az EU-források kedvező hatását.

Hosszú távon az egyik legnagyobb kockázat, hogy a magyar gazdaság még inkább "rászokik" az EU-forrásokra. A következő néhány évben a magyar kormányzati társfinanszírozás úgy fog működni, mint egy álomszerűen hatékony fiskális stimulus. Ha 100 forintot elkölt a magyar költségvetés társfinanszírozásra, ezzel (15 százalékos magyar részt feltételezve) 667 forint értékű projekt megvalósítását érheti el, ami - 40 százalékos import-hányadot feltételezve - 400 forint értékű GDP-növekedést jelent. Ebből (az áfa nélkül) 30 százalékos adórátával számolva 120 forint adóbevételi többlet keletkezik, vagyis a költségvetési egyenleg még javul is. Ezzel a módszerrel mindenfajta rövid távú költségvetési kockázat nélkül lehet élénkíteni a gazdaságot.

A KFIB ügyvezetője kitért arra is, hogy az uniós projektek felül vannak árazva. Erről részletesen épp ma reggeli cikkében írt a Portfolio:

Ezekkel nem így számolt a kormány

  • A költségvetési törvény két kihirdetett módosítása összesen 140 Mrd forinttal rontja a belső egyenleget.
  • Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj felfüggesztése miatt - újabb jogi döntésig 23 milliárd forint tervezett bevétel elmaradásával számol a KFIB.
  • A korábbi EU-projektekkel kapcsolatos szabálytalanságok büntetéseként - piaci információk alapján - 22 Mrd forint egyenlegromlással számol.
  • A lakástámogatások kiadásai 2015-ben elmaradnak a tervtől a devizahitelek forintosítása, és így az árfolyamgáttal kapcsolatos költségvetési kiadások eltűnése miatt, ami javítja az egyenleget. (Ezzel párhuzamosan az összeg fele kiesik a hitelintézeti járadék-bevételekből.)
  • Mivel a makropályában azt feltételezték, hogy az elfogadott költségvetési törvényhez képest a kormány érdemben fel tudja gyorsítani az EU-források lehívását, ezért figyelembe kell venni az ehhez szükséges magyar társfinanszírozási többletet is. Feltételezésük szerint a kormányzati szektoron belül végrehajtott projektekben 15 százalék a hazai finanszírozási hányad.
  • A Paks II. beruházás 2015. évi kiadásainak fedezetére a módosított költségvetés 27,2 Mrd forintot irányzott elő, de ebből várhatóan csak 14 Mrd forint teljesül.
  • A 169 Mrd forint vagyonértékesítési bevétel feltételezésük szerint idén nem fog befolyni, ezért a beruházási alapba tartozó kiadások költségvetési kockázatot jelentenek. A szóban forgó kiadási előirányzatokon összesen 67 Mrd forint korábbi maradvány elköltését semmi sem akadályozza, továbbá már augusztus végéig felhalmozódott 38 Mrd forint olyan kiadás, amivel szemben egyelőre sem maradvány, sem egyéb bevétel nem látható. 2016-ra feltételezik, hogy a 2015-ben elmaradt 169 Mrd forint és a 2016-ra betervezett 133 Mrd forint vagyonbevételből sikerül elérni 133 Mrd forint tényleges bevételt.
  • A KLIK kiadási szintje a tapasztalatok szerint mintegy 40 Mrd forinttal tartósan meghaladja a tervezett értékeket. Ebből 2015-ben mintegy 10 Mrd forintot különféle más előirányzatok maradványaiból, további 33,7 milliárd forintot pedig a tartalékból kap az intézmény és utódintézményei. 2016-ra is feltételezik az évek óta megfigyelhető jelenség megismétlődését, ezért 43,7 Mrd forint többletkiadással számolnak.
  • A költségvetési szervek (különösen kórházak) kifizetetlen számlaállománya az év közben végrehajtott 60 milliárd forintos "egyszeri" törlesztések ellenére ismét a korábbi szintre ért fel. Feltételezésük szerint ugyanez meg fog ismétlődni 2016-ban és a későbbiekben is.

De az államadósság

Az adósságráta a Budapest Bank megvásárlása miatt 2015-ben még a 2014 végi szinten marad, csökkenni csak 2016 után kezd. A csökkenés mértéke 2018-ig nem haladja meg az évi 1 százalékpontot.

A KFIB kivetítése a paksi beruházás érdemi megindulásával nem számol.

A GDPR-nál is nagyobb kihívás vár a vállalkozásokra - Jön az ePrivacy
kórház állami egészségügy
brexit getty
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
m3as