Megtudtuk: fajsúlyos vitába keveredtünk az EU-val
Gazdaság

Megtudtuk: fajsúlyos vitába keveredtünk az EU-val

Vitában állnak a magyar hatóságok az Európai Unió statisztikai hivatalával. Az Eurostat ugyanis azt javasolta, hogy az Eximbankot sorolja át a magyar kormány az államháztartáson belülre. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak, többszáz milliárd forint a tét, és ha a magyar kormány számára kedvezőtlen eredmény születik, akkor az megdobhatja a korábbi évek államadósság-adatait. Ha pedig az Eurostat hajthatatlan, akkor jókora szégyenfoltot gyűjt be a magyar kormány.

Hivatalos: vitában állunk az Eurostattal

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat megerősítette a Portfolio-nak küldött válaszában értesülésünket, miszerint - a mostani EDP-jelentés keretében - javaslatot fogalmaztak meg a magyar hatóságok számára, hogy az Eximbankot sorolják át államháztartáson belülre. Válaszukat szó szerint idézzük:

Az Eurostat javaslatot fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy az Eximbank államháztartási körön belülre kerüljön besorolásra. Erről jelenleg is folynak az egyeztetések a magyar statisztikai hivatallal. Az Eurostat elvei szerint a tagállamokkal folyamatban lévő kétoldalú egyeztetéseket nem kommentál.

Miért pont most esedékes ez az ügy?
  • Egyrészt mivel az Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása (EDP) keretében a tagországoknak évente kétszer kell adatot szolgáltatniuk az EU statisztikai hivatala felé. A kormányzati szektor hiány- és államadósság-adatait a KSH küldi el, április 1-jéig és október 1-jéig.
  • Másrészt az Eurostat több éve tartó vizsgálódása jutott el mostanra abba az állapotba, hogy megfogalmazza határozott álláspontját az Eximbank elszámolása ügyében, mivel úgy látják a kinti szakértők, hogy az Eximbank nem egy önálló, autonóm gazdálkodó egység. A nemzeti számlák összeállításának új, 2014-ben bevezetett módszertana (ESA-2010) pedig meg is teremti ennek a lehetőségét, "foglyul ejtett pénzügyi intézmény" kulcsszó alatt.

A KSH által múlt pénteken elküldött első notifikációs jelentésben nem sorolták át az Eximbankot, ám az ügy - ahogyan az az Eurostat válaszából is kiderül - nincs lefutva. Információink szerint a magyar hatóságok néhány nappal ezelőtt küldték el levélben érveiket az Eurostatnak.

Mitől lenne ez most bent? Az EU-ban 2014-ben vezették be az új ESA-2010 módszertant és a változások között szerepelt egy új kategória létrehozása is a pénzügyi vállalatok között. A módszertani tájékoztató szerint akkor beszélhetünk foglyul ejtett pénzügyi intézményről, ha az adott társaság nem vesz részt a pénzügyi közvetítésben vagy nem végez kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat, mivel nem igazán teszi ki magát kockázatoknak, mivel eszközeinek vagy kötelezettségeinek nagy részét nem a nyílt piacon valósítja meg. Az ilyen intézmények esetében egyúttal erős az anyaszervezet felügyelete, jelentős hatást gyakorol a társaság napi működésére, és a stratégia végrehajtásában. A kormányzati szektorban is létrejöhetnek ilyen foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások, amikor például a kormánynak automatikusan és azonnal viselnie kell a vállalkozás bármilyen nem megfelelő teljesítményének a következményét.

Átírja az adósságszámokat

Tegyük fel, hogy a magyar hatóságok szemszögéből kedvezőtlen eredménnyel zárul az elszámolási vita. Vagyis ha az Eximbankot az államháztartási körön belüli tételként kell elszámolnia a kormánynak, akkor az hatással lehet a költségvetés (flow mutató) és az államadósság (stock mutató) számaira is.
  • A költségvetés hiányára komolyabb hatást nem gyakorolna az átsorolás. Igaz ugyan, hogy innentől az alkalmazottak bérköltsége, kamatfizetések a költségvetés kiadási oldalát terhelnék, azonban az Eximbank már jelenleg is minden évben részesül kamatkiegyenlítésben (2016-ra 30 milliárd forintot tervezett be erre a célra a kormány).
  • Látványosabb, és a kormány számára aggasztóbb következménnyel járhat az átsorolás az államadósság tekintetében. Az átsorolás első évétől kezdődően ugyanis egy szintugrást eredményezne a bruttó adósságszámokban ez a "művelet" és a mérleg folyamatos felduzzadása (ami egyébként a bank stratégiájának következménye) szintén tovább növelné az államadósságot (kérdés, hogy a nettó adósságráta hogyan változik ettől a lépéstől, mivel nem tudjuk, hogy az Eurostat az eszközoldalt milyen arányban venné figyelembe).

Az államadósság-növelő hatás azonban függ attól, hogy az Eurostat a bank mérlegének forrásoldalán szereplő tételekből mit tekint államadósság-növelő tételnek. Az Eximbanknak nincs betétállománya a forrásoldalon, jellemzően kibocsátott kötvények és nemzetközi hitelek szerepelnek ezen az oldalon. Több forgatókönyv is elképzelhető az átsorolás esetén:
  • A bank teljes forrásállománya (vagyis mérlegfőösszege) bekerül az államadósságba.
  • Az összes kötelezettség kerül be az államadósságba (vagyis a mérlegfőösszegből csak a saját tőke összege kerül levonásra, egyébként a többi tétel mind államadósságot növel).
  • A kötelezettségállomány bizonyos elemeit számolja bele az Eurostat az államadósságba.

Induljunk ki abból a valószínű forgatókönyvből, hogy az Eurostat a külső forrásállományt számolja bele az államadósságba. Attól függően, hogy az átsorolást melyik évtől kezdődően kell végrehajtani, történik a szintugrás az államadósságban. Úgy kalkuláltunk, hogy 2010-ig visszamenőleg történik meg az átsorolás, melynek következtében minden egyes év GDP-arányos államadósság-adata a GDP-arányos külső forrásállomány értékével emelkedik meg.

Vagyis 2014-ben (a legutolsó rendelkezésre álló mérleg alapján) az 572 milliárd forintos külső forrásállomány (ez a teljes mérlegfőösszeg 91%-a) a GDP arányában 1,78%-kal dobná meg az adósságrátát. Ezzel az adósságcsökkenés szinte teljesen eltűnne ebben az évben.

Az adósságra gyakorolt hatás nagy mértékben függ attól, hogy az Eurostat melyik évtől kezdődően tekint az Eximbankra államháztartáson belüli entitásként.

Megtudtuk: fajsúlyos vitába keveredtünk az EU-val
Megjegyzés: a 2015-ös adat saját becslés, mivel az Eximbank 2015-ös jelentése még nem áll rendelkezésre.


Megtudtuk: fajsúlyos vitába keveredtünk az EU-val
Ha pedig a teljes forrásállomány bekerülne az államadósságba (vagyis a fenti forgatókönyvek közül az első valósulna meg, aminek azonban minimális a valószínűsége), akkor előállna az a kormány számára kényes helyzet, hogy az államadósság csökkenése teljesen eltűnik 2013-ról 2014-re.

Megtudtuk: fajsúlyos vitába keveredtünk az EU-val

A szégyenfolt ott fog virítani?

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a jelenleg is zajló vitának több kimenetele is lehet. Jobb esetben megállapodással végződik a történet, vagyis az egyik fél belátja, hogy nincs igaza. Mivel ez egy régebb óta húzódó ügy, az Eurostat magabiztos lehet álláspontjában és valószínűbbnek tűnik a kormány meghátrálása (legutóbb a Budapest Bank megvásárlását kellett végül a kormánynak államadósság-növelő tételként elszámolnia az eredeti tervekkel ellentétben).

Ha azonban a kormány továbbra is vitatja az Eurostat érvelését, és közben az uniós hivatal is kitart álláspontja mellett, akkor két lehetősége marad az Eurostatnak (nem számítva most azt a lehetőséget, hogy csak ősszel döntenek az ügyben):
  • Fenntartásai (reservations) vannak az Eurostatnak, amivel jelzi a kívülállók felé, hogy bizonyos ügyletek elszámolása nem vagy nem megfelelően történt meg az adott tagállam költségvetésében.
  • Módosításokat (amendments) hajt végre az Eurostat a leadott magyar adatokon, ha az adott tagállam hatóságai nem a módszertani iránymutatásoknak megfelelően számolnak el bizonyos tételeket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyszerűen felülírja a magyar hatóságok által leadott hivatalos adatokat. Persze ez csak akkor lehetséges, ha az Eurostat megkapja a nyers valós adatokat, vagyis például időben rendelkezésére állnak az Eximbank 2015-ös gazdálkodási adatai.
Magyarország a 2004-es uniós csatlakozása óta egyszer sem kapott az Eurostattól fenntartási vagy módosítási bizonyítványt. Jól látszik tehát, hogy ebből a helyzetből nehezen tud veszteség nélkül kikecmeregni a kormány. Vagy feladja álláspontját, vagy magán viseli a szégyenfoltot (feltéve, hogy az Eurostat a végsőkig kitart az álláspontja mellett). Az ügy lezárása egyébként fontos jelentőséggel bírhat más magyar pénzügyi intézmények statisztikai elszámolása szempontjából is.
Egyébként az Eurostat az ilyen elszámolási viták eredményét a lezárást követően nyilvánosságra hozza, ezért a jövőben az ügy részleteit, és a magyar hatóságok érvelését is megismerhetjük. Ettől függetlenül a Portfolio megkereste kérdéseivel a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Központi Statisztikai Hivatalt is, azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Amint kapunk választ írásban feltett kérdéseinkre, frissítjük cikkünket!

Nagyon aktív mostanság az Eximbank Az elmúlt hónapokban egyébként is sokat szerepelt a hírekben a bank, egyes hitelügyletei ugyanis nagy figyelmet kaptak. A Népszabadság hétfői cikkében ezeket szedte egy csokorba. A napilap gyűjtése szerint a bank legalább 41 milliárd forintot helyezett ki a kormányhoz közel álló vállalkozásokhoz. A lap emlékeztet arra, hogy eredetileg a hazai cégek exportlehetőségeit támogató intézetként működött az Eximbank, ám ez egy törvényjavaslattal 2013 végén megváltozott és belföldi cégek is kaphatnak Exim-hitelt a nemzetközi versenyképességük javítása érdekében. Az elmúlt hónapokban jutott például Eximbank-hitelhez a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Property Market Kft, mely a Kopaszi-gát megvásárlását finanszírozta ebből, a GB&Partners egy 16 milliárd forintos tőkealapra kiírt pályázatot nyert el (a cég ügyvezető partnere Gubicza Ágoston, akinek a felesége Rogán Antal miniszter exneje), Andy Vajna közel 7 milliárd forintos hitelhez jutott a TV2 megvásárlásához, a Csányi Sándorhoz köthető Homatech Recycling Zrt. használtgumi-feldolgozónak is jutott forrás.

Frankfurt Stock Exchange
01.09.2018, Bavaria, Vohburg an der Donau: (Photo by Lino Mirgeler/picture alliance via Getty Images)
mnb jegybank hungary
deutsche bank_getty_bloomberg
shutterstock_1478895416
NagyMihály0917
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Kereskedés a Portfolio Online Tőzsdén. Hasznos praktikák.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu