Méretes szégyenfoltot gyűjtött be Magyarország
Gazdaság

Méretes szégyenfoltot gyűjtött be Magyarország

Uniós szinten egyáltalán nem rendkívüli elszámolási vitának indult az Eximbank besorolásának ügye a magyar és az uniós statisztikai hivatal között. A kormány sem maradt azonban ki az ügyből és bekeményített. A szembenállásnak most az lett az eredménye, hogy Magyarország olyan feketepontot kapott csütörtökön az EU hivatalos szervétől, amilyet még soha: hazánk fiskális számai mellé korlátozó záradékot adott.
Csütörtökön a döntésre reagálva adott ki közleményt a KSH és az MNB:

Csúf pecsét virít a magyar adatok mellett

Az Eurostat csütörtök délelőtt tette közzé az EU-tagállamok 2015-ös költségvetési és államadósság adatait (ez volt az ún. első notifikáció), három héttel azt követően, hogy minden tagállam statisztikai hivatala lejelentette a kormányzati szektorral kapcsolatos legfontosabb adatait (az EDP eljárás keretében történő adatszolgáltatás keretében). Az Eurostat ez alatt ellenőrizte a nemzeti hatóságok által szolgáltatott adatokat és amennyiben fenntartásai vannak az adatok minőségével, illetve az elszámolás módjával kapcsolatban, akkor azt jelzi.

Ez történt most Magyarország esetében is, hazánk 2004-es uniós csatlakozása óta most először. Az Eurostat ugyanis korlátozó záradékkal látta el a Magyarország kormányzati szektor adatait az Eximbank elszámolása miatt.

Az Eurostat rendszeresen a közleményének végén tüntetni fel, hogy mely országok esetében alkalmaz záradékot (reservation). Ezúttal Belgium és Franciaország mellett Magyarország esetében is így tett. Indoklása szerint azét volt szükség erre, mert az Eximbankot az államháztartáson belül kellene elszámolni, amely az államadósság emelkedésével jár. A magyar hatóságok és a magyar kormány azonban ezt vitatják.

Méretes szégyenfoltot gyűjtött be Magyarország
Részlet az Eurostat közleményéből. Forrás: Eurostat-közlemény
Mint azt a Portfolio elsőként megírta az Eurostattól kapott hivatalos tájékoztatás alapján, az uniós hatóság azt javasolta a KSH-nak, hogy az Eximbankot sorolja át az államháztartáson belülre, mivel megfelel a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozás kategóriájának. Az uniós szabályok szerint akkor beszélhetünk foglyul ejtett pénzügyi intézményről, ha az adott társaság nem vesz részt a pénzügyi közvetítésben vagy nem végez kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat, mivel nem igazán teszi ki magát kockázatoknak, mivel eszközeinek vagy kötelezettségeinek nagy részét nem a nyílt piacon valósítja meg. Az ilyen intézmények esetében egyúttal erős az anyaszervezet felügyelete, jelentős hatást gyakorol a társaság napi működésére, és a stratégia végrehajtásában. A kormányzati szektorban is létrejöhetnek ilyen foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások, amikor például a kormánynak automatikusan és azonnal viselnie kell a vállalkozás bármilyen nem megfelelő teljesítményének a következményét.

Az Eurostat fegyverei Amennyiben az Eurostat vitatja egy tagállam hatósága által leadott adatok minőségét, elszámolásának módját, akkor két komolyabb lehetősége van. Fenntartásai (reservations) vannak az Eurostatnak, amivel jelzi a kívülállók felé, hogy bizonyos ügyletek elszámolása nem vagy nem megfelelően történt meg az adott tagállam költségvetésében vagy bizonyos adatok minősége nem elfogadható. Módosításokat (amendments) hajt végre az Eurostat a leadott magyar adatokon, ha az adott tagállam hatóságai nem a módszertani iránymutatásoknak megfelelően számolnak el bizonyos tételeket vagy egyáltalán nem elégedett a közölt adatok minőségével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyszerűen felülírja a magyar hatóságok által leadott hivatalos adatokat.

A magyar fiskális számokat az Eurostat nem írta át, ahogyan azt várni lehetett, egyelőre fenntartásait jelezte (ami szintén komoly figyelmeztetést jelent). A magyar adatok most így néznek ki az EU statisztikai hivatalánál:

Méretes szégyenfoltot gyűjtött be Magyarország

A magyar érvelés

Az Eurostat lépése nem váratlan, tekintettel arra, hogy az elszámolási vitába a magyar kormány is beszállt. A költségvetési ügyekért is felelős nemzetgazdasági miniszter azt nyilatkozta ugyanis, hogy a magyar kormány szakmai vitában áll az Eximbank kihelyezései miatt az Eurostattal, az EU statisztikai hivatalával, és kész a bíróság előtt is megvédeni álláspontját. Varga Mihály a csütörtökön megjelent Figyelő-interjúban is azt hangoztatta, hogy Magyarország nem sorolja át az Eximbankot az államháztartáson belülre. Miért is tennénk, hiszen még vitában állunk az Eurostattal - fűzte hozzá.

A KSH így érvelt Az Eximbank elszámolásának ügye 2014-ben indult és nem egyedi fejleményről van szó az EU-ban, ugyanis az Eurostat számos más országban ellenőrzi az exporttámogatást nyújtó/fejlesztési bankok elszámolását. Az EU-ban az új ESA 2010 jogszabály hozta létre a foglyul ejtett (captive) finanszírozók és pénzkölcsönzők (más néven zártkörű pénzügyi közvetítő) fogalmat. A szabályok értelmében az ilyen vállalkozásokat állami tulajdonú gazdasági egységeket a kormányzati szektorba kell sorolni. A KSH azonban úgy érvelt az elszámolási vita során, hogy az Eximbank nem tartozik a fenti kategóriába, ugyanis pénzügyi közvetítést végző önálló intézményi egység.

A KSH és az MNB csütörtökön közleményben reagált az Eurostat döntésére. Ezek szerint a magyar hatóságok a közeljövőben konzultációt kezdeményeznek a kérdésben kompetenciával bíró fórumokon a foglyul ejtett pénzügyi vállalatok szektorba sorolásának ESA 2010 jogszabály szerinti értelmezéséről.

A szép számok eltűnnek

Az Eximbank államháztartási körön belül történő elszámolásának egyenes következménye, hogy innentől az alkalmazottak bérköltsége, kamatfizetések a költségvetés kiadási oldalát terhelnék, a hiányt azonban ez érdemben nem dobja meg. Lényegesebb hatást gyakorol az elszámolás változása a magyar államadósság-adatokra. Az átsorolás évétől kezdődően ugyanis egy szintugrás következne be az adósságrátában. A szintugrás mértéke attól függ, hogy a bank mérlegének mekkora részét kell átsorolni.

Méretes szégyenfoltot gyűjtött be Magyarország

A szégyenpad hosszú

Egyáltalán nem példa nélküli az, ha egy uniós ország korlátozó záradékot kap az Eurostattól. Az uniós statisztikai hivatal által évente kétszer közzétett kormányzati szektor adatokról szóló jelentésében rendszeresen találunk ilyen fenntartásokat (vagy korábbi fenntartások visszavonását).
  • Legutóbb 2015 októberében Ausztriának adott ilyen jellegű figyelmeztetést, mivel a központi kormányzatra vonatkozóan az osztrákok nem megfelelő minőségű adatokat jelentettek le az ESA 2010 szabály értelmében. Az Eurostat közlése szerint Bécs a nemzeti számláiban a tranzakciók jelentős részét pénzforgalmi szemléletben számolta el.
  • 2015 áprilisában Bulgária adatai mellé tett az Eurostat korlátozó záradékot a betétbiztosító alap klasszikfikációja miatt, amit azonban tavaly októberben vissza is vont az uniós szerv azok után, hogy Bulgária átsorolta államháztartáson belüli szervnek az alapot.
  • Szintén 2015 áprilisában kapott záradékot Portugália a Novo Banco tőkejuttatása miatt, ezt azonban az Eurostat szintén visszavonta, miután a portugál hatóságok elszámolták a tételt deficitnövelő hatásként.
  • 2014 áprilisában a hollandok által leadott adatok egy részét kezelte fenntartásokkal az Eurostat, amit aztán októberben vissza is vont. Ez az ügy az SNS Reaal 2013-as átstrukturálásával függött össze.

A fenti uniós példák alapján jól látható egyfajta gyakorlat a statisztikai hatóság részéről: tavasszal odacsap az asztalra, majd egy hosszabb egyeztetés és a nemzeti hatóságok adatmódosításai után még abban az évben ősszel visszavonja a korlátozó záradékot és ezzel eltűnhet az adott ország neve mellől a feketepont. A magyar nyilatkozatok viszont arra utalnak, hogy a kormány és a magyar statisztikai hatóságok nem hajlandóak elfogadni az Eurostat érveit, ezért elhúzódó vitára is berendezkedhetünk. Első körben várhatóan a statisztikai hatóságok az ilyen vitákat lebonyolító tanácshoz fordulnak, kérdés, hogy a kormány bíróság elé viszi-e az ügyet, ahogyan azt már a nemzetgazdasági miniszter egyszer jelezte.

hologram vezető asszisztens
orban viktor uj kozep-europa
élelmiszer étel getty
67-es gyors ut
dpd csarnokepulet market epito
recept kivaltas patika
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
élelmiszer étel getty