Így vert át mindenkit Matolcsy

Idézzük fel, mit mondott Matolcsy György 2014 augusztusában az alapítványok céljairól a vs.hu-nak adott interjúban:

Az MNB az alapítványi tőkét úgy bocsátotta a Pallas Athéné alapítványok rendelkezésére, hogy tett néhány kikötést. Az első és legfontosabb, hogy az alapítványi tőkét nem, csak annak hozamát lehet az alapítványi célokra felhasználni. Ez biztosítja, hogy még három, négy vagy öt évtized múlva is meglesz az alapítványi vagyon. A második kikötés: tartósan csak magyar állampapírban tarthatják az alapítványi tőkét, például aranyban, gyémántban vagy külföldi állampapírban nem. A harmadik: az MNB munkavállalói, ha alapítványi tisztségviselők, nem vehetnek fel tiszteletdíjat az alapítványtól

Mára bebizonyosodott, hogy ezekből a magasztos célokból nem sok valósult meg, a három alapelvből kettőt biztosan nem sikerült teljesíteni, hiszen az alapítványok vagyona ma sem csak állampapírban van, illetve nem csak a hozamot használhatják fel.

A befektetett vagyon szerkezete az alábbiak szerint néz ki:

Összesen kevesebb mint 200 milliárd forintnyi forint- és euróalapú állampapírja van a hat alapítványnak, a rendelkezésre bocsátott vagyon több mint húsz százaléka más eszközökben, jellemzően ingatlanokban és cégrészesedésekben van jelenleg. Az állampapírokról sajnos nem tudunk részleteket, de a korábbi tapasztalatok alapján nem lenne meglepő, ha nagyrészt lakossági termékekben lenne a fenti összeg.

De hogy lehetséges ez, amikor az elején teljesen másról volt szó?

Elég csak megnézni az alapítványok Befektetési Szabályzatát és az Alapító Okiratát, és máris kiderül, hogy a nagy célok és alapelvek csak addig valósultak meg, amíg meg kellett nyugtatni a közvéleményt afelől, hogy nem fogják ész nélkül elkölteni a jegybank 270 milliárd forintját. Mára mind a hat alapítvány dokumentumai elérhetők, melyek egy kaptafára készültek.

A Befektetési Szabályzatokból például kiderül, mi mindenben tarthatják a rendelkezésre bocsátott vagyont:

• Ingatlanban annyi kikötéssel, hogy csak az alaptevékenységük ellátásához vásárolhatnak ingatlant.
• Műtárgyakban, melyeket hosszú távú befektetésként értékmegőrzés illetve értéknövekedés céljából vásárolhatnak.
• Gyakorlatilag bármilyen pénzügyi eszközben
• Állampapírban, azonban az sem csak magyar, hanem bármilyen EU-s állampapír lehet.
• Befektetési jegyekben egy-egy alap nettó eszközértékének 5 százalékáig.
• Vállalati kötvényben
• Részvényben
• Bankbetétben és éven belüli állampapírban lehet a fennmaradó összeg.

Vagyis ennek alapján már messze nincs arról szó, hogy csak magyar állampapírba lehetne befektetni, éppen ezért nem is sérti a Befektetési Szabályzatot az, hogy nem csak abban tartják a pénzt. A másik kardinális kérdés a rendelkezésre bocsátott vagyon, illetve annak felhasználása volt. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy csak a rendelkezésre bocsátott összeg hozamát használhatják majd fel céljaik elérésére az alapítványok. Ezzel szemben az Alapító Okiratokba már az alábbi került be:

Az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében az alapítvány vagyona valamint annak hozadékai és a céltámogatások az Alapító Okiratba foglalt szabályoknak megfelelően használható fel

A szabályokat pedig az egyes alapítványok esetében az alábbiak szerint határozták meg:

• PADA: a 61,95 milliárd forintos vagyonból 20,1 milliárdot bármire felhasználhatnak céltámogatásként, a fennmaradó 40 milliárdnak viszont valóban csak a hozama szolgálhatja az alapítvány céljait.
• PADOC: az 50,1 milliárd forintos teljes vagyonból 10,1 milliárd felhasználása szabad, csak a fennmaradó részre vonatkozik a korlátozás.
• PADS: az 50,55 milliárdos teljes vagyonból 10,1 milliárdot felhasználhat szabadon.
• PADI: 41,8 milliárdból 14,1 milliárd felett rendelkeznek szabadon, a többinek csak a hozama használható fel.
• PADMA: 10,1 milliárd felett az alapítvány kuratóriuma szabadon rendelkezik a teljes 39,1 milliárdból.
• PAGEO: további 10,1 milliárd felett rendelkezik szabadon.

Összességében az látszik, hogy a 266,4 milliárd forintos vagyonból a Pallas Athéné-alapítványok 74,6 milliárd forintot szabadon felhasználhatnak, és csak a fennmaradó összegre igaz az a kezdeti kikötés, hogy csak a hozamból lehet gazdálkodni. Ráadásul látva az Alapító Okiratok eddigi módosításait, nem lennénk meglepve, ha ennek az összegnek a kimerülése esetén egy tollvonással további alapítói tőkét tennének szabadon elkölthetővé.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy az egyes jegybanki alapítványok mekkora tőkét kaptak, abból mennyi áll még rendelkezésre, illetve mire és mennyit használtak fel eddig:

Jól látszik, hogy ugyan az eredetileg átadott 266,4 milliárd forintnál most 830 millióval több összegből gazdálkodnak, de a hat alapítványból kettőnél március végén alacsonyabb volt a kezelt vagyon, mint amennyit eredetileg kaptak az MNB-től. Az eddigi felhasználásból pedig az látszik, hogy nagyjából 3,3 milliárd forintot költöttek az alapítványok támogatásokra és 16,6 milliárdot tettek ki az 5 millió forintnál magasabb összegű szerződések. Vagyis összesen már mintegy 20 milliárd forintot költöttek el ilyen-olyan módon a Pallas Athéné-alapítványok. Abba bele sem merünk gondolni, hány ötmillió forint alatti szerződés lehet, amit nem is kötelező publikálniuk.

Az alapítványok eddig odaítélt támogatásaival és 5 millió forint feletti szerződéseivel már sokat foglalkozott a sajtó az elmúlt napokban, így csak néhány érdekességet emelünk most ki:

• Jelentős összeghez jutnak az alapítványok saját cégei, csak egy példa: a PADA tulajdonában álló Pallas Athéné Domus Optima Zrt. havi 1,35 millió forint plusz áfát kap saját tulajdonosától befektetési tanácsadás és bisztró üzemeltetés fejében, emellett a hat alapítványtól kapott további 22 millió forintot egyösszegben egy ingatlanpiaci elemzésre. Hasonló havi szerződése a többi alapítvánnyal is van a cégnek.
• Van olyan alapítvány, a PADI, mely eddig összesen 140,7 millió forintnyi támogatást ítélt oda két tételben, mindkét esetben a New Wave Production Kft.-nek, mely a vs.hu kiadójaként kapott jelentős összeget az alapítványi vagyonból.
• A balatonkenesei egykori MÁV-üdülőt a hat alapítvány közösen vásárolta meg összesen 890 millió forintért, melyet egyenlő arányban fizettek ki.
• Jópár szerződés esetén nem becsülhető meg pontosan a kifizetett összeg, mert csak óradíj vagy keretösszeg szerepel a nyilvánosságra hozott listában.

• Címkék:
• MNB,
• pallas athéné,
• makrogazdaság,
• matolcsy györgy,
• alapítvány