Mekkora pofont jelentene Magyarországnak a britek kilépése?
Gazdaság

Mekkora pofont jelentene Magyarországnak a britek kilépése?

Elsősorban a közvetett hatásokon keresztül érintené Magyarországot és a magyar gazdaságot az, ha a brit választópolgárok csütörtökön az Európai Unióból való kilépésre szavaznának. A közvetlen brit-magyar kereskedelmi kapcsolatok limitáltak, és várhatóan a több tízezer magyar munkavállalónak sem kellene egycsapásra hazajönnie a szigetországból. Azonban ha rövidtávon romlana az európai gazdasággal kapcsolatos befektetői hangulat, és ez a növekedésre is hatással lenne, akkor azt már Magyarország is megérezné, hosszabb távon pedig leginkább az Unió egyik nagy nettó befizetőjének kiesése okozhat gondot.
Lassan minden napra több tucat Brexit-hír jut, így egyre nehezebb eligazodni a "zajban". Persze a nemzetközi sajtó elsősorban a brit és az európai gazdaságra gyakorolt potenciális hatásoktól hangos, mi most igyekszünk megvizsgálni azt, hogy ebből mennyi gyűrűzhet be Közép-Európába és közelebbről Magyarországra. Márciusban egyszer már foglalkoztunk a témával, azonban egyrészt nem árt felidézni az akkor leírtakat, másrészt az utóbbi hetekben a Brexit esélyének növekedésével reális veszéllyé vált, hogy be is következik az esetleges negatív forgatókönyv, ami korábban csak rémálom volt.

Nem kell félteni a magyar exportot - Legalábbis látszólag

Ha arra gondolunk, hogy az Egyesült Királyság esetleg kilép az Európai Unióból (a közvélemény-kutatások alapján erre reális esély van), akkor elsőként az juthat eszünkbe, hogy az közvetlenül a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül érintheti Magyarországot. A KSH adatai szerint 2015-ben Magyarország 1,5 milliárd eurónyi importot és 3,5 milliárd eurónyi exportot bonyolított az Egyesült Királysággal, ez ugyan jelentős növekedést jelentett az előző évhez képest, de így is csak a magyar export 3,9%-át tette ki. vagyis első ránézésre nincs félnivalónk.

Ugyanakkor az elvitathatatlan, hogy a magyar export legfontosabb felvevőpiaca az eurózóna, márpedig ha a britek kilépnek, akkor a Morgan Stanley szerint 2017 végéig 0,8 százalékkal lehet alacsonyabb a valutaövezet GDP-je az alappályánál. Ez pedig már a magyar gazdaságot is érzékenyen érintené, hiszen így kisebb lenne a kereslet a magyar termékek iránt. Az amerikai befektetési bank szakemberei egy tavaszi elemzésükben azzal számoltak, hogy egy esetleges Brexit miatt a GDP szintje az alappályától 2016-ban 0,3 százalékkal, 2017-ben pedig már 0,9 százalékkal maradhatna el. Ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a kormány számításai szerint 0,3-0,4 százalékpontos negatív hatása lehetne a magyar növekedésre a Brexitnek.

Szintén közvetlen makrogazdasági hatás lehet a folyó fizetési mérleg többletének csökkenése, hiszen a külföldön élő magyarok most jelentős összeget utalnak haza devizában. Ez a hatás ugyanakkor egyrészt mérsékelt lehet, másrészt csak évek múlva jelentkezhet. Ráadásul jelenleg elég megbízhatatlanok az MNB statisztikái arról, hogy ez a hazautalás pontosan mekkora összeget jelent évente.

Vége a szabad munkavállalásnak?

A legtöbb magyart talán az érintené a legérzékenyebben, ha az EU-ból való kilépés után ismét bezárulna a brit munkaerőpiac, hiszen ma már lassan nincs olyan ember Magyarországon, akinek legalább egy családtagja, barátja vagy ismerőse ne dolgozna Nagy-Britanniában. Ugyanakkor több dolog is arra utal, hogy nem kell aggódni emiatt:

  • Egyrészt a kilépés gyakorlati folyamata legalább két évig tartana, addig pedig maradna minden az eddigi rendben.
  • Másrészt a briteknek sem érdekük, hogy a több millió kelet-európai munkavállalót hazaküldjék, hiszen a jelenlegi 6 százalék körüli munkanélküliségi ráta mellett nem lenne, aki elvégezze helyettük a munkát. Vagy legalábbis valamilyen forrásból mindenképpen bevándorlásra lenne szükség.


Vagyis az EU-nak és a brit kormánynak bőven lesz ideje, hogy olyan megoldást találjon a munkarerő szabad áramlására, ami mindkét félnek megfelel. Ez lehet akár egy olyan rendszer, hogy akik már a szigetországban élnek és bejelentett munkahelyük van, azok maradhatnak is, a jövőben pedig csak olyanok léphetnek be a munkaerőpiacra, akiknek már fix állásuk van. De ez persze csak egy lehetőség, a lényeg, hogy kicsi az esélye annak, hogy rögtön a legradikálisabb forgatókönyv valósuljon meg, és minden külföldi munkavállalót hazazavarjanak.

A forint és a magyar papírok is megszenvednék az első napokat

A népszavazás után természetesen a piacok még nem tudnák beárazni a gazdasági hatásokat, hiszen azok még megbecsülhetetlenek, éppen ezért a piac egyelőre csak a bizonytalanságot tudja beárazni.

A brit kilépés esetleges rövidtávú következménye lehet az, hogy a pánikszerű reakciók és a piac túllövésre hajlamos magatartása miatt turbulens időszak alakul ki a piacokon, ami a magyar eszközökre is hatással lehetne. A múlt héten már láthattuk, hogy szinte az összes feltörekvő piaci deviza kisebb-nagyobb gyengülést szenvedett el, és ez csak fokozódna egy esetleges kedvezőtlen végeredmény láttán.Persze ez valószínűleg csak az első napokra lenne jellemző, utána fokozatosan megnyugodnának a piacok. Ugyanakkor a népszavazás és a gyakorlati kilépés között várhatóan egy hosszú, nagyjából kétéves átmeneti időszak telne el, ami alatt folyamatosan jönnének a hírek arról, hogyan állnak az EU-brit tárgyalások a jövőt illetően, így a kérdés akár hosszabb távon is hatással lehet a piacra.

A napokban az Erste Bank szakemberei is azt emelték ki friss elemzésükben, hogy Közép-Európára a Brexit elsősorban a piaci bizonytalanságon keresztül hathat. Szerintük az esetleges kilépés után is fennmaradhat a komoly volatilitás a régió részvény-, deviza- és kötvénypiacain.

Ki tölti majd fel az uniós kasszát?

Hosszútávon ez lehet az esetleges Brexit utáni egyik lényeges kérdés, hiszen jelenleg az Egyesült Királyság a közösség egyik legnagyobb nettó befizetője. 2007 és 2014 között összesen 39 milliárd euróval járultak hozzá a közös kasszához, miközben ugyanennek a kasszának a harmadik legnagyobb haszonélvezője éppen Magyarország volt 26,5 milliárd euróval. A brit pénzügyminisztérium szerint a strukturális és beruházási költségvetést 9%-ban az Egyesült Királyság finanszírozza.

Márpedig ezt az uniós büdzsét várhatóan egyik nagy tagállam sem akarná feltölteni a britek helyett, különösen úgy, hogy az esetleges Brexit még jobban ráerősíthetne az EU-ellenes hangulatra a kontinensen. A Morgan Stanley is azt emelte ki korábban, hogy ha a britek kilépnek, és senki nem áll be a helyükre befizetőként, akkor a jelenlegi elosztási rendszer fenntarthatatlan lesz 2021 után, aminek a legnagyobb vesztese Lengyelország és Magyarország lehetnek.

Magyarország egy sor unortodox gazdasági intézkedéssel tudott kilábalni a válságból, és mostanra visszakerült a gazdasági térképre - emelték ki a Commerzbank szakértői egy pénteki elemzésükben. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy ez egyértelműen az EU-források jótékony hatásának köszönhető, így a jövőben az ország egyértelműen a vesztese lenne annak a helyzetnek, ha a Brexit az uniós újraelosztás csökkenésével járna. Emellett a német bank elemzői arra számítanak, hogy ha a britek kilépnek, akkor az MNB tovább lazíthat, a magyar kormány pedig elképzelhető, hogy szorosabbra fűzi majd a viszonyt Oroszországgal. A kötvénypiac szempontjából ez azt jelentené, hogy piaci súlyozásra javasolnák a magyar papírokat a Commerzbank szakemberei.

Azt egyébként a német pénzintézet is elismeri, hogy nem Magyarország lenne a Brexit legnagyobb vesztese a régióban, szerintük jelenleg Horvátország a legsérülékenyebb ebből a szempontból. Ennek oka, hogy a horvátok éppen csak kezdenek kijönni az elmúlt évek recessziójából, ami nem kis részben köszönhető a GDP 4%-át kitevő EU-forrásoknak. Ráadásul a horvátok most a saját kis politikai válságuk kellős közepén vannak azt követően, hogy a zágrábi parlament megvonta a bizalmat a kormánytól.

Az Erste elemzői szerint a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül Csehország, Szlovákia és Magyarország a legsérülékenyebb, ami nem meglepetés, hiszen ezek a legnyitottabb gazdaságok a régióban. Az sem meglepő, hogy ezekben az országokban az exportot az autóipar dominálja, ebből a szempontból Szlovákia a leginkább koncentrált gazdaság.

Vérszemet kaphat a politika

Szintén az Erste emeli ki azt, hogy a Brexitnek lehetnek akár politikai következményei is, hiszen a britek kilépése sok közép-európai országban is megkérdőjelezheti a politikai és gazdasági integráció visszafordíthatatlanságát. Emellett a britek kilépése komolyabb éket verhet az eurózóna tagjai és a többi EU-tagállam közé, ami akár az Unió létét is megkérdőjelezheti.

Az elemzők kiemelik, hogy a visegrádi országokban az EU-szkeptikusok egyfajta megerősítésként tekinthetnek a Brexitre, emellett már a nyugat-európai politikusok is kiemelték, hogy a kilépés esetén nem folytatódhat a jelenlegi módon az európai integráció. Legutóbb éppen Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter beszélt arról, hogy lelassulhat az integráció a britek kedvezőtlen döntése esetén. Éppen ezért az európai politikusok fő feladata az lehet a szavazás után, hogy demonstrálják, hogy meghallgatják a választók szavát, és igyekeznek orvosolni a problémákat.
A GDPR-nál is nagyobb kihívás vár a vállalkozásokra - Jön az ePrivacy
kórház állami egészségügy
brexit getty
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
m3as