Képtelenek leállni Matolcsyék, jövőre még tovább mehetnek
Gazdaság

Képtelenek leállni Matolcsyék, jövőre még tovább mehetnek

Globálisan a jegybankok jelenleg nehezen veszik fel a harcot az alacsony infláció ellen, 2017-ben pedig az MNB is további kamatcsökkentésekre adhatja a fejét emiatt - mondta a Portfolio kérdésére Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője. A szakember szerint részben emiatt két éven belül 330-ig gyengülhet a forint az euróval szemben, ami nem is biztos, hogy probléma, mivel csak így lehet inflációt generálni.
Portfolio: Arra számítanak, hogy 2016-ban 2,2%-ra lassul a magyar gazdaság növekedése. Ez csak átmeneti visszaesés? Mit gondol a középtávú kilátásokról?

Tatha Ghose: Alapvetően két dolog áll a lassulás mögött: egyrészt a német gazdaság felől csökkenhet a kereslet, mivel a kínai gazdaság a vártnál erőteljesebben lassulhat, másrészt egy átmeneti időszakban visszaeshet az EU-források felhasználása. Utóbbi tényezőt tekintve szerintem a magyar hatóságok túl optimisták, amikor arról nyilatkoznak, hogy nemsokára újra az eddigiek szerint használhatjuk fel majd az EU pénzeket. Szerintem középtávon 2,6-2,7 százalékos növekedésre lehet képes a magyar gazdaság, ez 2016-ban ennél nagyjából 0,5 százalékponttal lehet alacsonyabb elsősorban az uniós pénzlehívás miatt. Arra számítunk, hogy a lassulás miatt az MNB újraindítja majd kkv-hitelezési programját, mely tavaly szintén élénkítette a növekedést.

Képtelenek leállni Matolcsyék, jövőre még tovább mehetnek
A szerda délelőtt Budapesten tartott előadásának fő üzenete az volt, hogy a jegybankok inflációs célkövetése globálisan nem működik. Miért gondolja ezt és milyen lehet az új rendszer?

Az adatok azt mutatják gyakorlatilag irreleváns, hogy milyen lépésekkel igyekszik a jegybank felhajtani az inflációt, mivel azt elsősorban a globális tényezők irányítják. Én azt gondolom, hogy miközben a különböző jegybankok egymástól eltérő monetáris politikát alkalmaznak, a fő eszköz sok helyen a devizaárfolyam, elég csak megnézni a cseh jegybank példáját, mely árfolyamküszöböt vezetett be. Az utóbbi évek gyakorlata azonban azt mutatja, hogy a deviza leértékelésével egyik jegybank sem tudott fenntarthatóan inflációt gerjeszteni, a cseheknél is csak néhány hónapig sikerült az. Ráadásul ez az ideiglenes inflációgerjesztés is komoly veszteségeket okoz a jegybanknak az intervención keresztül, ami akkor realizálódik, amikor az esetleges politikai ellenállás miatt fel kell hagyni az árfolyamküszöb alkalmazásával. Vagyis én azt gondolom, hogy ha a globális infláció alacsony és még tovább csökken, akkor a nemzeti jegybankok eszközei csak átmenetileg tudnak hatni. Szerintem ilyen helyzetben nem sok értelme van az inflációs célkövetésnek, ráadásul azt a magas infláció időszakára találták ki eredetileg, így jogosan vetődik fel a kérdés, hogy alkalmas-e ugyanez az eszköz a tartósan alacsony infláció elleni küzdelemre. Márpedig most abban a helyzetben vagyunk, hogy várakozásaink szerint ugyan az év második felében kicsit visszapattan az infláció elsősorban az olajárak miatt, de azt követően jövőre ismét csökkenésnek indul. Nagyot fordult a világ, hiszen korábban egy-egy kamatdöntés mozgatta az inflációt, ma pedig már globális szinten határozzuk meg az inflációt, a jegybankok mindössze ehhez igazítják a kamatokat, hogy megfeleljenek ennek (azért, hogy a való kamatok ésszerűek legyenek).

Azt is említette, hogy globálisan az átmeneti emelkedés után jövőre ismét csökkenhet az infláció, ami az MNB-t is arra késztetheti, hogy tovább vágja a jelenleg 0,9%-os alapkamatot. Hol lehet jövőre a kamatpálya alja?

A hivatalos előrejelzésünkben 0,75%-os alapkamat szerepel 2017-re, de én akkor sem lepődnék meg, ha a közép-kelet-európai országokban a negatív tartományba vágnák. Ez a fejlett európai piacokon már megtörtént...

Milyen hatással lehet ez a forint árfolyamára?

Most azt gondolom, hogy az euróval szemben nem fog 330-335 fölé gyengülni a magyar deviza, mivel egy ilyen újabb kamatcsökkentési ciklusra csak akkor van lehetőség, ha azt a nemzetközi körülmények lehetővé teszik, Magyarország önállóan nem fog erre az útra lépni. A legfontosabb az EKB kamatpolitikája, mellyel kapcsolatban most arra számítunk, hogy a télen tovább vágnak majd, ezt pedig lekövetheti a magyar jegybank is.

Képtelenek leállni Matolcsyék, jövőre még tovább mehetnek
Ezzel egybecseng az az előrejelzése, mely szerint 2016 végére 320, majd 2018-ra 330 lesz az euró-forint árfolyam. Néhány szakértő szerint ugyanakkor a forint erősödését kellene megfékeznie a jegybanknak, ezért akár egy a cseh módszerhez hasonló árfolyamküszöb bevezetése is szóba kerülhet. Mit gondol erről?

Szerintem ha ez csak egy-két országban történik meg, akkor annak az inflációra szerény felhajtó hatása lehet, ahogy láttuk Csehország esetében is, ahol csak néhány negyedévig emelkedett az infláció a küszöb bevezetése után. Éppen ezért én azt gondolom, hogy ha egy ország árfolyamküszöböt akar bevezetni, akkor sokkal szerencsésebb a szingapúrihoz hasonló gördülő módszert alkalmazni, amit eredetileg a csehek is akartak, de nem volt meg hozzá a kellő támogatottság. Ez azt jelenti, hogy évről évre felül kell vizsgálni a küszöböt, és az infláció alakulásától függően változtatni.

Előadásában kitért arra, hogy véleménye szerint az inflációgerjesztés egyetlen módja a deviza leértékelése. Mi történik, ha a világ összes jegybankja elkezd leértékelni? Devizaháború?

Nem, szerintem az utóbbi két évben is hiba volt devizaháborúról beszélni. A legtöbb jegybank globálisan egy százalék körüli inflációt jósol előre a következő időszakra, ez azonban nem a devizaleértékelődésnek köszönhető. A devizapiacon tapasztalt mozgások másnak tudhatók be, néhány ország például jelentős fizetési mérleg hiánya miatt szenvedett el leértékelődést. A tudatos leértékelés azonban eddig nem szerepelt a jegybankok nyíltan vállalt eszközei között.


Hosszú évek óta májusban először került vissza Magyarország a befektetésre ajánlott kategóriába azzal, hogy a Fitch felminősített. Várakozásaik szerint az év vége előtt hasonlóan dönt majd a Moody's is. Lesz ennek bármilyen érdemi piaci hatása?

Csak nagyon rövid hatása lesz.

Pedig egy ideje azt hallani, hogy egy második felminősítéssel egy új befektetői réteg mozdulhatna meg Magyarország felé, olyan konzervatív befektetők vásárolhatnának magyar állampapírt, akik csak befektetésre ajánlott eszközökbe fektethetnek. Akkor ez mégsem igaz?

Képtelenek leállni Matolcsyék, jövőre még tovább mehetnek
De, ez igaz, viszont eközben a korábbi spekulatív befektetők el fogják adni a magyar állampapírjaikat, hiszen a piac logikája alapján új szereplők csak akkor léphetnek be, ha vannak eladók is. Ha például arról kérdez, hogy az utóbbi években a Franklin Templeton miért adta el magyar kötvényeit, akkor a válasz nem az, hogy pesszimistábbak lettek a magyar piac kilátásait illetően, sokkal inkább arról van szó, hogy találtak vevőt a papírokra.

Vagyis szerintem a forró pénz beárazta már Magyarország várható felminősítését, ezért is csökkent az utóbbi időszakban a magyar kötvények felára, majd ha megtörténik a második felminősítés is, akkor ez a forró pénz kimegy az országból és átadja a helyét az említett konzervatív befektetőknek.

Az utóbbi években javult a magyar kockázati profil azzal, hogy már nem a Templeton kezében összpontosul egy jelentős kötvényállomány? Az amerikai alapkezelő helyett elsősorban a hazai bankok léptek be a piacra. Ők megbízhatóbb, kevésbé kockázatos befektetők?

Szerintem a Templeton kivonulása sokkal rendezettebb volt annál, mint amilyen lehetett volna. Ha kontrollálatlanná vált volna a helyzet, úgy véljük az ÁKK tehetett volna lépéseket a piac megzabolázására. Általánosságban nem gondolom, hogy a külföldi befektetőkre ne lenne szüksége egy országnak. Persze az nem szerencsés, ha sok kötvény összpontosul egy kézben. Szerintem amíg nagyjából 40% körül van a külföldiek aránya egy piacon, addig az nem okoz gondot, a mai globalizált világban már nem lehet határokat húzni.

Említette, hogy az Európai Bizottság egy korábbi felmérése szerint Magyarország a leginnovatívabb ország a régióban. Ezt a külföldi befektetők is így érzik?

Szerintem ez valóban így van. Egyrészt ismerjük az adatok hátterét, így kijelenthetjük, hogy valósak. Másrészt mi és az ügyfeleink is azt érezzük, hogy ezekben a mutatókban kiemelkedik Magyarország. Folyamatosan azt a visszajelzést kapjuk a cégektől, hogy azért vannak a fejlesztő központjaik az országban, mert az élen jár ezekben a mutatókban, például a mérnöki képességekben.

Hogy látja Magyarország és a régió hosszú távú politikai-gazdasági jövőjét Európában? Az euró bevezetése a legtöbb országban lekerült a napirendről az utóbbi években.

Szerintem gazdaságilag a legnagyobb kihívás a munkaerő mennyisége lesz. Arra lenne szükség, hogy a régiós országok kormányai együttműködjenek és a határok mentén olyan gazdasági centrumokat alakítsanak ki, melyek lehetővé teszik a munkaerő áramlását az egyes országok között. Magyarország esetében ez halmozottan igaz, hiszen a környező országokban még mindig jelentős magyar kisebbség él, az ő érdekükben is szükség lenne ezekre az együttműködésekre. A sok kis országnak össze kellene fognia és egy nagy munkaerőpiaci blokkot létrehozni.

Később ez a blokk csatlakozhatna az eurózónához?

Erre azért nehéz válaszolni, mert szinte minden elemzés kiemeli a bizonytalanságokat az eurózóna sorsa körül. Ha megvalósul a valódi fiskális unió, akkor már nem a közös deviza lesz a lényeg, hanem az, hogy olyan gazdasági centrumok alakuljanak ki, ahol akár határokon átívelő együttműködést tudnak megvalósítani a tagállamok. Ráadásul ott van a politikai probléma, hiszen az országok nem fognak önként belemenni abba, hogy Brüsszelből mondják meg nekik, mit tegyenek, ennek jelei már most látszanak.


Egy utolsó rövid kérdés: fontos döntést hoznak meg éppen ezekben az órákban a brit választópolgárok. Milyen hatással lehet a magyar eszközökre, például a forintra a népszavazás kimenetele?

Jelentős eladási hullám jöhet, ha a britek a kilépésre szavaznak, de ez legfeljebb néhány hétig tarthat, hiszen arra számítok, hogy a Brexit esetén az EU vezetői igyekeznek majd gyorsan cselekedni, minél előbb választ adni azokra a kérdésekre, hogyan működhet a rendszer a jövőben a britek nélkül. Megpróbálhatnak olyan ösztönzőket bevezetni, melyek megakadályozzák, hogy mások is hasonló útra lépjenek, emellett fontos lesz, hogyan kompenzálják majd a britek kieső nettó befizetéseit az uniós kasszából.
volkswagen_getty
áder jános_mti
hindenburg_getty
borkai zsolt_győr_mti
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Tudatos tervezés és stratégia nélkül nincs tőzsdei siker!
áder jános_mti