A Brexit-dominó az egész Európai Uniót bedöntheti
Gazdaság

A Brexit-dominó az egész Európai Uniót bedöntheti

Portfolio
A közeljövőben nem valószínű, hogy az Egyesült Királyság után más EU-s országban is a tagságról szóló népszavazást tartanának, a Brexit hatására azonban egyértelműen növekedtek az Európai Uniós integrációt érintő politikai kockázatok - vélik a Citi elemzői. A populista és EU-szkeptikus politikai pártok lehetséges további erősödésében kulcsfontosságú szerepe lesz annak, hogy az EU miként rendezi kapcsolatait a britekkel: a túl nagy engedékenység hosszú távon akár az Európai Unió végét is jelentheti.
A június 23-i referendum, melynek eredményeként az Egyesült Királyság lakói gyakorlatilag kiszavazták magukat az EU-ból, vízválasztó pillanat lehet, ami az euroszkeptikus, populista politikai pártok erősödését illeti - vélik a Citibank elemzői. A legfontosabb kérdés az, hogy lesznek-e más EU-s országok, ahol hasonló népszavazást tartanak, illetve hogyelindul-e hosszú távon egy olyan politikai folyamat, amely a nagy európai projekt végét jelenti majd. Ezzel kapcsolatban két fontos kérdést kell tisztázni:

  • Milyen támogatottsággal bír az EU az egyes tagországokban a legfrissebb kutatások alapján?
  • Milyen kockázatai vannak egy esetleges EU-tagságról, vagy más hozzá köthető témával kapcsolatos népszavazásnak az egyes országokban?

Az EU-ellenesség széleskörű, de az Egyesült Királyság helyzete egyedi volt

Ami az EU-s tagságról szóló potenciális népszavazást illeti, sok tagország helyzete egy szempontból mindenképp hasonlít az Egyesült Királyságéhoz: az EU-val szembeni bizalmatlanság egyre erősödik, legalábbis erre utal a Pew Research legújabb felmérése.

A Brexit-dominó az egész Európai Uniót bedöntheti
A 2004 óta eltelt időszakban országonként nézve, de éves bontásban is jelentősen változott az EU megítélése a nagyobb tagállamokban, miképp ez a jobb oldali ábrán is látható. Az egyértelmű, hogy a 2008-as válság, illetve az európai adósságválság sokat ártottak az európai integráció megítélésének. A 2016-os közvélemény-kutatások szerint Franciaországban és Görögországban is magasabb az EU-ellenesek aránya, mint a kilépés mellett voksoló briteknél. Lengyelország és Magyarország a kifejezetten EU-párti tagok közé tartozik.

A Brexit-dominó az egész Európai Uniót bedöntheti
A fenti ábra, hogy 2009-ig az Európai Unió egészét nézve többségben voltak azok, akik bíztak az integráció intézményrendszerében, ez azonban a válság után megfordult, 2015-ben pedig átmeneti közeledést követően újra nőni kezdett a különbség az EU-pártiak és a bizalmatlanok között.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a növekvő EU-ellenesség az elitellenes és rendszerellenes társadalmi hangulat erősödésének csupán egy vetülete, ennek a hangulatnak pedig talán a leghatékonyabb kifejezőeszköze a népszavazás, mint ahogy ezt június 23-án is tapasztalhattuk.

A britek helyzete azonban eltér a többi EU-s országétól. Bár a fenti ábrák azt mutatják, hogy több országban is az Egyesült Királyságéhoz hasonló (vagy még magasabb) szinten van az EU-ellenesség, a Citi elemzői szerint a kontinentális európai országok kapcsolatai sokkal szorosabbak az EU-val, ezért kevésbé valószínű, hogy fontolóra vennék a távozás kérdését.

Álláspontjuk igazolására készítettek egy "EUphobia Index" nevű mutatót, melyben számos szempontot figyelembe vettek az EU-hoz való viszony értékelésénél: a vizsgált tényezők között szerepelt például a munkanélküliségi ráta, az EU-ba irányuló GDP-arányos export értéke, vagy a népesség százalékában benyújtott menedékkérelmek száma. Minél magasabb a mutató értéke, annál negatívabb az EU megítélése.

A Brexit-dominó az egész Európai Uniót bedöntheti
A mutató szerint 5 ország van, ahol rosszabb az EU megítélése, mint az Egyesült Királyságban: Ciprus, Svédország, Ausztria, Finnország, Dánia. A rangsor végén a Balti-országok, illetve a közép-kelet-európai tagok állnak, ami nem meglepő abból a szempontból, hogy ők az EU-tagság talán legnagyobb haszonélvezői.

Ki lehet a következő dominó?

A Citi szakértői nem számítanak arra, hogy a közeljövőben EU-tagságról szóló népszavazást tartanának bármelyik országban. Ennek két oka van:

  • Először is a népszavazás intézményi szabályozása országonként eltérő, többségükben nagyon szigorú keretek között történhet csak, ráadásul általában a végrehajtó hatalom kezdeményezheti, a választók közvetlenül csak kevés esetben. Ez utóbbi alól kivételt képez Horvátország, Litvánia, Szlovákia, Lettország és Magyarország, ahol közvetlenül választói kezdeményezésre is történhet népszavazás. Az erős szabályozottság ugyanakkor összességében mindenhol megnehezíti egy ilyen folyamat kivitelezését.
  • Másodszor, nem valószínű, hogy a jelenleg hatalmon lévő kormánypártok önként EU-s népszavazást kezdeményeznének. Egyelőre nem látszanak olyan komoly belpolitikai motivációs erők, amik ezt indokolnák.


Korábban megírtuk, hogy a Commerzbank elemzői további elemként megemlítették a Putyintól való félelmet, mint a kilépést gátló tényezőt.

Ennek ellenére a Citi szakértői nem zárják ki annak lehetőségét, hogy mégis lesz egy újabb referendum a közeljövőben. Előállhat ugyanis egy hasonló politikai helyzet, mint ami az Egyesült Királyságban.

David Cameron a választások közeledtével az euroszkeptikus pártok (Ukip) vitorlájából akarta azzal kifogni a szelet, hogy megígérte a választóknak az EU-s népszavazás megtartását. Lényegében saját politikai pozícióját akarta ezzel az ígérettel megőrizni, a kilépéspárti népesség arányát azonban nagyon alábecsülte, ami végül saját politikai bukásához és az EU-ellenes szavazók győzelméhez vezetett.

Hasonló ígéretekkel a választások közeledtével tovább erősödhetnek az EU-ellenes pártok. A két legnagyobb kockázat a holland szélsőjobboldali PVV párt, illetve a francia (Le Pen által vezetett) Nemzeti Front, melyek egyébként a brit szavazás eredménye után jelezték, hogy hasonló referendumot szeretnének tartani országukban. Külön kiemelik még a Citi elemzői a megismétlendő osztrák elnökválasztást, ahol a szélsőjobboldali FPO párt jelöltje már jelezte, hogy támogatná egy EU-s népszavazás megtartását.

Példát kell statuálni

A britek kilépése, és az ezzel párhuzamosan a többi országban az EU-szkeptikus pártok erősödése tragikus kényszerhelyzetet teremtett Európa számára. Bár gazdasági szempontból a britek és az EU közös érdeke lenne, hogy egy békés szétválás után a lehető legszorosabb kapcsolatokat alakítsák ki, az EU azonban nem hagyhatja, hogy az Egyesült Királyság látványosan jól járjon a kilépéssel.

Ennek oka magától értetődő, ha ugyanis az európai vezetők hagynák, hogy a brit fél a kedvező feltételek megtartása mellett kötelezettségeitől megszabadulva jobban jöjjön ki a távozással, mintha bent maradt volna, az az integráció szempontjából végzetes lenne. A többi EU-ellenes párt propagandájának központi elemévé válna, hogy a távozás gazdasági előnyei felülmúlják a költségeket, ami könnyen az oldalukra állíthatná a bizonytalanok táborát.

A fenti jelenségnek van még egy fontos következménye. A populista, EU-ellenes politikai pártok erősödése miatt a szorosabb együttműködésre irányuló törekvések, vagyis a fiskális és politikai unió kialakítása rövid távon nagyon valószínűtlennek tűnik - vélik a Citi elemzői. Enélkül azonban maradhat a jelenlegi langyos víz, ami lényegében senkinek sem jó.
borisjohnson
ubsermotti
Frankfurti tőzsde
BÉT
szakkepzes
GettyImages-1174635009
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Tudatos tervezés és stratégia nélkül nincs tőzsdei siker!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
borisjohnson