Köszönjük, Otthon Start: még soha nem vettek fel ilyen sok hitelt a magyarok

Az MNB friss adatai alapján a Portfolio előzetes, 190 milliárd forintos értesülésénél is nagyobb, 205 milliárd forintos szerződési volument hozott október végéig a szeptember 1-jén elindított Otthon Start Program. Ebből októberben 183 milliárd forintnyi szerződés született, így a lakáshitelezés abszolút nominális rekordot döntött havi 258 milliárd forinttal, az Otthon Start tehát ebből 71%-os arányt képviselt.

A fenti ábrán már látható, hogy mindez úgy jött össze, hogy augusztusban és szeptemberben kisebb volt a hitelfelvétel: a hitelfelvevői kivárás, illetve a banki átfutási idők miatt októberre torlódott az akkorra tervezett szerződéskötések egy része.

Érdemes ezért az elmúlt három hónapot a megelőző három hónappal összevetni: mindössze 6%-os növekedést látunk a volumenben, miközben a szerződéses darabszám 5%-kal csökkent.

Csökkenő hitelfelvevői trendről még nem beszélhetünk, hiszen a november akár még több kihelyezést hozhat, mint az október, mindenesetre érdekes fejlemény a szerződésszám csökkenése augusztus és október között a május-júliusi számokhoz képest, feltehetően részben a bankok áteresztési képességével is magyarázható.

Az Otthon Start tehát elsősorban az átlagos hitelösszeget növelte meg, nem a hitelfelvevők számát, legalábbis eddig: augusztusban még csak 18,7 millió forint volt egy átlagos lakáshitel, októberben már 26,6 millió forint. Az Otthon Start piaci információink szerint 34 millió forint körül jár ezen belül, így jön ki a csaknem 6000 darabos szerződésszám az első két hónapra (az alábbi ábra a teljes lakáshitelezést mutatja).

Összességében a lakáshitelezés volumene 27%-os növekedést mutat az idei év eddigi részében, a személyi kölcsönök 37%-os növekedésnél járnak, a babaváró hitel viszont 9%-os visszaesésben van. A teljes háztartási hitelezés 39%-kal hozott eddig nagyobb volument, mint a tavalyi év első 10 hónapjában.

Az Otthon Start egyelőre a használt lakások piacát mozgatta meg: hosszú idő után 10% alá esett az új építésű lakások aránya a lakáshitelezésben.

A kamatperiódus szerinti eloszlásnál a mögöttes kamattámogatások működésmódját érhetjük tetten az arányokban: míg a CSOK Plusz éves kezdeti kamat(támogatási) periódussal kerül kihelyezésre, az Otton Startnál ugyanez öt év.

A piaci lakáshitelek kamatában nincs érdemi változás, átlagosan 6,5%-os kamattal vették fel ezeket a háztartások októberben is.

A személyi kölcsönök viszont egyre olcsóbbak: októberben már csak 15,3% volt az áltagos THM-ük, szemben az egy évvel korábbi 17,0%-kal.

A háztartások teljes banki hitelállománya 12 234 milliárd forinton állt október végén, ez évi 12%-os növekedést jelent, ezen belül a lakáshitelek 15%-kal, a személyi kölcsön tartozások 18%-kal gyarapodtak.

A betétek esetében meglehetősen gyenge volt az október, hiszen több pénzt használtak fel a számláikról a háztartások, mint amennyi érkezett ezekre. Pontos magyarázatát ennek nem ismerjük, de elképzelhető, hogy a szeptember végén kifizetett mintegy 400 milliárd forintnyi BMÁP-állampapírok tőke- és kamatösszegének egy jelentős része került más eszközben befektetésre októberben, és ez hatott negatívan a betétállományra.

A kamatokban itt sincs érdemi változás: a lakosság például a teljes lekötött betétállományára átlagosan mindössze 1,43%-os évesített kamatot kap, az új lekötéseknél ugyanez 3,78%.

Bár egy év alatt csaknem 9%-kal nőtt a háztartások betétállománya, az elmúlt fél évben csak stagnálás látható.

Miközben a lakossági hitelezés dübörög, a vállalati hitelezésben erősödtek a negatív tendenciák, az október 6-án bevezetett 3%-os hitelkamat a Széchenyi Kártya Program likviditási célú hiteleinél még nem „csorgott át” a statisztikákba (az átfutási idők erre is magyarázatot adhatnak), legalábbis az MNB adatai szerint több hitelt törlesztettek a cégek októberben, mint amennyit felvettek.

Bár tranzakciós alapon még 345 milliárd forintos pozitívumot mutat az elmúlt egy év a vállalati hitelezésben (ennyivel több hitelt vettek fel a cégek, mint amennyit törlesztettek), az átértékelődési és egyéb volumenhatásokkal együtt csökkent a cégek hiteltartozása.

A nagyon gyenge beruházási célú hitelfelvételi kedv mellett minden bizonnyal a forint erősödésének is szerepe van abban, hogy

a cégek hitelállománya az elmúlt egy évben 0,4%-kal csökkent.

A vállalati hitelállomány éves összevetésben utoljára 2016-ban zsugorodott az MNB adatai szerint.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ