Örüljünk-e a munkaerőhiánynak?
Gazdaság

Örüljünk-e a munkaerőhiánynak?

Egyre nagyobb a munkaerőhiány Magyarországon, ugyanakkor ennek a logikus következményei csak részben látszódnak a gazdaságban. Tényleg, mik is azok a "logikus következmények"?
Nem csak a hazai munkaerőpiacon, hanem mindenütt a világon ritkább jelenség, ha általános hiány van munkásokból. Többnyire a fordítottját szoktuk meg: a kereslettől elmaradó kínálat miatti munkanélküliséget. Magyarországon mégis egyre inkább ez a helyzet, legalábbis a cégek soha nem látott mértékben panaszkodnak arra, hogy a növekedésük fő gátját a munkaerő hiánya jelenti.

Örüljünk-e a munkaerőhiánynak?
Az alábbiakban a munkaerő-hiányos állapot néhány következményét tekintjük át egyszerűen.

Kereslet-kínálat

A munkaerőpiacot (nagy vonalakban) ugyanúgy keresleti és kínálati tényezők mozgatják, mint bármely más piacot. Az is hasonló, hogy amennyiben a kereslet és a kínálat közötti egyensúly felborul, olyan mechanizmusok indulnak el, amelyek újra az egyensúly irányába tolják a rendszert. (Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy ezek az erők mennyire erősek, és biztosítják-e, hogy a kereslet és kínálat csak ideiglenesen térhessen el egymástól.)

Az alkalmazkodás megtörténhet közvetlenül, a kereslet és a kínálat gyors mennyiségi változásával, de jellemzőbb, hogy a piaci ár, vagyis a munkabér változása kényszeríti ki az egyensúly irányába való elmozdulást.

A legrosszabb forgatókönyv - visszaeső kereslet

A legegyszerűbb megoldás, ha a bővíteni kívánó vállalkozások a munkaerőhiány hatására azonnal lemondanak a terveikről, és elhalasztják, törlik a beruházásaikat. Ez nyilván a gazdasági fejlődésre nagyon kellemetlenül hat, hiszen a GDP-növekedés egyik motorja a foglalkoztatottság bővülése.

Szerencsére ez a forgatókönyv ilyen tiszta formában ritka, hiszen csak akkor képzelhető el, ha a vállalatok termelékenysége alacsony, a jövőbeli várakozásaik rosszak - vagyis semmi extrát nem tesznek azért, hogy a munkaerőhiány okozta nehézségek leküzdésére valamilyen erőfeszítést tegyenek. Ezen túl pedig a kínálati oldalon olyan nagy szűkösségnek kell lennie, hogy semmiféle mobilizálható munkaerő-tartalékot ne lássunk. Magyarországon egyértelműen nem ez a helyzet, hiszen a foglalkoztatás folyamatosan bővül.

Legutóbbi elemzésében a Raiffeisen Bank mindenesetre felveti azt a lehetőséget, hogy a munkaerő szűkössége a kevésbé versenyképes vállalkozásokat előbb-utóbb egy ördögi körbe kényszerítheti. A magasabb munkaerő-kereslet miatt már a dolgozók megtartásához is bért kell emelniük, amivel még kevésbé lesznek képesek a technológiai fejlesztéseket finanszírozni.

Irány a teljes foglalkoztatás

A mennyiségi alkalmazkodás sokkal kellemesebb formája, ha a kínálat igazodik a növekvő kereslethez. Bár munkaerőhiány elvileg éppen azért van, mert nincs már elég ember, aki dolgozni akarna, legutóbbi elemzésünkben rámutattunk, hogy a magyar munkaerőtartalék látszólag még igen magas.

Örüljünk-e a munkaerőhiánynak?
Ahogy akkor jeleztük, a magas tartalék melletti munkaerőhiányra több magyarázat is van:
  • A szabad munkaerő elhelyezkedése az országban más, mint a válság előtt, mostanra óriási egyenlőtlenségek alakultak ki.
  • A rendelkezésre álló, a foglalkoztatásba még potenciálisan bevonható munkaerő minősége változott a válság óta. (Egyrészt a munkaképes réteget kiszívta innen az utóbbi évek konjunktúrája, másrészt viszont a munkaerőpiaci szabályozás átalakulásával kevésbé munkaképes rétegek jelenhettek meg a tartalékban.)
  • A munkaerő egy része külföldre távozott.
  • A közmunka programnak (a nemzetközi és a hazai tapasztalatok szerint is) nincs túl nagy a sikere a munkaerőpiacra való visszaterelésben, sőt, inkább távol tartja a potenciális munkavállalókat.
Vagyis munkaerő-kínálat lenne, csak vagy az ország másik felében, vagy külföldön van, esetleg nem alkalmas a felkínált munkára. Ebből az következik, hogy ha létezne azonnali kínálati alkalmazkodás, akkor olyan folyamatoknak kellene elindulni, mint a külföldön dolgozók visszatérése, a közmunkások valódi munkaerőpiacra való átszivárgása, illetve a regionális munkaerőáramlás felgyorsulása a nagy munkaerőhiánnyal jellemezhető térségek irányába.

A bérek megindulnak

Nincs olyan piac a világon, ahol a kereslet és a kínálat változására a mennyiségek olyan rugalmasan reagálnának, ahogyan azt az előbb leírtuk. Valójában a fentiekhez hasonló folyamatokat az indítja el, hogy a piacon az árak elkezdenek alkalmazkodni az új helyzethez. A munkaerőpiacon az ár a bér, vagyis a munkaerőhiány elvileg a bérek emelkedésével jár. A bérek emelkedésnek hatására elvileg a munkaerő szívesebben aktivizálja magát, a munkaerő iránti kereslet pedig csökken.

A béremelkedést tapasztalhatjuk is Magyarországon: míg 2013-2014-ben a versenyszféra bérei éves alapon 3-4%-kal növekedtek, addig az elmúlt másfél évben ez a dinamika 6% közelébe emelkedett. Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy az infláció is eltűnt a gazdaságból, akkor láthatjuk, hogy a reálbérek még ennél is nagyobb mértékben gyorsultak.

Örüljünk-e a munkaerőhiánynak?
A béremelkedés számos további hatást kiválthat a gazdaságban. Ezek közül a legegyértelműbb a lakossági fogyasztás élénkülése, amit valóban tapasztalhatunk az utóbbi negyedévekben. Ezen kívül azonban több más folyamat is elindulhat. Azok a vállalatok, amelyek nem képesek a magasabb bérköltséget kitermelni, a bérek emelése mellett az árakat is növelik. Ha ez tömegessé válik, akkor a bérszint mellett az infláció is emelkedni kezd, és innentől egy csomó érdekes kérdés merül fel. Például az, hogy érzékelik-e a munkások, hogy a megemelt bérük nem ér többet a magasabb árszint miatt (vagyis a reálbérük nem emelkedett annyira, mint amire ők előzetesen számítottak)? És ha érzékelik, visszafogják-e a kínálatukat? Ezekre a kérdésekre azért is nehéz válaszolni, mert nálunk még nem is látszik, hogy az emelkedő bérek hatására gyorsulna az infláció.

A másik oldalon az is érdekes, hogy a vállalatok miként reagálnak. Ha passzívan elfogadják a kényszerű béremeléseket, esni fog a profitjuk, ami a beruházásokat is visszafoghatja. A másik oldalon viszont a magasabb bérköltség arra is ösztönözheti a cégeket, hogy növeljék a hatékonyságukat. A beruházásokkal egyrészt növekedhet a termelékenység, és megéri a drágább munkaerőt is felvenni. Másrészt a gépesítés hatására csökken a vállalat pótlólagos munkaerőigénye, vagyis kiválthatja a drága munkaerőt olcsóbb tőke (különösen a mai rendkívül alacsony tőkeköltség mellett).

Már egy ilyen egyszerű áttekintésből is látható, hogy a munkaerőhiány (és a béremelkedés) mennyire különböző hatásokat válthat ki. Egyik oldalról nézve fejlődésre ösztönző erőt, másik oldalról a munkaerő túlárazásából fakadó versenyképesség-romlást láthatunk bele. Hogy melyik hatás a dominánsabb, olyan tényezőktől függ, mint a munkaerő-hiány okai, természete, a kapacitásbővítési képesség és hajlandóság erőssége, vagy éppen az általános vállalati versenyképesség alakulása.

Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert a munkaerőhiány problémájának megoldására ezek ismeretében találhatunk megfelelő válaszokat. Különböző munkaerő-piaci környezetben más és más hatásokat remélhetünk például a munkaerő mobilitását növelő programoktól, az általános vagy célzott adócsökkentésektől, vagy a közmunkaprogram reformjától is. Mindenesetre egyre sürgetőbbnek tűnik, hogy ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkozzon a gazdaságpolitika, hiszen jól láthatóan már a teljes foglalkoztatás álmától messze is a növekedés gátjává válhat a munkaerőhiány. Nem szabad elfelejteni, hogy 2010 és 2014 között a magyar gazdaság növekedése szinte kizárólag a foglalkoztatás bővüléséből fakadt. Ez hosszú távon több okból sem fenntartható, de ha a rövid távú növekedési elemek közül is eltűnne, az a gazdaság növekedési potenciálját is visszavetné.
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
Furjes Balazs Budapest Liget projekt1500
100 forint shutter
onlinevásárláse-kereskedelem
mexikói katonák
wall street_shutterstock
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
imf_kristalinageorgeieva