Hatalmas dobás lenne a járulékcsökkentés
Gazdaság

Hatalmas dobás lenne a járulékcsökkentés

Újabb nagy horderejű lépésre készül a kormány: a járulékok fokozatos csökkentésén dolgoznak a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Ezzel könnyítene a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok helyzetén és a munkaadók helyett/után az állambácsi nyúl a zsebébe, hogy a munkavállalók (régióban is leszakadó) bérhelyzetét javítsa. Bár a konkrét számokat még nem ismerjük, bemutatjuk, milyen következményekkel járhat egy ilyen intézkedés és hogy egyáltalán van-e értelme.
Beért a munkaadók és több közgazdász évek óta tartó kérése, a kormány fontolóra veszi a munkát terhelő közterhek csökkentését, az eddigi szja-vágás után a járulékok mérséklése kerül terítékre Varga Mihály hétfői nyilatkozata alapján. A nemzetgazdasági miniszter konkrétan így fogalmazott:

A járulékok fokozatos csökkentése megoldást jelenthetne a hazai foglalkoztatási nehézségek bizonyos részére, a szaktárca ezért vizsgálja, mikor és milyen arányban mérsékelhetnék ezt a közterhet.
A járulékok azonban uniós összevetésben magasabbak, ami versenyhátrányt is jelenthet. A járulékcsökkentés megfontolása ezek alapján elkerülhetetlennek tűnik. E közteher kapcsán azonban több szempontot is figyelembe kell vennünk, más adónemekhez képest a kormány mozgástere itt szűkebb.

Van miből javítani

Ha Varga Mihály nyilatkozatából indulunk ki, akkor érdemes áttekinteni, hogy milyen járulékokat vonnak le a munkabérből és milyen járulékok rakódnak rá a bruttó bérre:
  • A bruttó bérből fizetendő munkavállalói járulékok: nyugdíjjárulék (10%), természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), munkaerő-piaci járulék (1,5%).
  • A bruttó bérre rakódó munkáltatói járulékok: szociális hozzájárulási adó (27%), szakképzési hozzájárulás (1,5)

Ezek bemutatásához egyetlen példát ragadunk ki (figyelem, szándékosan leegyszerűsítjük a történetet!). A bruttó átlagbér ma Magyarországon 257 700 forint, ebből kiindulva megmutatjuk, hogy ebből mennyit kap kézhez az átlagmunkás (mennyi a nettó bére), és mennyibe kerül ez a munkaerő a munkáltatónak (itt elismerjük, hogy átlagmunkás valóban nincs, és a legegyszerűbb esetet mutatjuk be, amikor nem jogosult semmilyen kedvezmény igénybevételére).

Ezzel a kiragadott példával világosan szemléltethető: miközben a munkavállaló havonta 171 370 forintot kap képhez, addig ez a munkáltatónak 331 145 forintjába kerül. Vagyis a teljes munkaerőköltség 51,8%-a megy a munkavállalóhoz, 48,2%-a pedig közterhek formájában az állami költségvetésbe. Egy átlagos bér esetében és családi adókedvezmény nélkül.

Hatalmas dobás lenne a járulékcsökkentés

Ugyanezt ha nemzetközi kontextusba helyezzük, akkor ijesztő a kép. A nettó bérekre rakodó terhek nagyságának tekintetében Magyarország a 4. helyen áll az uniós tagállamok között.

Vagyis a személyi jövedelemadó csökkentése után is viszonylag sokba kerül idehaza egy munkavállaló alkalmazása.

Hatalmas dobás lenne a járulékcsökkentés

Akik már most örülnek A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azonnal reagált Varga Mihály bejelentésére. Érvelésük szerint a vállalkozók folyamatosan küzdenek a súlyos munkaerőhiánnyal, ezért támogatja a VOSZ Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter járulékcsökkentési javaslatát. Szerintük a legfontosabb a közép-európai viszonylatban is versenyképes bérezés, ill. a nettó bérfejlesztés, elismerik és egyúttal elpanaszolják, hogy ezt a vállalkozók elsöprő többsége nem tudja saját erőből megvalósítani. Ebben azonban a jogalkotó, vagyis a kormány segítségét kérik, valamint bejelentkeztek a kormánnyal zajló egyeztetésekre is a témában.

Mit okozna a költségvetésben? Van rá pénz?

A fenti ábra alapján jól látható, hogy a munkáltatók miért győzködik a kormányt már évek óta a járulékok csökkentésére, és a mostani munkaerőhiányos helyzet csak felerősítette ezeket a hangokat.

Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője a Portfolio hasábjain megjelent második írásában már felvetette a járulékcsökkentés lehetőségét, ugyanakkor azt is hangsúlyozta (ahogyan tette azt Varga Mihály is), hogy a munkáltatói járulékterhek megnyirbálása nehézkes lehet, mivel ezek pántlikázott költségvetési források. Ha ezek a bevételek csökkennek, akkor az egészségügyre, oktatásra és nyugdíjcélra maradhat kevesebb, erre tehát forrást kell találni.

A járulékcsökkentésnek értelemszerűen ára van: Virovácz számításai szerint a szocho 1 százalékpontos csökkentése 54 milliárd forintos lyukat ütne a költségvetésben

(A bruttó hatás 100 milliárd forint lenne, azonban az államnak a közszférában dolgozók után is kevesebb járulékot kellene fizetnie, ami így mérsékli a bruttó egyenlegromlást, és a nagyobb bérkiáramlás és emelkedő foglalkoztatás okozta bevételemelkedés is tompítja a veszteséget). Azzal a feltételezéssel élt, hogy a munkáltatók az így keletkezett költségcsökkenést teljes egészében a bruttó bérek emelésére fordítják.

Vagyis ha a kormány már az idén meg akarja ezt lépni, akkor egy 50 milliárdos mozgástérre van szüksége minden százalékpontnyi járulékcsökkentés esetén. A közgazdász azzal számolt egyébként, hogy ha a jelenlegi 27%-ról 20%-ra csökkenne a szocho, akkor a költségvetésből nettó módon 415 milliárd forint hiányozna. Bármennyire is jól áll idén a büdzsé, ekkora mozgástér távolról sincs benne a 2017-es számokban, ezért mondhatta a nemzetgazdasági miniszter is, hogy fokozatos lehet a járulékcsökkentés.

Lenne értelme?

Minden adóintézkedéssel kapcsolatban rendkívül fontos kérdés, hogy a gazdasági szereplők hogyan reagálnak a lépésre. Vagyis ebben az esetben mit lépnek a vállalatok, illetve a munkavállalók. A járulékcsökkentés tulajdonképpen azt jelentené a gyakorlatban, hogy (a munkáltatók helyett) az állam lemond bevételeinek egy részéről a munkavállalók javára. A hatás azonban távolról sem egyértelmű.

A munkáltatók ugyanis több lehetőség közül is választhatnak: 1) növelik nyereségüket, 2) több munkaerőt alkalmaznak ugyanazon bértömeg mellett, 3) vagy többet fizetnek egy embernek, vagyis bért emelnek. Egyáltalán nem garantált tehát, hogy minden esetben, minden ágazatban együtt járhat ez a lépés a bruttó és nettó bérek emelkedésével, ezt a piaci folyamatok határozzák meg (és már előre rettegünk attól, hogy a kormány "járulékkommandó" bizottságot állítana fel az árkommandó belengetéséhez hasonlóan, ami ellenőrizné, hogy a vállalatok odaadják-e a dolgozóiknak a plusz bért).

Közben Magyarországon az az érdekes helyzet állt elő az elmúlt pár évben, hogy egyszerre van jelen a munkaerőhiányos állapot és a munkanélküliség. Ha valódi munkaerőhiányos állapot lenne Magyarországon, akkor egy ilyen járulékcsökkentés nem érne semmit, mert a gyakorlatban nem lenne kit mozgósítani.

Bemutattuk ugyanakkor több cikkünkben is, hogy Magyarországon van egy 640 ezres szabad munkaerőt-tábor. Annak pedig több oka van, hogy ekkora tartalék mellett mégis miért van munkaerőhiány ma Magyarországon:
  • Az emberek egy részének alacsony a munkavállalási hajlandósága, amit a bérek sem ösztönöznek
  • A közfoglalkoztatás távol tartja az embereket a munkaerőpiactól. Mivel a közmunkás bérek nem sokkal alacsonyabbak a minimálbérnél, sokan megelégszenek azzal.
  • Egyre erősebb az agyelszívás, a nyugati bérekkel nehéz felvenni a versenyt.
  • A munkaerő-piaci kereslet és kínálat nagyon eltérően áll rendelkezésre az országban, miközben a munkaerő földrajzi mobilitása, vagyis költözési hajlandósága rendkívül alacsony.

A járulékcsökkentés valószínűleg csak az első két esetben jelenthet megoldást. Kérdés ugyanakkor, hogy egy ilyen béremelés mennyivel növelné meg a munkakeresési hajlandóságot az első két csoport esetében is. Az ügy jelentősége óriási, ugyanis több százmilliárd forint sorsáról beszélünk, ezért nem árt az óvatosság a kérdésben.
European parliament building, Brussels, Belgium
kína
Tranzakciós illetékből fizetnék a csalásokat a briteknél
BÉT
német200117
India merriage
napelem magyar zoldites
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
kína