Hatalmas fegyvert kap a kezébe a NAV-testvér
Gazdaság

Hatalmas fegyvert kap a kezébe a NAV-testvér

Hatékony eszköz lehet bizonyos áfacsalások ellen az a fegyver, amit a kormány adna a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezébe jövő júliustól. A számlázó programok adóhatósághoz történő online bekötésével a gazdaság fehéredne, több bevétel érkezhet a költségvetésbe, a tisztességes szereplők jól járnak, ennek fejlesztési és fenntartási költségét azonban viselniük kell - vélekedtek a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők. Többen is úgy fogalmaztak, hogy szükség is van ilyen intézkedésekre, mivel a magas áfakulcs vonzó terepet nyújt a csalók számára, és többen is tesztidőszak alkalmazását javasolták. Vannak azonban buktatók és veszélyek. Átfogó szakértői körképünkben ezeket mutatjuk be részletesen.
A Portfolio-nak nyilatkozó szakértők, és 1-1 kiragadott mondat tőlük, kedvcsinálónak:

Felkészülni! Élesítés előtt az új rendszer

Felpörögtek a hírek a számlázó programok NAV-hoz történő online bekötése körül, a feketegazdaság elleni legújabb fegyver már az élesítés előtt áll. Amit eddig tudunk:
  • 2017. július elsejétől bekötik a cégek számlázását az adóhatósághoz.
  • Automatikus és elektronikus valós idejű adatszolgáltatás jön létre.
  • Azon számlák esetében lépne ez életbe, ahol az áfa összege meghaladja a 100 ezer forintot.
  • Ez azt jelenti, hogy az új rendszer a kibocsátáskor a számlát elektronikusan megküldi a NAV-nak is.
  • A jelenlegi rendszerhez képest a legfontosabb változás, hogy most az adatokat 1 millió forintos áfa felett volt kötelező szerepeltetni a tételes belföldi összesítő jelentésben.
  • A másik lényeges változás, hogy így a számlaadatokról nem utólag (a több hónappal későbbi bevallás során), hanem azonnal értesül a NAV.

A terv egyébként egyáltalán nem váratlan, a kormány már tavaly belengette, az idén nyáron elfogadott 2017-es adócsomag pedig rendelkezett is erről. 2016. évi LXVI. törvény ugyanis a következő bekezdéssel egészíti ki az Adózás rendjéről szóló törvényt 2017. július elsejei hatállyal:

(2a) Az általános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít.

Mennyibe kerülhet ez az egész? Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke tavaly novemberben saját Facebook-oldalán osztotta meg a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztését a kormány számára a témában. Ebben azt írták az NGM illetékesei, hogy számlázó programok NAV-hoz való bekötésével akár évi 50 ezer milliárd forintot elérő halmozott számlaforgalom - melynek áfa tartalma meghaladja a 10 ezer milliárd forintot - válna láthatóvá és követhetővé a NAV számára. Az anyag évi néhány tízmilliárd forintos többletbevételt vetített előre a költségvetés számára (igaz, ez még nem a kormány álláspontja volt), míg az egyszeri költséget a NAV-nál 10 milliárd forintra becsülte, a vállalkozások számára pedig attól függően, hogy melyik koncepció valósult volna meg 20-40 milliárd forintos vagy 5,5-12 milliárdos egyszeri költséget vázolt fel. Előbbi a valós idejű adatküldés költségét jelentené, utóbbi a napi 1-2 alkalommal megvalósuló adatküldést. A rendszer üzemeltetését havi 3000 forintra tette a minisztérium. Az akkori koncepció csak részben kezelte volna a modern számlázó programokat nem használó vállalkozásokat is (vagyis a kézi számlákat), ingyen kaptak volna számlázó programot, de nem lett volna kötelező. Már ez az anyag előrevetítette, hogy a működés során nyert tapasztalatok alapján el lehet gondolkodni a rendszer kibővítéséről. Az eredeti terv az volt, hogy 2017. január elsejével indul el a rendszer, ehhez az NGM-nek idén március 31-ig kellett volna elkészítenie a külön jogszabály-csomagot és javasoltak egy tesztidőszakot is. Az idő azonban meghaladta ezeket a terveket (fél éves csúszásban van az indulás), kérdés, hogy a tartalmat mennyire.

Az elmúlt időszakban több értelmezés és fogalom is napvilágot látott az áfacsalás elleni új fegyverrel kapcsolatban, ezért körképünkben adótanácsadók, szakértők és más érintettek segítségével tesszük rendbe a témát, a rendelkezésre álló információk alapján.

Mester Zsanett, EY, menedzser

Mester Zsanett, az EY menedzsere már az elején fontosnak tartotta leszögezni, hogy a legújabb kormányzati tervek nem az e-számlázás bekötését jelentik a NAV-hoz, hanem bármilyen számlázóprogram, gépi számlázás összeköttetését az adóhatósággal. Az új kötelezettség a papír alapon kinyomtatott, vagy az elektronikus számlákra is vonatkozik, ahol - jelenlegi információk szerint - az áfa összege majd eléri a 100 ezer forintot - hangsúlyozta.

A rendszer működéséről szólva kifejtette: a NAV várhatóan egy meghatározott online felületen kéri majd be az adatokat, folyamatos, up to date rendszerben, nem a jelenlegi késleltetett bevallási formában. Az még kérdés, hogy az adatszolgáltatás azonnali lesz (hasonlóan a pénztárgépekhez), vagy a nap végén dolgozza fel az adatokat a rendszer. Az viszont biztos, hogy előre meghatározott szerkezetben kell majd az adatokat szolgáltatni - tette hozzá.

Az adótanácsadó egy fontos javaslatot is megfogalmazott:

szerinte ugyanis szükség lenne egy megfelelő hosszúságú felvezető tesztidőszakra, már január elsejétől a július elsejei éles indulást megelőzően.

Az EKÁER-nél ugyanis azt láttuk, hogy sem a cégek, sem az adóhatóság nem volt felkészülve. A tesztidőszak nagyon jó lehetőség lenne arra, hogy kibukjanak a gyakorlati problémák - mutatott rá.

Mester Zsanett azt vetítette előre, hogy az új adatszolgáltatási rendszer felválthat majd bizonyos, jelenleg működő adatszolgáltatásokat, így például a változások várhatóan kiváltják a belföldi összesítő jelentést. Az új rendszer valószínűleg egy automatizált folyamatként fog működni, és kedvező lehet a cégek számára, hogy ezzel az adatszolgáltatással a bevallásban nem kell foglalkozni. Hosszú távon ez könnyíthet a vállalkozások terhein. Kezdetben ugyanakkor a változásra való felkészülés akár jelentős költségekkel is járhat, mivel a számlázó programokhoz biztosan hozzá kell nyúlni. Ennek összetettsége cégenként változhat, elég csak azokra az adózókra gondolni, akik egy komplex vállalatirányítási rendszert alkalmaznak, ahol a fejlesztés és a tesztelés időigénye önmagában több hónap.

Az új rendszer egyik legfontosabb következménye lehet, hogy a megbízható vállalkozások jól járnak, mivel az összeköttetéssel jobban kiszűrhető lesz egy számlagyár. Jelenleg ugyanis a legmagasabb áfa-kulcsot jogtalanul kihasználó cégek jelentős árelőnyhöz jutnak a tisztességes adózókkal szemben. A bevallások késleltetettek jelenleg, ezért a számlagyárak későn buknak le és ennek következtében az államot is jelentős mértékben megkárosítják, a tisztességes piaci szereplők pedig árversenyt futnak a számlagyárakkal. Az új rendszerben nyomon követhető lesz a gyanús számla és pénzmozgás és arra is lehet lehetőség, hogy az üzleti partner leellenőrizze a számlát, hogy lejelentették-e a NAV felé, ezzel még egy szűrőt alkalmazva a tisztességtelen piaci szereplők ellen. Emellett pedig lényeges következmény, hogy a fehéredésnek köszönhetően (mivel számlagyárak esnek ki a rendszerből) normalizálódik a piaci árverseny és többletbevétel keletkezhet az államnál.

A nemzetközi példákról szólva a szakértő megemlítette Brazíliát, ahol először vezettek be hasonló rendszert, bár ott a számlázás eleve az államon keresztül történik. Az EU-ban kötelező irányelv vonatkozik a tagállamokra, ami megakadályozza, hogy a számlázás egyedül az adóhatóságon keresztül történjen, de ezt leszámítva a tervezett magyar és a meglévő brazil rendszer számos hasonlóságot mutat, ami előrevetíti a magyar rendszer sikerességét a piac fehérítése vonatkozásában. Emellett Portugáliában is működik hasonló módszer, szintén jelentős eredményekkel.

Egy másik potenciálisan jelentkező kedvező hatást is megemlített az EY menedzsere.

Ha a vállalkozásnak az új rendszer miatt jövőre hozzá kell nyúlnia a számlázó rendszeréhez, akkor felvetődik a lehetőség, hogy a társaságok felzárkózzanak a nyugati trendekhez és elektronikus számlázást és archiválást vezessenek be. Ennek számtalan pozitív előnye lenne

- emelte ki.

Szeőcs Kornél, PwC Magyarország, szenior tanácsadó

Szeőcs Kornél, a PwC szenior tanácsadója szerint a számlázó programok NAV-hoz történő bekötése jövő július 1-től egy folyamat következő állomása lehet. Idén január elsejétől ugyanis új követelményként lépett életbe a számlázó programokkal szemben az, hogy a számlázó programoknak egy beépített adatexport funkcióval kell rendelkezniük, mely alapján az adózóknak a kibocsátott számlák vonatkozásában a számlaadatokat meghatározott formátumban és tartalommal kell átadnia az adóhatóság számára. Ennek a továbbfejlesztése valósulhat meg jövőre, mégpedig hogy online jelleggel jut az adóhivatal a számlaadatokhoz, amikor a számlakiállítás megtörténik. Az új rendelkezés értelmében az adózóknak a számlázó programból kiállított - 100 000 Ft áfa tartalmat elérő vagy meghaladó - számlák adattartalmáról elektronikus módon kell adatot szolgáltatniuk.

A szakértő fontosnak tartotta tisztázni az alapfogalmakat is. A jövőre életbe lépő új rendszer nem a cégek közötti elektronikus számlázás kötelező bevezetését jelenti. Ez egy online adatkapcsolat lesz a cégek számlázó programja és a NAV között minden olyan esetben, amikor egy számlázó funkcióval rendelkező programmal kiállítanak egy számlát, függetlenül attól, hogy papíralapú vagy elektronikus számlát állítanak ki a program segítségével.

Felvetette azt is, hogy változások tükrében a vállalkozásoknak valóban érdemes lehet megfontolniuk az üzleti partnereikkel kapcsolatban az elektronikus számlázásra történő átállást, ha már úgyis folyamatosan kell majd online módon számla adatot szolgáltatni a NAV felé.

Az intézkedésnek meglátása szerint kettős célja van:
  • Egyrészt a gazdaság fehérítése: a NAV ezek után pontosan fogja látni, hogy melyik cég milyen számlákat állít ki, és a NAV akár egyéb rendelkezésére álló adatabázisaival is össze tudja vezetni ezeket az adatokat. Itt adódik ugyanakkor az első gyakorlati bukfenc: a nyomtatványon kiállított számlák (számlatömb) ellenőrizhetőségét ez a rendelkezés továbbra sem oldja meg, pedig ezzel valamit kezdeni kell. Ha ugyanis a cég ki akarja kerülni az azonnali adatszolgáltatást, akkor nyomtatvánnyal állítja ki a számlát.
  • Másrészt ezzel képes a NAV előzetesen felmérni az adott cég áfa pozícióját, ezzel javulhat az áfa bevétel tervezhetősége.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a többletfeladatok csak kezdetben jelentkeznek az adózóknál, a rendszer működése nem jelent többletterhet számukra, sőt, könnyebb is lehet az életük. A belföldi összesítő nyilatkozat kimenő számlákra vonatkozó részét ugyanis ez az adatszolgáltatás akár ki is válthatná meglátása szerint, de a bejövő oldalt nem tudja helyettesíteni, ezt riportolni kell a jövőben is.

A legnagyobb probléma szerinte a számlázó programok NAV-hoz történő bekötésének technikájával lehet. Egyszerűen olyan sok számlázó program létezik jelenleg a piacon, hogy az előírt határidőig szinte lehetetlen bekötni mindet a NAV-hoz közvetlenül. Ezért egy olyan technikai megoldásra lesz szükség, mely tudja biztosítani az elektronikus adatkapcsolatot, és ami minden típusú számlázó programhoz hozzákapcsolható.

Az új rendszer egyrészt jó eszköz lesz a NAV kezében a fiktív számlázások kiszűrésére is, főleg, ha összekötik egyéb, már létező adatbázisokkal, például az EKÁER rendszerével. Emellett nemzetközi szinten a körhinta csalások ellen is bevethető. Másrészt van visszatartó ereje és ezen keresztül javítja az adózói morált, vagyis, hogy a számla megfelelő legyen és tükrözze a valós gazdasági eseményt - vélekedett a szakember.

A nemzetközi példákról szólva megemlítette, hogy valamilyen kritérium rendszer alapján meghatározott adózók számlázó rendszereinek adóhatósághoz való bekötése létezik Brazíliában, Argentínában és Törökországban, itt e-számlákat az adóhatóságokon keresztül kell kiállítani.

Nálunk viszont minden típusú számlázó rendszert bekötnének a NAV-hoz, nemcsak bizonyos adózók e-számláinak bekötéséről szól ez a történet. Ezek alapján elmondható, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, akik élenjárók az adózók számlázásának az adóhatósággal való összekötésében - emelte ki.

Lambert Zoltán, WTS Klient, partner

Fontos tisztázni, hogy mire is készül a NAV 2017. július elsejétől: ettől az időponttól kötik be online a számlázó programokat az adóhatósághoz. Ennek előzménye volt tulajdonképpen az idén januártól megvalósult adóhatósági ellenőrzési funkcióra alkalmas adatexport - fejtette ki portálunknak Lambert Zoltán, a WTS Klient partnere.

Az új intézkedés hátterében az áll, hogy a NAV valós időben tud ezzel olyan információk birtokába jutni, amivel meg tudja akadályozni az adócsalást és a cégek kiürítését. Jelenleg ugyanis volumenektől függően különböző határidők léteznek az áfavisszaigénylések esetében, és ezzel csak későn derül fény a csalásra.

A bekötés okozta többletfeladatok kapcsán a szakértő kifejtette: a vállalkozásoknak fejleszteniük kell számlázó programjaikat, az adóhatóságnak pedig saját informatikai rendszerét, hogy az őrült mennyiségű adatot fel tudja majd dolgozni. Meglátása szerint azonban többletfeladatot a cégek számára az adminisztráció szintjén nem fog okozni.

A legfontosabb következménye az adócsalók elleni új fegyvernek az lehet, hogy a tisztességes vállalatok előnyhöz jutnak. Akár a körhinta csalások is leleplezhetők lesznek időben ezáltal, a NAV ugyanis előbb szúrhatja ki az céghálóba iktatott "eltűnő kereskedőt".

Emlékeztetett arra, hogy az áruforgalom figyelő rendszer bizonyos terméktípusokat hatékonyan szűrt ki (gabona, olaj, cukor), mert kibukott, hogy ha a két ország között nem történt tényleges áruszállítás. Maradtak azonban olyan termékkörök, ahol a csalóknak még megéri ténykedniük (fémáruk, informatikai cikkek), a szállítási költséget figyelembe véve is.

Az Európa-bajnok magas áfakulcs ösztönzi a csalókat, ezért van szükség az áfacsalás elleni magyar találmányokra

- magyarázta a szakember. Az ilyen intézkedések nélkül még jelentősebb lenne az áfacsalás - tette hozzá Lambert Zoltán, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az elcsalt áfa (VAT gap) tekintetében még mindig nem állunk túl jól. Németországban 11% ennek az aránya, Magyarországon 24%, igaz Romániában ez a ráta 41%-nál áll a 2015-ös adatok szerint.

A WTS Klient partnere szerint az ország közös érdeke, hogy kiszoruljanak ezek a csaló piaci szereplők és megítélése szerint a valós idejű információáramlás nem sérti a vállalkozások szabadságát.

Farkas Zoltán, KPMG, igazgató

Az Adózás rendjéről szóló törvény jelenleg - keretjelleggel - csak arról rendelkezik, hogy a számla kibocsátójának elektronikus úton kell adatot szolgáltatnia, amennyiben az áfa összege meghaladja a 100 ezer forintot - fejtette ki érdeklődésünkre Farkas Zoltán, a KPMG közvetett adózási csoportvezetője, utalva ezzel arra, hogy bár az érintetteket nem érhetik villámcsapásként a mostani kormányzati tervek, azonban jelenleg az új rendszer részletszabályait még nem ismerjük.

Ehhez hasonló rendszereket azokban az országokban dolgoztak ki értelemszerűen, ahol komolyabb problémát okozott az áfacsalás. Ilyen volt például Portugália, 2014 óta már többször is reklámozták új megoldásaikat uniós szinten. Ismertetésük szerint a teljes adózói kört tekintve 13%-os adóbevétel emelkedést értek el a bevezetés első évében, a "hard to tax" szektorokban 20%-os volt az áfa bevétel növekedés, vagyis érzékelhető volt a fehéredés. Nyilvánvaló, hogy azokban a szektorokban sikerült nagyobb adóbevétel-többletet produkálni, amelyek eleve szürkébbek - mutatott rá. Farkas Zoltán megítélése szerint az új, áfacsalás elleni intézkedéstől már nem várható akkora egyszeri azonnali bevételnövekedés, mint a korábbi lépésektől (online kassza, EKÁER). Ez inkább a korábbi intézkedésekkel együttesen, fokozatosan hozhatja meg eredményét, miután egyre több kiskapu záródik be az áfacsalók előtt.

A szakértő úgy véli, hogy az adócsalók a számlázó programok adóhatósághoz történő bekötésével több oldalról is be lesznek szorítva, a NAV pedig gyorsabban térképezheti fel a gyanús céghálókat, miután azonnal információkat kap a vállalatok számlázási gyakorlatáról. Közben pedig a tisztességes vállalkozásokat figyelmeztetni is tudja az adóhatóság, hogy kivel is üzletelnek valójában.

Az intézkedés költségvonzatairól Farkas Zoltán kifejtette: a szoftverfejlesztés miatt merülhetnek fel költségek.

A kisebb magyar cégek számára, amelyek standard, a kereskedelmi forgalomban kapható számlázó programot alkalmaznak, lesznek kész megoldások, itt vélhetően nem lesz számottevő a költség. Viszont a nagyobb cégek, amelyek nemzetközi szoftverfejlesztő cégek által készített vállalatirányítási rendszert használnak, komolyabb összegeket is fizethetnek a fejlesztők felé

- magyarázta a szakember.

Egy másik érdekes kérdésre is felhívta a figyelmet a KPMG igazgatója: normál üzletmenetben is sok esetben előfordul, hogy egy cég ki akar számlázni egy ügyletet, de a könyvelő ezt azonnal nem tudja lereagálni, vagy vita van a számla kapcsán az üzleti partnerrel. Ilyenkor gyakran többször próbálkoznak számla kiállításával és több sztornózás történik, mire a helyes számla kiállításra kerül. Az ilyen típusú számlakiállításokra fel kell készülnie az adóhivatalnak, hogy a kockázatelemző szoftverük jelzése alapján ne fussanak azonnal a céghez ellenőrzés céljából. A rendszer indulása környékén elképzelhető, hogy a cégek emiatt többször kényszerülnek magyarázkodásra, ami növelheti az adminisztrációt a tisztességes adózók számára, ugyanakkor sokkal könnyebb lesz a NAV számára feltérképezni a gyanús számlakibocsátást.

Kitért arra is, hogy a Magyarország által alkalmazott modell nem teljesen új, ugyanis korábban az Európai Unió egy munkaanyagában már foglalkozott a valós idejű adatgyűjtési technikákkal (central monitoring database model). Már ekkor felvetődött az adatvédelem fontossága. Az új rendszer keretében ugyanis valós időben megismerhető egy vállalkozás üzleti tevékenysége, árképzése, kereskedése, és egy adatszivárgás esetén a cég hátrányt szenvedhet. Ezért rendkívül fontos, hogy az adatszivárgást teljesen kizárja a rendszer. Elismerte ugyanakkor, hogy a NAV-ellenőrzések és bevallások tekintetében jelenleg is van egy ilyen veszély, melyet eddig az adóhatóság rendszerei biztonsággal kezeltek, azonban jövő július elsejétől sokkal nagyobb adatmennyiséghez jut a NAV és ezért a kockázat is fokozódik.

Tancsa Zoltán, Deloitte, igazgató

Tancsa Zoltán szerint látható a közelmúlt tendenciájából, hogy a jogalkotó és az adóhatóság célja, hogy az adóalanyok által teljesített ügyletekről minél korábban, minél megbízhatóbb információkhoz juthassanak, strukturált formában. 2016. január 1-jével kezdődően a számlázó-programokkal kapcsolatos követelmények kiegészültek az adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás elnevezésű funkcióval. Ez a gyakorlatban egy olyan modul, amely a (papír alapon vagy elektronikusan kibocsátott) számlák adattartalmának exportálását teszi lehetővé kibocsátási dátum, illetve sorszámtartomány szerinti csoportosításban, a jogszabályban meghatározott kötelező adattartalommal és -szerkezettel.

Fontos azt is kiemelni, hogy az adózóknak jelenleg is kell jelenteniük az adóhatóság felé olyan számláikat, melyeken az áfa mértéke meghaladja az 1 millió forintot az úgynevezett belföldi összesítő nyilatkozatban, ami lényegében az áfa bevallás egyik melléklete. 2017. január 1-től ez az összeghatár 100 ezer forintra fog csökkenni, így lényegében a jelenlegi manuális jelentési kötelezettséget egy automatikus megoldás fogja felváltani 2017. júliusától - mutatott rá a lényeges változásokra.

Érdeklődésünkre a szakértő úgy fogalmazott, hogy az új intézkedésnek köszönhetően a nagyobb értékű ügyletek automatikusan bekerülnek a NAV rendszerébe, így hatékonyabban ki lehet szűrni az esetleges visszaéléseket.

A jövő júliustól bevezetni tervezett intézkedés működése kapcsán felidézte a már működő online kasszák rendszerét. Ezekből a pénztárgépekből az adatok már évek óta érkeznek a NAV rendszerébe, így az elektronikus adattovábbítás technológiai háttere nem ismeretlen a piacon. Ezen felül, a belföldi összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózók jelenleg is valamilyen módon kénytelenek az 1 millió forintos összeghatárt maghaladó áfa tartalmú számláikat kigyűjteni, ezt a megoldást kell majd az online adattovábbítással összekapcsolni.

Tancsa Zoltán egyetértett más szakértőkkel abban, hogy az új rendszer új kockázatokat hozhat a felszínre. Szükség lesz ugyanis a szoftverek fejlesztésére, ami természetesen fontos adatvédelmi kérdéseket is felvet, hiszen a továbbított adat adó- és üzleti titkot képez.

Amennyiben az adattovábbítás nem megfelelő biztonságú csatornákon történik, az komoly kockázatot jelent az adózónak. Tehát a számlázó szoftverek fejlesztése várhatóan jelentős költséget fog az adózók számára eredményezni. Mindazonáltal, a megkövetelt adatok fogadása az adóhatóság részéről is komoly fejlesztéseket igényel - magyarázta.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen hatásai lehetnek a számlázó programok bekötésének, az igazgató kifejtette, hogy már az eddigi lépések is okoztak fehéredést, ami a jogszerűen eljáró gazdálkodóknak kedvez hosszabb távon. Nemzetközi szinten érdemes megemlíteni, hogy a régióban tendenciaszerűen terjednek a magyarhoz hasonló megoldások, azonban ezeknek a költségvetési hatásairól pontos adatokkal nem rendelkezünk - fogalmazott a szakember.

Zara László, Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli szolgáltatók Országos Egyesülete, elnök

Zara László az új rendszer működésével kapcsolatban a Portfolio-nak kifejtette: amikor a értékesítés történik, akkor a számla kiállítással egy időben annak adatait (ha annak áfája a 100 eFt-ot eléri) online megkapja a NAV. Ha a vevője is köteles tételesen 2017. július 1-től a 100 Ft feletti) a beszerzési számláinak adatait megküldeni az áfa bevallásban NAV-nak, akkor a kettő összefuttatható. Ezek összefuttatása lapján ki lehet szűrni, hogy az áfa bevallásukban benne van-e minden beszerzés és értékesítés.

Kérdéses, hogy kb évi 2-3 milliárd online beérkezett számlát és az ugyanennyi áfa bevallásbeli tételt mennyire hatékonyan lehet az előbb említett módon feldolgozni, mert a jelenlegi 1 millió áfát meghaladó bevallási tételes jelentések feldolgozottságáról, összefuttatásáról és az ezekből elért eredményről sem igen hallani, ennek pozitív hatását (ha van ilyen) a vállalkozások ellenőrzésénél nem észleljük

- jegyezte meg.

Az új lépés kedvező hozadéka, hogy a kevesebb fekete szeplő miatt előnyösebb helyzetbe kerülnek a tisztességes vállalkozások, és előnyös a költségvetés számára is (az állami bevételek növekedésével járhat, ha összekapcsolják az EKÁER rendszerrel). Már önmagában az tény, hogy átfogó ellenőrzésre kerülhet sor az adatok összefuttatásával adóbevételt növel (átmenetileg biztosan, ameddig a fekete gazdaság nem alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez) - magyarázta.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet Zara László is arra, hogy az új rendszer azokat fogja látni, akik számlát állítanak ki, ha viszont nem állít ki számlát, akkor az továbbra is fekete terület, így nem fog mindent látni a NAV. Felvetette azt a fontos kérdést, hogy mi lesz azokkal az adózókkal, amelyek papír alapon számláznak.

A szakértő azon a véleményen volt, hogy ez minden vállalkozásnak többletfeladattal jár.

A vállalkozásnak olyan számlázó szoftver kell, amivel ez megoldható, továbba szüksége lesz (nem tudni jelenleg milyen alapú, közvetlen? internetes?) online kapcsolatra a NAV-al, amin keresztül ezt meg kell tennie (Ez nem lehet könyvelői feladat, az online miatt.) Ugyanakkor a (külső) könyvelőnek is többletmunka, mert jóval nagyobb körről (1 millió forint áfa helyett 100 ezer forint áfás számláról) kell havonta/negyedévente adatot szolgáltatni - sorolta.

Összességében szerinte ez egyértelműen adminisztrációt növelő lépés, mert a vállalkozásoknak is többlet feladatokat és költséget jelent, és a NAV oldalán is jelentős adminisztráció nevelő és nagy költségű (fejlesztés, folyamatos feldolgozás, a várható számtalan hiba javíttatása a vállalkozóval, stb,) intézkedés.

A könyvelők feladata ettől nem lesz kevesebb - mutatott rá. Növekszik ugyanis a kézi számlák, és a 100 ezer forintra leszállított áfa határ miatt a befogadott számlák adatközlése (mennyiségi növekedése) miatti feladat. Gyakorlatilag a könyvelők munkája áfa bevallások terén felesleges.

Meglátása szerint az új lépéssel kapcsolatban etikai kérdésként felmerülhet, hogy a NAV a vállalkozásról megismert adatait (üzleti partnerkapcsolatokat) mire használja fel: csak az adóztatásra történik-e, vagy a mindenkori hatalom, vagy üzletcsoportok részére esetleg "szivárogni" is fog.

Vagyis a korrupciós kockázattal a rendszer kialakítása során számolni szükséges - húzta alá.

Szebeni Dávid, Enrawell, stratégiai igazgató

Szebeni Dávid (a témában korábban már többször is megszólaló szakértő) az új rendszer legnagyobb előnyének azt tartja, hogy nagyságrendekkel hatékonyabb rálátást biztosít a NAV számára a számlák adatai tekintetében. Ez egy új paradigma része, amelynek során a gazdasági tranzakciók bizonylatai a papíralapú és nagy késéssel ellenőrizhető módszer helyett, online valósidejű adatszolgáltatás során keletkeznek. A számla már kiállításakor titkosított adatcsomagként rögtön beérkezik a NAV rendszerébe.

A stratégiai igazgató szintén megemlítette, hogy az új intézkedés a számlázó programok fejlesztőinek feltétlenül többletfeladatot jelent, hiszen ésszerű határidőn belül alkalmassá kell tenniük szoftvereiket a NAV központi interfészével történő titkosított kommunikációra. Ezenkívül szükséges megoldaniuk azt is, hogy az offline módban kibocsátott számlákat, stornó számlákat, számlával egy tekintet alá eső okiratokat a rendszer változtatás nélkül a NAV által szabott határidőben egy későbbi online csatlakozás alkalmával automatikusan elküldjék a szoftverek a központi rendszerbe.

A vállalkozásoknak ez nem kell, hogy többletfeladatot jelentsen, sőt NAV ellenőrzések esetén még terheket is vesz le a vállukról azzal, hogy nem kell a régi számlákat előkeresniük, lemásolniuk esetleg postázniuk - emelte ki a szakember.

Fontosnak tartja Szebeni Dávid is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium megfelelő felkészülési időt adjon a piaci szereplőknek, ő megközelítőleg egy évet javasolt.

Másik javaslata szerint a vállalkozások számára meg kell maradnia a választás szabadságának a piaci számlázó szoftverek között és ne egy-két kivételezett "minősített" szereplő kerüljön helyzetbe.

A harmadik javaslat, amit megfogalmazott úgy szólt, hogy a papíralapú számlázást fokozatosan ki kell vezetni a gazdaságból. Ennek feltétele annak a szemléletnek a meghaladása, hogy céges költséget csak számla ellenében lehet elszámolni. Bőven elegendő lenne egy évente meghatározott összeghatárig egy blokk is azokban az esetekben, amikor az értékesítés jellege úgyis online pénztárgépet követel. Más esetekben pedig maradnak az akár offline módban is használható számlázó szoftverek, amelyek az adatcsomagokat késleltetve is képesek elküldeni a központi rendszernek.

Véleménye szerint

a magyar kisvállalkozói társadalom az átfogó járulékcsökkentés és egyszerűsítést célzó adóreform előtt nem áll készen a jelentős mértékű fehéredésre. Paradox módon minden teher szabályszerű viselése számos kisvállalkozót megfojtana.

A nemzetközi példák közül Szebeni Chilét említette meg. A 2002-ben indult rendszer esetében a kormány tapasztalatai annyira kedvezőek voltak, hogy fokozatosan terjesztik ki használatának kötelezővé tételét minden vállalkozás számára 2018-ig.

"A magyar eszköz bevetése kapcsán is jelentős fehéredés valószínűsíthető, különösen az első néhány év után, amikor már kellő adattömeg van a jellemző mintázatok felrajzolásához és elkezd érvényesülni a prevenciós hatás. Nincs okunk feltételezni hogy arányaiban rosszabb hatásfokkal teljesítene a rendszer, mint akár az EKÁER esetében. A rendszer EKÁER-rel való összekötéséről szintén a Portfolio-n beszélgettünk 2015 augusztusában, örömmel látom, hogy az NGM is hasonló irányban gondolkodott" - ismerte el.

Zara Lászlóhoz hasonlóan Szebeni Dávid is hangsúlyozta, hogy rendkívül érzékeny gazdasági adatokról beszélünk.

Olyan jogszabályi garanciákra van szükség, amelyek meggátolják, hogy kormánytól függetlenül személyes visszaélésre, korrupcióra, piacbefolyásolásra adódhasson lehetőség. Mindezért azt sem tartanám elképzelhetetlennek, ha az adatok rendeltetésszerű használata felett akár a NAIH, akár a GVH őrködne

- javasolta.

Arra a felvetésünkre, hogy feltűnő, hogy a megjelent információk követik az önnel készült tavalyi Portfolio-interjúban megjelenteket és hogy kikérte-e tanácsait a kormányzat a témában, Szebeni Dávid úgy reagált: "ezt nem kommentálom".
varga mihaly penzugyminiszter
parlament
GettyImages-618656563
mcdonald's
bigben
boeing 737 max
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
varga mihaly penzugyminiszter