Megvan a csodaszer a munkaerőhiány ellen?
Gazdaság

Megvan a csodaszer a munkaerőhiány ellen?

A magyar bérekre rakódó elvonásokat ismerve aligha lehet a munkáltatói járulék csökkentése ellen érvelni. Az azonban már nem annyira egyértelmű, hogy ettől az eszköztől a munkaerőhiány problémájának hatékony kezelését kell várnunk. Ráadásul - annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban folyamatosan növekvő költségvetési mozgástérről beszélhettünk - egyelőre pénz sincs rá.

Óriási közterhek a foglalkoztatáson

Valószínűleg nem találunk Magyarországon olyan szakértőt, aki a munkáltatói járulék csökkentésének ötletére ne bólogatna egyetértően. A jövedelmet terhelő elvonások közismerten magasak, az OECD-országok között több összevetésben is dobogós helyünk van, a régióból pedig nagyon kiemelkedünk. Különösen látványos, hogy az alacsony jövedelműek (zömében képzetlenek) adóéke mennyire magas: a sajátos magyar egykulcsos szja következtében a teljes bérköltség felét teszik ki az állami elvonások.

Megvan a csodaszer a munkaerőhiány ellen?
Szinte biztos, hogy az adóék csökkentésének sok jótékony hatása lehetne a gazdaságban, a szürkegazdaság visszaszorulásától a vállalati aktivitás élénkülésén keresztül a munkaerő iránti kereslet növekedéséig. És akkor itt álljunk meg egy pillanatra, de az utolsó szavakat azért jegyezzük meg.

Munkaerőhiány

A régiós gazdaságok egyre látványosabb problémájává kezd válni a munkaerőhiány. Ezen belül is a magyar helyzet a legérdekesebb, ahol az idén már a feldolgozóipari vállalkozások 70%-a nyilatkozott úgy, hogy az elégtelen mennyiségű munkaerő termelést korlátozó tényezővé vált.

Megvan a csodaszer a munkaerőhiány ellen?
A munkaerőhiánynak vannak kellemes velejárói, például a könnyebb elhelyezkedés, a gyorsabb bérnövekedés, a dolgozók jobb alkupozíciója. Ezzel együtt mégsem gondoljuk kellemes állapotnak, mert hosszabb távon ez a gazdasági növekedést korlátozó tényező lehet, a termelékenység-növekedéssel nem megalapozott bérnövekedés pedig versenyképességet romboló hatású.

A munkaerőhiány lehetséges okairól már többször írtunk.

Ahogy akkor jeleztük, a munkaerőhiányra több magyarázat is van:
  • A szabad munkaerő elhelyezkedése az országban más, mint a válság előtt, mostanra óriási egyenlőtlenségek alakultak ki.
  • A rendelkezésre álló, a foglalkoztatásba még potenciálisan bevonható munkaerő minősége változott a válság óta. (Egyrészt a munkaképes réteget kiszívta innen az utóbbi évek konjunktúrája, másrészt viszont a munkaerőpiaci szabályozás átalakulásával kevésbé munkaképes rétegek jelenhettek meg a tartalékban.)
  • A munkaerő egy része külföldre távozott.
  • A közmunka programnak (a nemzetközi és a hazai tapasztalatok szerint is) nincs túl nagy a sikere a munkaerőpiacra való visszaterelésben, sőt, inkább távol tartja a potenciális munkavállalókat.

Adott tehát két munkapiaci probléma: a munkajövedelmeket sújtó magas adóterhelés és a munkaerőhiány. Milyen logikusan hangzik elsőre, hogy akkor kezeljük mindkettőt a járulékcsökkentéssel. Ez itt azonban nem a Két férfi egy eset krimisorozat.

Célok és eszközök

Térjünk vissza arra a megállapításunkra, hogy a járulékcsökkentéstől a munkaerő iránti kereslet növekedését várhatjuk. És most ehhez tegyük hozzá, hogy a munkaerőhiány klasszikusan az az állapot, amikor a munkaerő iránti kereslet meghaladja a kínálatot. Ugye látható az ellentmondás?

A mai magyar munkaerőhiányos helyzet nem a magas közterhek miatt van, hanem annak ellenére. A munkaadói járulékok csökkentése első meggondolásra inkább erősítené a munkaerőhiány jelenségét, hiszen az olcsóbbá váló munkaerő iránti kereslet emelkedne.

Ezek szerint a járulékcsökkentés egy kifejezetten kontraproduktív eszköz, amivel csak növeljük a problémát? Erről azért nincs szó.

Egyrészt, ahogy fent jeleztük, a munkára rakódó magas közterhek csökkentése több más szempontból is kedvező hatású lehet. Másrészt a munkaerőpiac nem olyan, mint egy deviza- vagy árupiac, itt nem homogén termékek adásvétele zajlik. A munkaerő földrajzilag és képzettség alapján is szegmentált, ezért az adóváltozások hatásai is eltérők lehetnek. Harmadrészt a magyar munkaerőhiány sajátossága, hogy jelentős munkaerőtartalék mellett áll fent. A munkavállalásra hajlandó inaktívak, a munkanélküliek és a közmunkások száma még mindig a 600 ezer felett van, magasabb, mint a válság előtt.

Megvan a csodaszer a munkaerőhiány ellen?
Éppen ezért érdemes alaposabban végiggondolni, hogy a járulékcsökkentés milyen csatornákon keresztül segíthet a munkaerőhiány mérséklésében. A leginkább kézenfekvő magyarázat, hogy a munkáltató foglalkoztatási költségeinek csökkentése növeli a vállalati nyereséget, ezen keresztül javíthatja a beruházási hajlandóságot. Így lehetőség nyílik olyan fejlesztésekre, amelyek a munkatermelékenységet növelik, a vállalkozás munkaerőigényét csökkentik. Ez a munkaerőhiányt általánosan mérsékelheti, megoldhat (vagy legalábbis megkerülhet) olyan kihívásokat, amelyek a munkaerő keresletének és kínálatának földrajzi vagy képzettségbeli eltéréseiből adódnak. A csatorna bizonytalanságát többek között az adja, hogy a beruházási hajlandóság sok más tényezőtől függ, ezért a járulékcsökkentés ugyan kínál némi forrást a fejlesztésekhez, de hogy a vállalkozások ezt valóban munkaerő-kiváltó projektekre fordítják egyáltalán nem garantált.

A másik csatorna, ha a munkáltatók a járulékcsökkentést béremelés formájában átengedik a munkavállalóknak. Ebben az esetben úgy növekedhetne a munkaerő kínálata, hogy ahhoz a vállalakozásoknak nem kell bérköltséget növelni. A magasabb bér (elméletileg) két területen javíthatna a munkaerőhiányon. Egyrészt a gyorsabb bérnövekedés hatására mérséklődhetne a külföldi munkavállalás (érzésünk szerint statisztikailag alulbecsült) dinamikája. Másrészt növekedhetne a különbség a munkanélküli segély, közmunkás bér, illetve a piaci alapon elérhető kereset közötti, ami a versenyszférában megjelenő munkaerő-kínálatot növelhetné.

Közgazdaságilag a két hatás úgy általánosítható, hogy a munkaerőhiány egyik oka a feltételezés szerint az, hogy az alacsony munkabérek a munkaerő egy részét távol tartják a (hazai) munkaerőpiactól. Ezért a bérek emelkedése az ő aktivitásukat növelné.

Ez utóbbi csatorna esetén muszáj arra felhívni a figyelmet, hogy a kínálatnövelő hatás eléréshez a munkáltatói járulék csökkentése nem igazán hatékony eszköz, a munkavállalói terhek csökkentése sokkal közvetlenebb és nagyobb sikerrel kecsegtető megoldás lehetne. Ez újfent alkalmat adna a kormányzatnak, hogy újragondolja az egykulcsos adó hazai formájával kapcsolatban felgyűlt tapasztalatokat, ám ennek esélye megítélésünk szerint igen csekély. Pedig az általános adócsökkentés formájában történő ösztönzés drága mulatság, a célzottabb (az alacsony jövedelműekre lövő) adókönnyítés sokkal hatékonyabb lenne. A hazai kutatások egyébként éppen azt mutatták ki, hogy az alacsony bérűeknél a közvetlen adócsökkentés hatása a munkakínálatra erős, egy célzott intézkedés ezért is sokkal hatékonyabb lenne.

(Zárójelben megjegyezzük, hogy a közgazdasági elméletek szerint a munkáltatói járulékcsökkentés hosszabb távon szintén a háztartásokhoz kerül, de ennek átfutási ideje meglehetősen bizonytalan.)

A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy a járulékcsökkentés
  • elviekben nem alkalmas eszköz a munkaerőhiány enyhítésére, inkább más problémákon segítene,
  • néhány területen hozhat pozitív hatást a munkaerőhiány kezelésében is,
  • de ott hatékonyabb megoldásokban lehet érdemes gondolkodni.

A hatékonyság fontos

Az MNB múlt heti költségvetési jelentése rávilágított arra is, hogy nagyon nem mindegy, milyen hatásfokkal költjük a pénz a munkaerőhiány kezelésére. Az elmúlt 2-3 évben hozzászokhattunk ahhoz, hogy a költségvetési mozgástér szépen bővült - köszönhetően a gazdaság fehéredésének és a beinduló lakossági fogyasztásnak. A jegybanki előrejelzés szerint viszont jövőre már nem ez lesz a helyzet. A költségvetési hiánycél (a GDP 2,4%-a) csak a tartalékok megőrzése mellett lesz tartható, vagyis további költségvetési akciókat (például a járulékcsökkentést is) csak kiadáscsökkentés vagy adóemelés ellenében lehet megvalósítani. Előbbiben eddig nem nagyon jeleskedett a kormányzat.

Megjegyezzük, hogy a GE magyarországi adóoptimalizálása következtében jövőre a GDP 0,8%-át kitevő extra elszámolható bevétellel számol az állami költségvetés, de egyáltalán nem biztos, hogy az Eurostat nem könyvelteti vissza az egészet 2015-re - ez esetben még nagyobb az esély arra, hogy megszegünk néhány uniós költségvetési szabályt.

A fentiek fényében a munkaerőhiány kezelésének csábítóbb eszközei is lehetnek a járulékcsökkentésnél. Ilyen például a közmunka programok átalakítása és korlátozása, a munkaerő mobilitásának növelése, képzési programok indítása, vagy akár az államigazgatási apparátus sokszor beharangozott jelentős létszámcsökkentése.
Frankfurt Stock Exchange
Üzlet

Nagyot emelkedett a Mol

Kivétel nélkül erősödéssel zárták a szerdai kereskedést a hazai blue chipek.

BMW
Interspar hipermarket
török jegybank, getty
LAS VEGAS, NV - APRIL 28:  Chairman and President of the Trump Organization Donald Trump yells 'you're fired'
Krones
szijjarto1119
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Interspar hipermarket