Durva következményekkel jár a nagy bérmegállapodás
Gazdaság

Durva következményekkel jár a nagy bérmegállapodás

Épp a választások előtti két évben tapasztalhatnak a munkavállalók jelentős béremelkedést, ha minden a kedden megkötött megállapodás szerint megy végbe és a hazai munkaerőpiaci helyzet miatt a munkáltatók a járulékcsökkentés előnyét átadják. A kormány cserébe 600 milliárd forintot pakol át a költségvetésben.

Százmilliárd forintok mozdulnak meg

Kedden tető alá hozták a megállapodást a felek a béremelésről, a járulékcsökkentésről és a társasági adó csökkentéséről. Ezek a döntések a következő összegeket mozgatják meg a 2017-es költségvetésben:
  • Az 5 százalékpontos járulékcsökkentés bruttó módon 450 milliárd forinttal rontja a költségvetés egyenlegét jövőre. Nettó módon (kevesebb járulékot kell fizetni a közszolgák után, és bővülhet a foglalkoztatás, ami több adóbevételt hoz és emelkedhetnek a bérek is, ami javítja a fogyasztást és így az áfabevételeket) ez 270 milliárd forintos egyenlegromlást eredményez.
  • Az egységes, 9 százalékra csökkentett társasági adókulcs 150-170 milliárd forintos nettó egyenlegromlással jár.
  • Ez együttesen bruttó módon legalább 600 milliárd forintot mozgat meg a költségvetésben, a nettó egyenlegrontó hatás valahol 450 milliárd forint körül lehet. A negatív hatást tompíthatja a minimálbér-, és a garantált bérminimum jelentős emelése, mivel az várhatóan átszűrődik az alsó jövedelmekben a béreken és egyúttal fogyasztásnövekedésben fog lecsapódni (ami pedig magasabb fogyasztási típusú bevételeket generál), és emellett ahogy említettük a gazdasági növekedés beindulása is segíthet, de nem tudja teljes mértékben kompenzálni a kiesést.

Ez alapjaiban írja át a jövő évi költségvetés bevételi számait, amit elvileg a kormány javaslatára a parlamenti képviselők már a nyáron kőbe vésték. A nagy horderejű év végi döntések alapjaiban kérdőjelezik meg a költségvetés korai elfogadásának rendszerét. A kormányzati kommunikációban hangoztatott tervezhetőségen és kiszámíthatóságon ez semmit sem javít, sőt.

De mégis miből?

Természetesen a munkaadói járulékterhek csökkentése és ezáltal a - régiós versenytársainkhoz viszonyítva nagyon magas - adóék mérséklése jó irány. Ezekben a cikkeinkben jártuk körül azt a kérdést, hogy miért is fontos a járulékok csökkentése. A döntés fontossága miatt azonban az lenne a minimum, hogy ismert legyen az intézkedések mögötti háttérszámítás és az, hogy mi a költségvetés kiinduló állapota.

Amíg ezek nem ismertek, addig csak találgatni tudunk, hogy egy ekkora bevételkiengedés egyáltalán belefér-e a költségvetés jövő évi mozgásterébe. Varga Mihály a társasági adó kulcsának csökkentésekor mindenkit azzal nyugtatott, hogy a 145 milliárd forintba kerülő társasági adócsökkentésnek megvan a fedezete, mivel a 200 milliárd forintos költségvetési tartalék erre elegendő. Nem túl biztató az az üzenet, hogy a kormány már most elkölti a jövő évre tervezett költségvetés tartalék nagy részét. Ezzel ugyanis nem marad majd fedezet az előre nem látható kockázatokra.

Ha a jegybank által szeptemberben készített elemzésből indulunk ki, akkor távolról sincs ekkora mozgástér jövőre a költségvetésben. Viszont ha megnézzük az MNB által a héten közölt, harmadik negyedéves pénzügyi számlák adatait, akkor azt látjuk, hogy az államháztartás nettó finanszírozási képessége a 2016 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 0,02 százalékát tette ki. Vagyis többletes a költségvetés az elmúlt egy évre visszatekintve, miközben a kormány az idei évre eredetileg 2 százalékos hiánycélt vállalt.

Az OTP Bank elemzői viszont októberi anyagukban arra a következtetésre jutottak, látva a költségvetés rendkívül kedvező helyzetét, hogy akár 500-700 milliárd forintos mozgástér is benne lehet a költségvetésben a következő időszakban. Ez számításaik szerint 6-8 százalékpontos járulékcsökkentésre is fedezetet nyújtana. Most ebből lesz egy 5 százalékpontos járulékcsökkentés, valamint társasági adócsökkentés. Ezen logika mentén még akár bele is férhet a nagy bevételkiengedés a költségvetésbe. Más kérdés, hogy ezt pontosan megítélni nem tudjuk, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium nem teszi közzé frissített költségvetési és makrogazdasági prognózisát, hogy láthatóvá váljon, jelenleg mi az alappálya. Ehhez lehetne viszonyítani minden újonnan bejelentett intézkedést.

A járulékcsökkentés hatása

Korábbi cikkünkben már kiszámoltuk, hogy a 4+2 százalékpontos járulékcsökkentés a bruttó átlagbér környékén kereső munkavállalók számára mit jelent. Az új megállapodás értelmében viszont 5+2 (+0,5) százalékpontos járulékcsökkentés valósulhat meg. Számításainkból ezúttal eltekintünk attól, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum drasztikus emelése mit okoz a bérskálán (ezzel egy későbbi cikkünkben foglalkozunk majd).

Abból indulunk ki, hogy
  • 2017 első kilenc hónapjában megvalósul a 11 százalékos bruttó béremelkedés.
  • Ezért 2018-ban 2,5 százalékponttal csökken a munkaadók járulékterhe a 2017-es 5 százalékpont után.
  • És azt feltételeztük, hogy a munkaadók az ebből fakadó teljes előnyt átadják a munkavállalóknak.

Frissített számításaink szerint 2017-ben a járulékcsökkentés hatására a nettó átlagbér közel 7 ezer forinttal emelkedhet havonta, éves szinten ez 84 ezer forintos többletjövedelmet eredményez (179 ezer forint környékére emelkedhet). 2018-ban (ha megvalósul a 11%-os bruttó béremelkedés), akkor további havi 4 ezer forint maradhat pluszban az embereknél, vagyis éves szinten 48 ezer forint.

Vagyis két év alatt havonta 11 ezer forintot nyerhet egy átlagbért kereső munkavállaló, összesen 132 ezer forinttal emelkedhet nettó jövedelme két év alatt.

Ez lesz a minimálbérekkel

A mostani megállapodás következtében a bruttó minimálbér összege 2018-ban eléri a 138 ezer forintot, a jelenlegi 111 ezer forintról. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez bruttó bér, a nettó minimálbér eközben a döntés hatására 92 ezer forintot tesz ki 2018-ra, ami 18 ezer forinttal lesz magasabb a mostani 74 ezer forintos nettó minimálbérnél.

Durva következményekkel jár a nagy bérmegállapodás


Durva következményekkel jár a nagy bérmegállapodás
kórház
Frankfurti tőzsde
koronvavirus
cimlap_kina_szel
forint mnb épület sötét magyar jegybank
Mark Rutte Sebastian Kurz
Magyar Telekom
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti szeminárium
Ne engedd, hogy az infláció megegye megtakarításod! Ismerd meg, a tőzsdei befektetés erejét.
kórház