Nem hiszed el, mennyire ártanak nekünk az orosz szankciók
Gazdaság

Nem hiszed el, mennyire ártanak nekünk az orosz szankciók

A héten több illetékes politikusunk is nyilatkozott arról, hogy az Oroszország elleni szankciók milyen súlyos károkat okoznak Magyarországnak. Úgy tűnik azonban, hogy a veszteségeket finoman szólva is eltúlozták. Számításaink szerint az exportban elszenvedett veszteséget a külgazdasági minisztérium durván túlbecsülte, és teljesen indokolatlanul teljes egészében a szankciókhoz kötötte, miközben a nagy részének ahhoz semmi köze sem volt.
"Számításaink szerint Magyarország elvesztett nyeresége az export területén három év alatt 6,5 milliárd dollár volt. Figyelembe véve, hogy a magyar éves kivitel 90 milliárd dollár, ez érzékeny veszteség" - nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági miniszter a Kommerszant orosz napilapnak a héten. Ugyanezen a napon Magyar Levente, a külgazdasági tárca (KKM) államtitkára is a büntető intézkedések súlyos hatásáról nyilatkozott: szavai szerint a szankciók miatt Oroszország a harmadik helyről a 14. helyre szorult vissza hazánk külkereskedelmi partnereinek rangsorában, egyes ágazatokban eltűnt a kereskedelmi teljesítményünk fele. Csak az agráriumunk több milliárd eurónyi veszteséget szenvedett el.

Mivel az adatok kapcsán több kérdés is felmerült bennünk, a külgazdasági minisztériumhoz fordultunk a kérdéseinkkel. A következőkre voltunk kíváncsiak:
  • Miért három évről van szó, amikor a szankciók bevezetése, illetve az utolsó rendelkezésre álló statisztikai adatok között eltelt idő alig több mint két év?
  • Hogyan jön ki a 6,5 milliárd dolláros veszteség három (két?) év alatt, ha közben az Oroszországba irányuló éves exportunk ennek az összegnek mindössze a harmada, negyede?
  • Hogyan veszíthetett a magyar agrárium több milliárd eurót, ha az éves orosz agrárexportunk még a szankciók bevezetése előtt sem érte el a 300 millió eurót?


A kérdésekre adott válaszok írásunk megszületése után nem sokkal érkeztek meg, ezeket a megfelelő helyekre szerkesztettük be.

Nem jön ki a matek

Mielőtt az exportszámokra és veszteségekre rátérnénk, kezdjük egy tisztázó kérdéssel: Miért beszélt Szijjártó Péter három évről, amikor a szankciók időszakát tekintve alig több mint két évről (2014. augusztus - 2016. október) van statisztikai adatunk?

A minisztérium válasza: Oroszország 2014. augusztus 7-én, válaszul a vele szemben hozott nyugati szankciókra, egyéves beviteli tilalmat rendelt el zöldségek, gyümölcsök, tej, tejtermékek, hús, húskészítmények, hal vonatkozásában. Azóta két és fél év telt el. De a nyugati szankciók legutóbbi meghosszabbítására vonatkozó orosz válaszlépésként Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016. június 30-án 2016. augusztus 7-től meghosszabbította a hatályban lévő, nyugati termékekkel szembeni élelmiszerembargót 2017. december 31-ig. Eszerint idén év végégig várhatóan életben marad az embargó... Magyarország eddig 6,5 milliárd dollár veszteséget szenvedett el.

Ez alapján úgy tűnik, hogy a miniszter pontatlanul fogalmazott, hiszen valójában ő is az elmúlt bő két évről beszélt, amikor a 6,5 milliárd dollárt említett. Ez igazából csak azért fontos, mert így még durvábbnak tűnik, hogy miként lehet ilyen rövid idő alatt ekkorát bukni az orosz szankciókon.

A szankciókról röviden Amikor szankciókról beszélünk, akkor ez alatt valójában egyrészt az EU Oroszországgal szembeni lépéseit, másrészt az orosz fél hasonló intézkedéseit értjük. Az első lépések már 2014 tavaszán életbe léptek (válaszként a krími megszállásra), ezek azonban leginkább személyek utazásához kötődő korlátozások voltak. Az olyan gazdasági szankciók, melyek Magyarországot érdemben és közvetlenül érintették, 2014. augusztus elején léptek életbe, az élelmiszerexport tilalmának formájában. Ettől persze még a szankcióknak lehetnek közvetett gazdasági hatásai is, ezekre később visszatérünk.

A túlzásba esésre már csak azért is gyanakodhatunk, mert az az állítás, hogy "a szankciók miatt Oroszország a harmadik helyről a 14. helyre szorult vissza hazánk külkereskedelmi partnereinek rangsorában" óriási csúsztatás. A helyzet ugyanis az, hogy az összesített külkereskedelmi forgalmunk (export+import) alapján elfoglalt 3. helyről Oroszország elsősorban azért esett vissza, mert a világpiaci gáz- és olajárak csökkenésével párhuzamosan az Oroszországból származó import értéke is nagyot esett. Az orosz piac a kivitelünk szempontjából már az embargó előtt is csak a 10. helyen volt, értékét tekintve jócskán lemaradva a német és a régiós piacok mögött. Pontosabban fogalmazva: Oroszország külkereskedelmi jelentőségének visszaszorulása (milliárd forintban számolva) négyötöd részben az import, és csak egyötöd részben az export csökkenésének a következménye.

Vagyis a szankciók jelentősége ebből a szempontból kifejezetten kicsinek mondható. Hamarosabb látni fogjuk, hogy még annál is sokkal kisebb, mint amit a fenti számok alapján gondolhatunk.



Nem hiszed el, mennyire ártanak nekünk az orosz szankciók

Ez alapján könnyen kialakulhat az az érzésünk, hogy az orosz szankciók gazdasági hatásainak súlyosságát a kormány próbálja eltúlozni.

Ez a benyomás nem enyhül akkor sem, ha a dollárban kifejezett veszteségre való utalást nézzük. Az orosz-magyar kereskedelmi kapcsolatok nagyságrendjét ismerők számára akár a 6,5 milliárd dolláros exportveszteség, akár "az agrárium több milliárd eurós kára" mellbevágó adat lehet.

Nézzük először távolabbról ezt a 6,5 milliárd dollár exportveszteséget!
  • Ez az összeg az éves magyar GDP 5-6%-a. Az államtitkár jelzése alapján a kár nagy részét az agrárszektor szenvedte el, és már itt gyanút foghatunk, hogy valami nem stimmel. Hogy érzékeltessük a nagyságrendet: eszerint a magyar gazdaságot két év alatt akkora veszteség érte (zömében az agráriumon keresztül), mintha eltűnt volna a fél magyar mezőgazdaság.
  • A 6,5 milliárd dollár nagyjából a tavalyi teljes exportunk 6-7%-a lehet. Igen ám, de eközben a teljes orosz kivitel az utóbbi két évben csupán 3,3 milliárd dollár körül volt. 2014-hez képest az orosz piacra történő kivitel csökkenése nem érte el az 1,5 milliárd dollárt. Ezekből a számokból sehogyan nem jön ki 6,5 milliárd dollár exportveszteség.
  • Ráadásul a 6,5 milliárd dollár az éves oroszországi agrárexportunk sokszorosa. Az utóbbi három évben ennek az összegnek a tizedét sem exportáltuk Oroszországba élelmiszerből, 2013 és 2016 között pedig a visszaesés mértéke alig haladja meg a 100 millió eurót. Vagyis az agrárium "több milliárd eurós vesztesége" sem található a számokban.


Látható tehát, hogy óriási kérdőjelek merülnek fel a számok megalapozottságát illetően, pedig az olyan kérdésekkel, mint hogy a kieső orosz exportpiac automatikusan jelenti-e, hogy a hazai termék eladhatatlanná válik, vagy más piacon gazdára talál, az egyszerűség kedvéért nem foglalkozunk.

Na akkor mi is van az orosz exportunkkal?

A fentiekben mérlegeltük, mennyire tűnik reálisnak az orosz szankciókon elszenvedett 6,5 milliárd dolláros veszteség. Bár láttuk, hogy a számok valószínűleg nagyságrendileg sem stimmelnek, ettől még adódik a kérdés: hogyan is alakult pontosan az exportunk Oroszországba, és milyen tényezők befolyásolták?

Annál is inkább érdekes a kérdés, mert a figyelmes olvasóknak feltűnhetett, hogy a kivitelünk valóban jelentősen csökkent a szankciók bevezetése óta. A szankciók időszakában bekövetkező exportveszteséget talán úgy lehet a leginkább korrekten és egyszerűen lemérni, ha 2014 első három negyedévének kiviteli teljesítményét 2016 hasonló időszakával vetjük össze. Eszerint az orosz export visszaesése éppen csak meghaladta az 1 milliárd dollárt.

A játék kedvéért megpróbáltuk a lehető legnagyobb számot elővarázsolni a lehetséges veszteségekre. Fogtuk a 2013-as adatot, és megnéztük, mekkora az exportveszteség ahhoz képest, mintha a következő három évben is ezen a szinten maradt volna a kivitel. (2016 "statisztikailag ismeretlen" utolsó két hónapját az eddigi folyamatokból becsültük.) Az eredmény 4 milliárd dollár, messze elmaradva a bemondott 6,5 milliárdos számtól. Pedig ebben a számításban már óriási túlzások vannak. Egyrészt a 2014. év kétharmada még egyáltalán nem volt szankciókkal terhelt, ráadásul ez a számítás minden veszteséget a szankcióknak tud be, bármilyen okból történt is. Ez utóbbi pedig - mint hamarosan látni fogjuk - óriási hiba lenne.

Ha találgatnunk kellene, akkor azt mondanánk, hogy a 4 milliárd dollárból úgy lehetett 6,5 milliárdot kreálni, ha feltételezzük, hogy a szankciók valami szédületes exportexpanziót törtek ketté, és enélkül 2014-2016-ban tovább nőtt volna az exportforgalom, és ehhez a pályához képest volt igazán nagy a visszaesés. Gyorsan ki is számolhatjuk: a 6,5 milliárd dolláros veszteség egy olyan pályához képest jönne ki, amiben minden egyes évben 25-25%-kal (!) növekedett volna az exportunk Oroszországba.

Így legyen ötösünk a lottón: a 6,5 milliárd dolláros veszteséget firtató kérdésünkre az alábbi válasz érkezett a minisztériumtól:
2017-ben a kivitelünk 15,4%-kal (2,9 Mrd USD), a behozatalunk 14,6%-kal (7,3 Mrd USD) mérséklődött az orosz viszonylatban. 2015-ben és 2016-ban (az év első 10 hónapjában) is tovább folytatódott a magyar-orosz áruforgalom csökkenése a KSH adatai szerint.

A 2013-as mintegy 3,5 milliárd dollár értékű magyar exportból 2014-ben 600 millió, 2015-ben és 2016-ban évente mintegy 1,8 milliárd dolláros veszteséget szenvedett el Magyarország.

Ez összesen több mint 4 milliárd dollár, és ez "csak" a korábban már meglévő exportlehetőség elvesztése, de természetesen figyelembe kell venni az elmaradt exportbővülésből adódó veszteséget is.


Vagyis a külgazdasági minisztérium valóban azt állítja, hogy a 2013-tól bekövetkezett veszteség ahhoz képest volt 6,5 milliárd dollár, hogy egyébként három év alatt megduplázódott volna az orosz kivitelünk. Ennek a pályának a realitását jól mutatja, hogy a szankciók előtti teljes évben, 2013-ban "dinamikus" 2,6%-os volt a növekedés.

Valójában azonban nem az a legnagyobb gond a számítással, hogy 2014 első 7 hónapjának jelentős visszaesését is beleveszi (pedig akkor még nem volt szankció), vagy hogy még normál körülmények között is teljesen abszurdnak számító növekedési pályával számol a KKM.

Az igazi baj az, hogy ennek a visszaesésnek (bármihez képest számoljuk is) legfeljebb a töredékét lehet a szankciókra fogni.

Hogy megértsük, miért, először vessünk egy pillantást az alábbi ábrára:

Nem hiszed el, mennyire ártanak nekünk az orosz szankciók
Mint látható, az export visszaesése gyakorlatilag az összes jelentős területen jelentkezett, miközben a szankciók közvetlenül "csak" az élelmiszer termékeket érintették. Ez pedig azért van, mert az export teljesen más okokból esett vissza.

Anélkül hogy mélyen elkezdenénk boncolgatni az elmúlt három év orosz és magyar gazdasági trendjeit, felsorolásszerűen rögzítjük, melyek azok a tényezők, amelyeket a KKM "elfelejtett" figyelembe venni, pedig nyilvánvalóan nagyon jelentős lehetett a hatásuk a számokra.
  • Az orosz gazdaság strukturálisan több problémával küzd, teljesítménye erősen olajárfüggő.
  • Az olaj ára ebben az időszakban a harmadára csökkent, ami a gazdaság teljesítményét és a jövedelmeket jelentősen visszavetette.
  • Ennek hatására a költségvetés is kilyukadt, jelentős kiigazításokat kellett végrehajtani, ami tovább csökkentette a belső fogyasztást (és így az importkeresletet is).
  • A nyersanyag-exportőr országok első számú stabilizációs eszköze az árfolyampolitika. Az orosz rubel árfolyama hatalmasat esett, ami ugyan segített mérsékelni az olajárbevételek zuhanását, de drágította az importot.
  • Az árfolyamesés megemelte az inflációt, ami a reálkereseteket csökkentette.
  • Az árfolyammozgásnak jelentős közvetlen hatása is volt: a rubelért exportálók dollár-árbevétele drasztikusan visszaesett.
  • A krími megszállással növekedő geopolitikai és egyéb kockázatok emelték a felárakat, így a finanszírozási költségeket.
  • Nem csak orosz hatások vannak: a magyar gazdaságban ez az időszak az elektronikai szektor súlyos kapacitásleépülésének a legvégét jelenti, leálló hazai Nokia-gyártással, kitelepülő multikkal stb.


A sort lehetne még folytatni további tényezőkkel, de ennyiből is világos lehet: a 2014-2016-os időszakban nem az évi 25%-os növekedés, de az export szinten maradása is teljesen lehetetlen esemény lett volna.

Az export esését számos, valójában a szankcióktól független tényező magyarázza.

Az igazsághoz tartozik, hogy az orosz gazdaságnak bizonyos pénzügyi szankciók is rosszat tettek, erősítették a tőkekiáramlást, hozzájárulva ezzel a rubel időnként kontrollálatlannak tűnő gyengüléséhez. Sokat elárul azonban ennek a jelentőségéről, hogy az orosz rubelt épp most kezdené el újra gyengíteni a gazdaságpolitika, pedig a dollárért csaknem kétszer annyi rubelt kell fizetni, mint 2014 elején, az olajárak pedig jócskán emelkedtek a mélypontjukhoz képest.

A fentieket figyelembe véve nyugodt szívvel állíthatjuk: a 6,5 milliárd eurós becslés egy nagyságrenddel felülbecsli a szankciókhoz köthető károkat.

És mi a helyzet az agrárszektorral?

A mezőgazdaság és élelmiszeripar veszteségeit illetően egyszerűbb a helyzetünk. A KKM ugyanis tulajdonképpen elismerte, hogy a "több milliárd eurós veszteség" nem igaz.

A minisztérium válasza:
Az embargóból származó veszteségnek nagyjából tizedét teszi ki az agrárium kára, megközelítőleg 650 millió eurót. A veszteséget növeli, hogy a cégek elvesztették addigi piacaikat Oroszországban, itthon és más országok piacain pedig más uniós ország termékeivel kellett versenyezniük nyomott árak mellett.

Nem csak meglévő piacaikat vesztették el Oroszországban, de egyúttal elmaradtak újabb orosz piaci lehetőségek (új üzletek megkötése /konkrét és reménybeli üzleti lehetőségek/, beruházások, vegyesvállalatok alapítása, stb.).

A veszteséget szintén növelik azok a fejlesztések is, amelyeket a jövőbeni üzletek reményében, még az embargó meghirdetése előtti időszakban a cégek végrehajtottak.

Évekre előre szóló szerződése volt többek között a Mastergood-nak, a Hungerit Zrt.-nek, a Gyulahúsnak. Ezek megszűntek.

A magyar gazdaság veszteségét szintén növeli az orosz vásárlóerő csökkenése miatt (a rubel folyamatos értékvesztése), az Oroszországba exportáló cégek bevételei csökkentek.

Szintén a veszteséghez tartoznak a magyar cégek kintlévőségei, amelyekkel az orosz partnerek tartoznak.


Bár a "több milliárd euróról" a 650 millió dollára történő helyesbítés jelentős visszakozás, még ezt is túlzónak érezzük. 2013-ról 2016-ra az élelmiszerexport a KSH számai szerint 150 millió dollárral csökkenhetett (utolsó két hónap ismét csak a mi becslésünk), óriási fantázia kell ahhoz, hogy négyszer ekkora kieső bevételt vizonáljunk még akár hosszabb időtávon is.

Jegyezzük még meg, hogy az, hogy az orosz piacról kiszoruló, máshol nyomottabb áron eladott termékek a KKM érvelésével szemben nem növelik, hanem jelentősen csökkentik a veszteséget, hiszen a számításainkban alapesetben minden ilyen terméket "elveszettnek tekintettünk", ami teljes egészében kárt okozott az ágazatnak.

Félreértés ne essék, a szankciók miatt az élelmiszert exportáló szektorunk biztosan érzékelhető veszteségeket szenvedett, azokat cégeket pedig, amelyek kifejezetten az orosz piacra termeltek, súlyos károk érhették. És ezek biztosan sokkal szorosabban köthetők a szankciókhoz, mint a többi ágazat orosz piacon elszenvedett veszteségei.

Összegzés

  • Az orosz-magyar kereskedelmi kapcsolatok elmúlt években mutatott visszaesése domináns részben a magyar importhoz kötődik.
  • Az exportban mutatkozó visszaesést az orosz gazdaság problémái, az olajárzuhanás, az árfolyamesés, a költségvetési kiigazítások okozták, illetve a hazai termelő kapacitások kiesése.
  • Ebből következően a szankciókhoz köhető 6,5 milliárd dolláros veszteség még egy elszállt fantáziával készült, hiperoptimista alternatív pályához képest is irreális becslésnek tűnik.
  • A valós kár, ami a magyar gazdaságot (közvetlenül vagy közvetve) a szankciók miatt érték egy nagyságrenndel biztosan kisebbek.
  • Ugyanez a megállapítás érvényes az élelmiszerexportőrökre is, ugyanakkor esetükben elmondhatjuk, hogy a szankcióval való közvetlen érintettség miatt a tényleges veszteség jelentős részét ők szenvedhették el.
brexit0923
zuckerberg
Malajzia
Kampánytéma lett, hogy Brüsszel a földspekulánsokat védi-e, vagy sem
mnb shutter
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
D__AS20191023038