Tényleg 6,5 milliárd dollárba fájnak nekünk az orosz szankciók?
Gazdaság

Tényleg 6,5 milliárd dollárba fájnak nekünk az orosz szankciók?

Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása kapcsán felélénkültek a viták arról, hogy mekkora károkat okoznak a magyar gazdaságnak az orosz szankciók. Miután megismertük a külgazdasági minisztérium (KKM) 6,5 milliárd dolláros becslését, illetve a számítás mögött álló részleteket, bemutattuk, hogy a veszteség valójában egy nagyságrenddel kisebb lehet. A kormány a becslése mögött álló indoklást el is engedte, de a számot nem: egy másik fajta megközelítéssel megint hasonló eredményre jutott. A számítás azonban hasonló hibákkal terhelt, mint korábban. De melyek is az orosz térség azon gazdasági specialitásai, amelyek közrejátszottak a külkereskedelmi kapcsolatok visszaesésében?
Az elmúlt napok egyik legélénkebb gazdasági vitája volt, hogy mekkora gazdasági kár éri a magyar gazdaságot az orosz szankciók miatt. Szijjártó Péter külgazdasági miniszter 6,5 milliárd dolláros becslését a KKM válaszai is segítettek megérteni, de ezek alapján is arra jutottunk, hogy a becslés egy nagyságrenddel felülbecsli a veszteségeket. Ennek okai röviden a következők voltak:
  • A károk számbavétele 2014 elejétől kezdődik, pedig a szankciók valójában csak augusztustól okozhattak veszteséget. (Mivel már jóval korábban esni kezdett az Oroszországba induló export, ez túlbecslést eredményezett.)
  • A számítás azon alapult, hogy a szankciók nélkül az orosz külgazdasági kapcsolatok rendkívül dinamikusan növekedtek volna, 2-3 év alatt megduplázódott volna a kivitelünk. Vagyis a veszteségünk jó része az elmaradt nyereség lenne, ám a szankciók előtti időszakot alapul véve ez a dinamika durván túlzó, hiszen az exportnövekedés ennek csak rendkívül kis töredéke volt.
  • A 2-3 év alatt bekövetkező exportvisszaesést teljes egészében a szankcióknak tudja be a KKM számítása, pedig az orosz importkereslet visszaesésében ez csak nagyon mérsékelt és közvetett szerepet tölt be. Az olajárak zuhanása, a kényszerű költségvetési kiigazítás, az árfolyam-leértékelés, a meglóduló infláció sokkal nagyobb szerepet játszott a kivitelünk visszaesésében, sőt, a keleti piacokra orientálódott hazai elektronikai szektor leépülése is lényegesebben fontosabb tényező, mint a szankciók.


Tényleg 6,5 milliárd dollárba fájnak nekünk az orosz szankciók?
A fenti számítási hibák miatt mi úgy gondoltuk, hogy a valós veszteségünk legfeljebb néhány 100 millió euró lehetett. A KKM ezek után előhúzott a zsákból egy, a korábbihoz nagyon hasonló számot (6,7 milliárd dollár), amit viszont már máshogyan indokol. A szankciók nélküli dinamikus növekedés álma már nem szerepel a kalkulációkban, ehelyett a méretes veszteség okát abban látják, hogy "a szankciós politika nemcsak az orosz gazdaság teljesítményét befolyásolja, hanem a vele szoros kapcsolatban lévő volt szovjet tagköztársaságok gazdaságainak teljesítményét is." A friss számítás a másik két fenti hibát ugyanakkor újra elköveti: 2013-tól, vagyis jóval a szankciók életbe lépése előtti időponttól számol, illetve továbbra is azt feltételezi, hogy az orosz gazdasági térséget teljes egészében a szankciók küldték padlóra. Utóbbi kapcsán pikáns, hogy ezek szerint a térség egyetlen jelentősebb külkereskedelmi partnere, Ukrajna irányába irányuló exportunk visszaesése is az orosz szankciók eredménye. Mert az igaz, hogy az ukrán importkereslet összeomlásának van köze az oroszokhoz, de egészen más okokból.

Mostani írásunkban azonban nem azzal foglalkozunk, hogy friss magyarázattal együtt miért és hogyan nem jön ki a matek, hanem azt mutatjuk meg röviden, hogy mi is történt az orosz térségben, ami valóban nehezítette az exportőreink helyzetet.

Előző írásunkban érintettük már ezt a kérdést Oroszországgal kapcsolatban. Az orosz helyzethez alapvetően azt érdemes tudni, hogy az exportszektora dominánsan (az olajárak esése előtt fele részben) kőolajra és földgázra alapoz. Mivel a nyersanyagok világpiaci ára igen volatilis, ezért az ország exportjövedelme is nagyon ingadozó, illetve az állami költségvetés bevételei is. Egy olyan helyzetben, amikor az olajárak a harmadára esnek, az országot akkora sokk éri, hogy ahhoz képest néhány tucat funkcionáriusra vonatkozó beutazási tilalom, vagy a magyar mezőgazdasági termékekről való lemondás láthatatlanul kicsi jelentőségű.

A sokk önmagában jelentős visszaesést okozna az ország jövedelmében (és importkeresletében), amire minden józan gondolkodású nyersanyagexportőr ország a devizája leértékelésével reagál. Ez ugyanis a hazai devizában kifejezett nyersanyag-árbevételeket valamennyire stabilizálni tudja. Éppen ezért jellemző az, hogy a "commodity currency"-k árfolyama nagyon ingadozó. Eközben azonban a leértékelés drágítja az importot és/vagy a rubelben értékesítő, árelfogadó exportőr a saját devizájában kifejezve jelentős export-árbevétel csökkenést tapasztalhat. Ennek a hatása összehasonlíthatatlanul nagyobb a hazai exportszámokra nézve, mint az agrártermékekre kivetett orosz szankció.

Ráadásul a leértékelődés nem tudja teljesen kezelni a problémát egy olyan súlyos esetben, amilyen a 2014-től kezdődő óriási olajáresés volt. Egyrészt a leértékelődés hatására meglóduló inflációra jegybanki szigorral kell reagálni, másrészt az egyensúly megőrzése további költségvetési megszorításokat (és ezzel párhuzamosan lakossági jövedelemcsökkentést) kényszerít ki. Vagyis gyengébb rubelért, gyengébb kereslet mellett, részben összeeső hazai kapacitásokkal kellett az exportban helyt állni - érthető módon ez nem csak a néhány százalékos súlyú agrárszektort sújtotta, hanem a teljes magyar kivitelt, szankcióktól teljesen függetlenül.

De mi a helyzet a többi, az orosz gazdasággal szoros kapcsolatban álló többi országgal? A KKM-nek tökéletesen igaza van: Oroszország helyzete a vele szoros kapcsolatban lévő volt szovjet tagköztársaságok gazdaságainak teljesítményét is befolyásolja. Csakhogy amint láthattuk, az orosz gazdaság helyzetét nem a szankciós politika befolyásolta, hanem a nyersanyagársokk (és nem mellesleg az orosz gazdaság monolit jellege, versenyképességi problémái, de ez már messzebbre vezetne).

Hívjuk segítségül az OG Research 2015 elején készült elemzését, ami levezette, hogy milyen összefüggések vezetnek oda, hogy az orosz gazdaság gyengélkedése a FÁK-államok sínylődését okozzák!

Az első összefüggés hasonló, mint a magyar esetben, csak sokkal fokozottabban érvényesül: a lassuló orosz gazdaság ezen országok külső keresletét visszaveti, ami hátrányosan érinti exportjukat. Mivel az orosz piacoknak való kitettség ezekben az országokban hagyományosan magas, a hatás is erőteljesebb. "Ezt csak fokozza, hogy a rubel gyengülése miatt a régió devizái jellemzően felértékelődtek Oroszországgal szemben, azaz rubelben kifejezve drágultak termékeik, így az exportszektor versenyképessége csökkent." - írta akkor elemzésében az OG Research kutatója.

A második fő csatorna az Oroszországból hazautalt jövedelmek fontos szerepe. Nem egy esetben ezek a jövedelmek normál időszakokban a hazai GDP több tíz (!) százalékát teszik ki, jelentősen hozzájárulva a belső fogyasztáshoz és a külső egyensúlyhoz.

A harmadik csatorna - írja az OG Research - a finanszírozáshoz kapcsolódik. Az olajexportőr Azerbajdzsán és Kazahsztán kivételével a régió országai folyó fizetési mérleg deficittel rendelkeznek, amit főleg orosz vállalatok működőtőke beruházásai (FDI), illetve orosz bankok hitelei finanszíroznak. Az orosz gazdaság visszaesése ezeket a forrásokat is apasztja, rontva ezzel az országok tőkeellátottságát.
izernorbert0922
máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
izernorbert0922