Ilyen az, amikor nem húz az autóipar
Gazdaság

Ilyen az, amikor nem húz az autóipar

Tavaly megállt a hazai járműgyártás bővülése, egyből be is fékezett a teljes ipar. Az ágazat azonban még így is domináns súlyú a szektorban, sőt, az egyik nagy autógyártó régiónk újra átvette a legnagyobb ipari termelő címet a központi régiótól. Az ipari trendeket vizsgálva tisztán látszik: nem csak kelet-nyugati, hanem észak-déli különbségek is vannak az ország fejlődésében.
2016-ban olyat láttunk a magyar iparban, amire a válság óta nem volt példa: a járműgyártás nem volt a szektor húzóágazata, sőt, szinte semmit nem adott hozzá az ipari teljesítményhez. Az autógyártás a korábbi évekkel ellentétben tavaly már nem épített ki újabb nagy kapacitásokat, így arra eleve lehetett számítani, hogy a növekedése alábbhagy. A lendületvesztés azonban a vártnál is nagyobb volt, amit elsősorban az magyaráz, hogy az Audinál elhúzódik a modellváltás: a modellpaletta elavulására az Audi tavaly a termelés visszafogásával válaszolt, és csak idén újul meg a győri gyár.

Ugyanakkor nem csupán az autóipar gyengélkedésére vezethető vissza a tavalyi ipari lendületvesztés. 2015-höz képest a feldolgozóipar többi ágazatának együttes növekedési hozzájárulása is lefeleződött, miután az elektronikán kívül egyik sem tudott érdemi növekedést produkálni. (Sőt, a 13 ágazat közül ötben - köztük a gépiparban és a vegyiparban - csökkent a termelési volumen.)

Ilyen az, amikor nem húz az autóipar
Érdemes a fenti ábra adatait más szemszögből is megvizsgálni. Mint alább láthatjuk, az ipart a válság óta a járműgyártás húzza. A többi ágazat együttes termelése ugyan már szintén növekedési pályára állt az utóbbi három évben, ám ez olyan visszafogott, hogy a teljesítmény még így sem érte el a válság előtti szintet.

Ilyen az, amikor nem húz az autóipar
A fentieknek megfelelően a járműgyártás domináns súlya az iparon belül tavaly is megmaradt, ám a korábbi évektől eltérően már nem nőtt tovább. A 30% körüli részesedés azt jelenti, hogy az ipari termelés alakulásában továbbra is meghatározó szerepet játszik majd a járműgyártás alakulása. Érdemes megjegyezni, hogy az autóipar GDP-ben betöltött szerepe még nem extrém magas, 4,5% körül lehet a súlya. Azért ilyen alacsony, mert az ágazat hazai hozzáadott értéke igen kicsi, becslések szerint 39%-os. Vagyis hiába a nagy volumen, a termékekben lévő érték jó része az importtartalomban van, vagyis külföldi hozzáadott érték. Ugyanakkor egy-egy óriáskapacitás üzembe még helyezése így is akkora volumennövekedést eredményezett az elmúlt években, hogy a kicsi hozzáadottérték-arány ellenére nyomott hagyott a GDP-növekedésen. Hasonló jelenségre az idén nemigen számíthatunk, inkább 2018-ban, még inkább 2019-ben jöhet egy újabb termelésfelfutás.

Ilyen az, amikor nem húz az autóipar
Addig is a régiós termelési mintában sem számíthatunk olyan látványos átrendeződésekre, mint az elmúlt években. A 2000-es évek első fele Komárom-Esztergom megye, a 2010-es évek pedig Bács-Kiskun megye előretöréséről szóltak, összhangban a Suzuki és Mercedes gyárak termelésével. Előbbi egyébként nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a közép-dunántúli régió 2016-ban visszavegye az első helyet Közép-Magyarországtól (Budapesttől és Pest megyétől) a termelési rangsorban. (Ezt a pozíciót a válság kitörésével, még 2009-ben vesztette el.)

Ilyen az, amikor nem húz az autóipar
Ha végignézünk az elmúlt másfél évtized ipari trendjein, még egy érdekes megállapításra juthatunk. Az országra legalább annyira jellemző az észak-déli fejlettségbeli megosztottság, mint a köztudatban jobban számon tartott kelet-nyugati. A 2000 óta legnagyobb ipari növekedést felmutató hat megye közül csak kettő dunántúli. A leggyengébb növekedést felmutató megyék között azonban (azon túl, hogy 3-3 keleti és nyugati található közöttük) négy a déli országrészben található, köztük Zala és Baranya megyével. Bizonyára ezzel összefügg, hogy a rosszabbul teljesítő megyékben országos összevetésben alacsony a bérszínvonal is.

Ilyen az, amikor nem húz az autóipar

Elakadt a nagy újraiparosítási terv Az ipar tavalyi gyengélkedésének hatására megállt a GDP-n belüli ipari részarány növekedése. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a növekedéshez történő hozzájárulás tavaly szinte teljesen eltűnt:

Ilyen az, amikor nem húz az autóipar
Így aztán az ipar/GDP arány 23% alá süllyedt, kissé távolodva a kormányzat 30%-ban megjelölt céljától. A következő nagy autóipari beruházási hullám ismét lökhet majd a mutatón, de a szakértők nem egyértelműen boldogok ettől: a járműgyártásnak való kitettség növekedésével egy kifejezetten prociklikus ágazat hatása lesz egyre erősebb, ráadásul az ágazati termelés hozzáadott értéke kifejezetten alacsonynak mondható.

Ilyen az, amikor nem húz az autóipar
A témáról itt írtunk részletesen:

Címlapkép: KUKA iiwa R820 típusú robotok az Audi Hungaria Motor Kft. győri gyárában. MTI Fotó: Krizsán Csaba
izernorbert0922
máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
izernorbert0922