Tényleg elfogy Magyarország adóssága?
Gazdaság

Tényleg elfogy Magyarország adóssága?

Az elmúlt három évben Magyarország GDP-arányos nettó külső adóssága 40% feletti szintről 20%-ra süllyedt. Amennyiben kitart ez a folyamat, három év múlva eltűnne ez az állomány. Mit jelentene ez, illetve valóban előállhat-e ilyen helyzet? Ezt járjuk körbe alábbi írásunkban.

Egy kis fogalommagyarázat

Először is tisztázzuk, miről beszélünk, ugyanis a különféle adósságmutatókba könnyen belezavarodhatnak azok, akik amúgy nem ezzel foglalkoznak éjjel-nappal.
  • Ez tényleg külső. A külső adósságban csak azok a hiteltartozások szerepelnek, amelyek egy Magyarországon kívüli szereplővel szemben állnak fenn. Ha például az állam kibocsát egy lakossági állampapírt, az két belföldi szereplő hitelügylete, a külső adósságot nem érinti.
  • Ez nem az államadósság. A külső adósság az ország minden gazdasági szereplőjének adósságát jelenti. Vagyis a vállalatok, bankok, lakosság és az állam hiteltartozásai egyaránt benne vannak.
  • Mindegy, hogy forint vagy deviza. Teljesen mindegy, hogy a hitelt milyen devizában nyújtják. A külföldiek hitelezhetik forintban is a magyar gazdaság valamelyik szereplőjét, ami ugyanúgy a külső adósság része. És ennek megfelelően nem része a külső adósságnak, ha a magyarok egymás között devizában hiteleznek.

    Tényleg elfogy Magyarország adóssága?
    Az eddigi három pont alapján például megfogalmazhatjuk, hogy egy másik ismert hitelmutatónak, a 70% körüli GDP-arányos államadósságnak csak az a része számít bele a külső adósságba, ami a külföldiek felé áll fent. Ugyanakkor az teljesen mindegy, hogy ezek a külföldiek forintban jegyzett állampapírt vettek a hazai piacon, vagy devizakötvényt. Bár az állam külső adóssága nagy részét teszi ki az ország teljes külső adósságának, de messze nem a teljeset. A magyar gazdaság többi szereplőjének hitelei nagyjából a külső adósság 60%-át adják ki.

    Tényleg elfogy Magyarország adóssága?
  • Nettó és bruttó. Nem csak a magyarok adósodnak el a külföldiek felé, hanem a külföldieknek is nyújthat hitelt egy magyar gazdasági szereplő. Ha a kétirányú hitelviszonyokat (a "bruttó szárakat") szembeállítjuk egymással, akkor nettó adósságmutatót kapunk. A legnagyobb hazai hitelező a Magyar Nemzeti Bank, ami a devizatartalékot (tipikusan) állampapírba fektetve külföldi államokat finanszíroz. (A devizatartalék kérdésköre messzebbre vezet, ezért itt csak annyit jegyzünk meg, hogy éppen a külső adósság jelenléte miatt fontos, hogy legyen. Ezzel a vagyonelemmel pedig fegyelmezett, alacsony kockázatú gazdálkodás indokolt, innen jön, hogy főként stabil, fejlett államok hitelpapírjaiba fekteti a jegybank.)

    Tényleg elfogy Magyarország adóssága?

(A fenti leírásokban néhány fogalmat az egyszerűség kedvéért köznapi értelemben használtunk, a statisztikusoktól elnézést kérünk.)

Vagyis amikor arról beszélünk, hogy az ország nettó külső adóssága gyors ütemben mérséklődik, akkor azt mondjuk, hogy Magyarország összes gazdasági szereplőjének külfölddel szembeni együttes (forintban és devizában egyaránt megjelenő) hitelpozíciója a hitelnyújtások és hitelfelvételek együttes hatásának következtében csökken.

De mire jó ez?

A bruttó külsőadósság-mutató fontos sérülékenységi jelzőszám. Egy külső vagy belső sokk hatására a külföldi hitelezők elfordulhatnak az országtól, ami egyre drágább finanszírozást, rosszabb esetben refinanszírozási nehézséget okozhat. Minél nagyobb ez az adósságállomány, annál ingatagabb lehet a pénzügyi stabilitás. Például a hitelminősítők Magyarországgal szembeni óvatosságának a közelmúltban az egyik oka a nemzetgazdaság magas külső adóssága volt. A végül csak bekövetkező felminősítések alkalmából pedig az indoklás egyik központi eleme ennek a mutatónak a mérséklődése volt: a 150% feletti GDP-arányos mutató 2016 végére 100% alá csökkent.

Tényleg elfogy Magyarország adóssága?
Kiemelt figyelem vetül a rövid lejáratú (egy éven belül lejáró) adósságelemekre, hiszen egy piaci krízis esetén ennek refinanszírozása ütközne nehézségekbe először, illetve ennek megmozdulása hatna a devizaárfolyamra. A rövid adósság mértéke (például a devizatartalékhoz viszonyítva) szintén hitelminősítői döntések megalapozója.

Tényleg elfogy Magyarország adóssága?
Érdemes megjegyezni, hogy a külső adósságnak a részét képezi a követlen tőkebefektetésekhez (FDI) kapcsolódó hitel is. Ez azonban egészen más típusú hitel, mint például az államadósság, hiszen egy leányvállalat esetleges fizetési gondjai aligha jelentenek stabilitási kockázatot (csődveszélyt), ha a hitelnyújtó az anyavállalat. Éppen ezért ezt az elemet gyakran ki is szokták hagyni az adósságmutatóból - így számolva 2016 végére 70% alá süllyedt a GDP-arányos külső adósságunk. Ezt (az FDI-hoz kötődő, tulajdonosi hitelek nélküli) helyzetet mutatja az alábbi ábra:

Tényleg elfogy Magyarország adóssága?
A nettó adósságmutatót szintén lehet fenntarthatósági vizsgálatokra használni, de most egy másik közgazdasági értelmezésre hívjuk fel a figyelmet. A nettó külső adósságpozíció tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy a gazdaságban képződő megtakarításokhoz képest mennyivel több vagy kevesebb hitelforrás pörög a gazdaságban. Amennyiben egy ország nettó hitelezői pozícióban van, az azt jelenti, hogy a gazdaságban megtermelt jövedelem egy részével az ország a külföldi szereplőket hitelezi.

Jöjjön a lényeg!

Akkor jó-e, hogy egyre kisebb a külső adósságunk? Sérülékenységi szempontból biztosan, hiszen a kisebb külföldi kitettség nagyobb sokktűrő képességet jelent. Ugyanakkor a meredek csökkenés mást is mutat. Ha a következő három évben folytatódna a trend, nettó értelemben Magyarország a külföld hitelezőjévé válna, ami ugyan nem lenne egyedülálló a térségben, de mégis furcsa egy felzárkózó gazdaságtól. Elvégre egy magas potenciális növekedésű ország megtakarításai itthon is találhatnának megtérülő projekteket, nem feltétlenül kellene a külföldet hitelezni. Így aztán a túlzottan gyors hitelleépülés felveti azt a kérdést, hogy vajon nincs-e növekedési áldozata.

Ha a nettó adósság térségbeli helyzetét figyeljük, akkor láthatjuk, hogy a magyar az alacsonyabbak közé tartozik. A nettó hitelnyújtó pozícióban csak az árfolyam védelmében óriási devizatartalékot felhalmozó Csehország, illetve a rendkívül alacsony államadóssággal rendelkező Észtország található.

Tényleg elfogy Magyarország adóssága?
Kérdés, hogy az adósság szintjének és a leépítés ütemének mi az az egészséges mértéke. Erre nincs egyértelmű válasz, hiszen láthattuk, hogy a nettó külső adósság függ az országonként nagyon különböző államadósságtól, vagy éppen a devizatartalék mértékétől. Magyarország államadóssága a térségben magasnak számít, így aztán a nettó külső adósság alacsony szintje arra utal, hogy gazdaság többi szereplője a többi régiós országgal összevetve (legalábbis nettó értelemben) nem mondható eladósodottnak.

A külső adósság függ a gazdaság tőkeigényétől, tőkevonzó képességétől is. Ha egy ország jó befektetési terep, akkor törvényszerűen a hiteljellegű források is könnyebben megtalálják, hiszen a belső megtakarításokból nehezebb fedezni a beruházási igényt. Tőkéből azonban sokféle van. A közvetlen tőkebefektetések és az európai uniós támogatások makrogazdasági szinten részben kiváltói lehetnek a hitelezésnek. Ugyanakkor ha megnézzük a magánberuházások stagnáló trendjét, illetve a nemzetgazdaság 18% alatti beruházási rátáját, elég egyértelműnek látszik, hogy a vállalati forrásbevonás (akár hitelből, akár más formában) nem lehet igazán acélos.

Tényleg elfogy Magyarország adóssága?
A fentiek fényében akár azt is mondhatnánk, hogy a nettó adósság meredek süllyedése túlzónak tűnik, hiszen részben a növekedést szolgáló hitelezés gyengeségéből fakad. Ugyanakkor a bruttó adósság régiós összevetésben még mindig magas, és stabilitási szempontból a további csökkenés lenne szükséges.

Azt is fontos leszögezni, hogy a hitelezési, eladósodási trendek a gazdasági folyamatok tükrei, vagyis nem önmagukban értelmezendők, hanem azokkal a kiváltó okokkal együtt, melyek befolyásolják.

A fentiek alapján az a recept tűnik jónak, ha a magyar gazdaság külső eladósodottsága a jelenleginél lassabb ütemben csökkenne, mégpedig olyan szerkezetben, hogy az államadósság (akár az elmúlt években mutatottnál gyorsabb) mérséklődését részben ellensúlyozná a magánszektor élénkülését szolgáló hitelezés felfutása. (Természetesen mindez csak akkor érvényes, ha felzárkózó pályával, tartósan magas gazdasági növekedéssel számolunk - ez egyelőre inkább csak két évre előretekintve tűnik biztosítottnak.)

A kilátásokról

Rövid távon több olyan tényezőt láthatunk, ami arra utal, hogy lassulhat a nettó külső adósság csökkenése. A folyó fizetési mérleg óriási többlete a belső felhasználás emelkedése miatt várhatóan elkezd csökkenni, ami a finanszírozási oldalt is érinti, ezen belül pedig az adóssággeneráló elemeket. A rövid lejáratú adósság csökkenésével párhuzamosan az ország devizatartalék-igénye is mérséklődik. Ahogy a jegybank csökkenti a tartalékot, a nettó külső adósság emelkedik, hiszen az ország kevésbé fogja hitelezni a külföldet.

Vagyis nem törvényszerű, hogy a következő években is ilyen rohamos nettó adósságcsökkentést látunk majd. Ugyanakkor ahhoz, hogy a nettó külső adósság ne forduljon a negatív tartományba, jelentős változásoknak kell bekövetkezni a hitelezési folyamatokban. Van rá néhány év, hogy ez bekövetkezzen.

Mint láthattunk, a legtöbb közgazdasági jelenséghez hasonlóan a külső adósság megítélésének is két oldala van. A gazdaság egyensúlyi folyamatai szempontjából a bruttó adósság további mérséklődése hasznos, ám növekedési szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy ez milyen tempóban és szerkezetben történik.
Orbán Viktor Prága
GettyImages-1174045407
Budapest ingatlanpiac lakások madártávlat
Névtelen tervválság forint
GettyImages-1187738330
eromu
K_EPA20190122208
GettyImages-1175389290
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Orbán Viktor Prága