Új nyereségforrást találtak Matolcsyék, így már nem kell trükközniük
Gazdaság

Új nyereségforrást találtak Matolcsyék, így már nem kell trükközniük

Tavaly is jelentős, 54,3 milliárd forintos profitot ért el a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyből idén nem fizet osztalékot a költségvetésnek, hanem eredménytartalékba helyezi - derül ki a jegybank pénteken megjelent éves jelentéséből. Az eredmény szerkezete azonban jelentősen átalakult az utóbbi években: a kamateredmény már alig mutat veszteséget, az egyéb tényezők miatt azonban még mindig szükség van a devizaváltásból eredő profitra. Arra viszont már nincs szükség, hogy a kelleténél több devizát váltson át az MNB, mint ahogy arra 2013 és 2014 esetében gyanakodtunk. Az viszont érdekes, hogy a jegybank 2016-ban is átadott 600 millió forintnyi vagyont a Pallas Athéné Közgondolkodási Programnak, vagyis szerényebb mértékben ugyan, de folytatódott az alapítványok pénzelése.

Már majdnem nyereségesek a kamaton

Azt már előzetesen közölte az MNB, hogy 2016-ban 54,3 milliárd forintos profitot ért el, a részletes eredményt azonban csak pénteken tette közzé a jegybank, amikor megjelent az éves jelentésük. Vagyis most tudjuk csak megmondani, pontosan milyen forrásokból származott a nyereség. Mindez azért fontos, mert éppen átalakulóban van az MNB gazdálkodása, hiszen arról már tavaly többször írtunk, hogy vészesen közeledik egymáshoz a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama és az aktuális piaci árfolyam, emiatt pedig egyre kevésbé lehet nyereséget realizálni a tartalék átváltásán. Az viszont érezhetően kiemelt cél, hogy a jegybank ne legyen veszteséges, így más profitforrások után kellett nézni. A 2016-os eredmények után elöljáróban annyit ki lehet jelenteni, hogy az átalakulás folytatódott, a devizaváltásból csökkenő profitot sikeresen igyekezett más forrásokból pótolni a jegybank, így továbbra sem kell aggódni a nyereségük miatt.

Új nyereségforrást találtak Matolcsyék, így már nem kell trükközniük
A jegybank jelentése szerint az alábbi folyamatok befolyásolták tavaly is az eredmény alakulását:
  • A devizatartalék monetáris politika által meghatározott szintje és összetétele, a tartalék szintjét befolyásoló devizavásárlások és devizaeladások: az Államadósság Kezelő Központ adósságkezeléssel kapcsolatos műveletei, az EU-transzferekből származó nettó devizabeáramlás, a Magyar Államkincstár nem adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizakonverziói;
  • A forintlikviditást lekötő instrumentumok alakulása, ami összefügg a devizatartalék és az MNB nettó devizaköveteléseinek alakulásával;
  • A forintkamatok és a nemzetközi devizakamatszint változása, valamint
  • A forint árfolyamváltozása.


Az eredmény fontosabb tényezőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze féléves bontásban, hiszen év közben publikál féléves jelentést is az MNB:

Új nyereségforrást találtak Matolcsyék, így már nem kell trükközniük
Egy év alatt a nettó kamateredmény 15,6 milliárd forint veszteség volt, ami jelentős javulást jelent a 2015-ös 42,7 milliárdhoz képest. Vagyis folytatódott az a folyamat, ami az utóbbi években már megfigyelhető volt, hogy az MNB kamateredménye összességében még mindig veszteséget mutat, de jelentősen javul évről évre. A jelentés kiemeli, hogy az MNB kamatvesztesége abból származik, hogy a - mérlegfőösszegének háromnegyed részét kitevő - devizatartalékot döntően forintforrásokból finanszírozza, és a devizahozamok elmaradnak az átlagos forintkamattól. Tavaly a kamateredmény javulása elsősorban abból származott, hogy az önfinanszírozási program és a lakossági devizahitelek forintosítása miatt jelentősen csökkent a devizatartalék és visszaesett a likviditást lekötő eszközök állománya. A hozamszintek közötti eltérés is kisebb lett, ami szintén kedvezően hatott a kamateredményre.

A kamateredményen belül forintban 28,4 milliárdos veszteséget mutatott ki 2016-ban az MNB, ez a jegybankmérleg összehúzódásának volt elsősorban köszönhető, hiszen az alapkamathoz kötött kamatozású forintkötelezettségek állománya a felére esett vissza 2015-höz képest. A naptári napokkal súlyozott átlagos jegybanki alapkamat 2016-ban 60 bázisponttal csökkent. Mindkét folyamat hozzájárult a kamateredmény számottevő javulásához - olvasható az éves jelentésben. A deviza kamateredmény ezzel szemben 12,8 milliárd forintos nyereséget mutatott, ami jelentős romlást jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Ez döntően a devizatartalékok utáni kamatbevételek csökkenésére vezethető vissza. A tartalék az év során közel 6 milliárd euróval lett alacsonyabb, emellett folytatódott az euró-hozamszintek csökkenése is. Ennek következtében a devizatartalékok utáni kamatbevételek az előző évinél alacsonyabb szinten realizálódtak.

Új nyereségforrást találtak Matolcsyék, így már nem kell trükközniük

Már nem kell trükközni a devizatartalékkal

A fenti táblázatból látszott, hogy a kamateredmény mellett a devizaátváltásból fakadó nyereség az MNB eredményének másik fő eleme. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban olcsóbban megszerzett devizát drágábban adja el a jegybank, és ezen nyereséget realizál. És ki a vevő? Többnyire az állam, mely az utóbbi években minimális devizakötvény-kibocsátással fizetett vissza jelentős lejáró állományt. Vagyis az ÁKK forintkibocsátásból fedezte a lejáró devizaadósságot, a forintot pedig nem a piacon, hanem az MNB-nél váltotta devizára.

Az utóbbi években az volt megfigyelhető, hogy fokozatosan csökkent a devizaárfolyamon elkönyvelt nyereség azzal párhuzamosan, ahogy a fent részletezett kamateredmény javult. Ebből a szempontból 2013 és 2014 voltak kiugró évek, amikor feltűnően sok profitja származott az MNB-nek a devizaváltásból, több mint amennyinek kellett volna. Ezért is feltételeztük azt már tavaly, hogy bizonyos esetben öncélúan a kelleténél több devizát váltottak le, hogy aztán az így kapott profitból juttassanak tőkét a Pallas Athéné alapítványoknak (az alapítványokra később még visszatérünk). Az MNB tavaly tavasszal nem cáfolta érdemben, hogy így történt volna, csak annyit reagáltak, hogy a cikkünkben szereplő számítások pontatlanok lehettek.

Új nyereségforrást találtak Matolcsyék, így már nem kell trükközniük

Tavaly az MNB-nek 95,1 milliárd forintos nyeresége származott abból, hogy az olcsón vett devizát drágábban adták el, ez a nyereség kompenzálta egyrészt a fent említett kamateredményen elkönyvelt veszteséget, illetve fedezte az egyéb tényezőket, például a jegybank működési költségeit.

A jegybank azt is közölte szokás szerint, hogy a fenti 95 milliárdos nyereség pontosan milyen devizaműveletekkel alakult ki:

  • A nemzetközi tartalékok összege összesen 5,94 milliárd euróval csökkent 2016-ban.
  • Az ÁKK adósságtörlesztései, a nettó devizatörlesztés és devizakamat-fizetés, valamint a Magyar Államkincstár devizakiadásai összesen 6,6 milliárd euróval mérsékelték a tartalékot. Ez elsősorban az 500 millió angol font, a 200 millió svájci frank és az egymilliárd euró értékű devizalejáratok törlesztését jelentette, másrészt ebből a forrásból fizette vissza Magyarország az Európai Bizottságtól felvett hitel utolsó 1,5 milliárd eurós részletét tavaly tavasszal, illetve lejárt egy lakossági devizakötvény-sorozat (PEMÁK) is.
  • A lakossági devizahitelek forintosításához, az NHP harmadik szakaszának deviza pilléréhez, valamint az NHP első szakaszának harmadik pillére keretében lejáró devizaswapokhoz köthető pénzmozgások közel 4,5 milliárd euróval csökkentették a tartalékok nagyságát.
  • A fentiekkel szemben beáramlott 3,4 millió euró értékű EU-forrás, ami növelte a tartalékot.
  • Szintén a pozitív oldalon szerepel a tavaly tavasszal kibocsátott 1 milliárd jüan értékű renminbi-kötvény.
  • A 2015 végén fennálló, egyhetes euró likviditásnyújtó swap-ügylet lejárata megközelítőleg 0,5 milliárd eurós, míg a szeptemberben bejelentett és október közepétől meghirdetett forintlikviditást nyújtó devizaswap tenderek mintegy 1,3 milliárd eurós tartaléknövelő hatással bírtak az év folyamán.
  • A tartalékon elért eredmény ebben az időszakban 28 millió euró volt.


A devizaárfolyam-változásból származó eredmény alakulását meghatározó két fő tényező a hivatalos és a bekerülési árfolyam eltérése, valamint a devizaeladások mértéke. Előbbivel kapcsolatban az MNB annyit közölt az éves jelentésben, hogy az év végi 311,02-es euró-forint árfolyamhoz képest az átlagos bekerülési árfolyam 9,86 forinttal volt alacsonyabb, vagyis 301,16 forintot tett ki. Az alábbi ábrán látszik, hogy ez további emelkedést jelentett 2015-höz képest. Egy évvel korábban az év végi piaci árfolyam és az átlagos bekerülési ár különbsége még majdnem 15 forint volt, a nagyobb devizaátváltás mellett ez okozta azt, hogy 2015-ben még sokkal nagyobb volt a jegybank ezen a soron elkönyvelt profitja.

Új nyereségforrást találtak Matolcsyék, így már nem kell trükközniük
Ugyanez az ábra világít rá a jegybank egyik fő dilemmájára, ami miatt át kell alakulnia az eredmény szerkezetének: azzal, hogy egyre kisebb a különbség a bekerülési ár és a tényleges ár között, egyre kevésbé lehet profitot realizálni, ahogy azt már tavaly is láthattuk.

A jegybank működése ennek ellenére mindeddig nem fordult veszteségbe, aminek - mint láthattuk - az oka, hogy az alacsony belső kamatszint mellett a külső-belső kamatszint különbségéből származó veszteség alacsonyabb lett.

Mivel a következő időszakban a bekerülési árfolyam tovább fog emelkedni, az árfolyamnyereség további csökkenésére lehet számítani (amennyiben nem tér vissza a jegybank az öncélú devizaleváltás gyakorlatához).

Ahhoz, hogy ilyen adottság mellett a jegybanki működés továbbra se forduljon át veszteségesbe, továbbra is fontos lehet a jegybank számára, hogy a kamatszint alacsony maradjon, illetve a forint legalább ne erősödjön. Vagyis a jegybank nyereségességi megfontolásai továbbra is a laza monetáris politika irányába mutatnak. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elmúlt időszakban a jegybank a kommunikációjában mintha már kezdett volna távolodni a merev nyereségességi céltól.

Valószínű, ha már a monetáris kondíciók (és a trükkök) nem teszik lehetővé, hogy a jegybank nyereséges legyen, az MNB is újra "felfedezi", hogy az intézménynek nem lehet nyereségcélja.

Tavaly is jutott pénz az alapítványoknak

A kamatokon elkönyvelt veszteség mellett a devizaárfolyamból adódó realizált nyereségnek kell ellensúlyoznia az MNB egyéb eredménytételeit. Ennek egyik legfontosabb eleme a működési költség, mely 35,4 milliárd forintot tett ki. Ez ugyan 13,2 százalékkal elmaradt az előzetes tervtől, viszont 7,3 százalékkal magasabb volt a 2015-ös összegnél.

Az előző évhez viszonyított költségnövekedés egyrészt a személyi jellegű ráfordításoknál jelentkezett, főként amiatt, hogy 52 fővel (4,1 százalékkal) emelkedett az átlaglétszám, elsősorban a betöltetlen státuszok egy részének feltöltése által, továbbá új feladatok ellátása érdekében - olvasható az éves jelentésben. A 2015. évhez képest a záró létszám 117 fővel (9,2 százalékkal) nőtt.

Új nyereségforrást találtak Matolcsyék, így már nem kell trükközniük

Az egyéb tételek közé sorolja a jegybank az úgynevezett pénzügyi támogatásokat, melyek a már említett alapítványi vagyonátadást is tartalmazzák. Ebből a szempontból a 2013-as és 2014-es év volt kiemelkedő, amikor a legnagyobb tőkét kapták a Pallas Athéné alapítványok, de a most publikált éves jelentés szerint még 2016-ban is volt 600 millió forint pénzbeli vagyonátadás.

A címlapkép forrása: MTI/Kovács Attila
Ökológiai gazdálkodás: Magyarország az uniós lista végén kullog
Nemzeti konzultációt tart Emmanuel Macron
Kincses Gyula
Az új ukrán elnök keményen visszaszólt Putyinnak
Vida József megvette a TV2-t
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online előadás
Hazai és nemzetközi kitekintés.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Száz méter hosszú lesz a Parlament elé tervezett emlékmű