Surányi György: A devizahitelezés csapdái
Gazdaság

Surányi György: A devizahitelezés csapdái

Surányi György
A munkaerő-piac 1989-93 közötti drámai átalakulása (nagyjából egy millió munkahely megszűnése) mellett a deviza hitelek és azok következményei testesítik meg a rendszerváltozás utáni évtizedek legsúlyosabb társadalmi-, szociális-, gazdasági- és pénzügyi válságát. Ez az írás megkísérli bemutatni azokat a döntéseket vagy azok hiányát, amelyek a folyamat kialakulásához vezettek. Ennek során megkerülhetetlen a sokoldalú felelősség kérdésének áttekintése. Mivel az alapvető problémáknak legfeljebb egy része oldódott az elmúlt években, ezért érdemes áttekinteni, hogy mikor és milyen megoldások adódtak e válság tompítására, illetve mit lehet tenni ennek enyhítése érdekében.

1 2 3 4

A devizahitelezés kialakulása: az ősbűn
  • Az első Orbán kormány 2001-ben gazdaságpolitikai paradigmaváltást hajtott végre. Ennek lényege az, hogy az 1995-től folytatott az export, a beruházások és a külföldi működőtőke bevonására épülő, külső- és belső pénzügyi egyensúlyt őrző, gyors (2000-ben 5,6%-os éves ütemű) növekedést eredményező gazdaságpolitikát felváltotta a költségvetési kiadások növelésére és a fogyasztói keresletnek a gazdaság teljesítményétől elszakadó, a belföldi kereslet mesterséges élénkítésére épülő, a külső és belső pénzügyi egyensúlyt romboló, ezért hosszútávon fenntarthatatlan politika. Ez az irányváltás a retorikai fordulat ellenére töretlenül folytatódott a Medgyessy illetve az első Gyurcsány kormány idején, egészen 2006 közepéig.
  • Ennek a gazdaságpolitikai fordulatnak egyik szimbolikus eleme volt az első Orbán-kormány lakásépítést és vásárlást élénkítő, a költségvetés egyensúlyát kikezdő 2001-ben bevezetett lakáshitel kamatokat támogató, úgynevezett otthonteremtési programja. A többek között emiatt is felboruló költségvetésre válaszul szigorodó monetáris politika, az emelkedő nominális- és reálkamatok a technikailag is hibásan kialakított rendszerben a költségvetési kamattámogatás szinte korlátlan növekedését eredményezte. A bankok és lakossági ügyfeleik éppen a rögzített hitelkamatok illetve az automatikusan emelkedő költségvetési kamattámogatás miatt semmit nem éreztek a romló pénzügyi környezetből. Ellenkezőleg az alacsony fix kamat és emelkedő infláció mellett (free riding) korlátlanul nőtt a támogatott hitel kereslete. Végül egy mini válság során, 2003 őszén, amikor a költségvetési kamattámogatás nulláról alig több mint két év alatt a GDP egy százalékára nőtt, a konstrukciót a Medgyessy kormány megkésve, de végre befagyasztotta. Ha ezt nem teszi, akkor pár év múlva a költségvetés még sokkal megrázóbb konszolidációja követelt volna széles társadalmi áldozatot.
  • Ezt követően vett lendületet a devizahitelezés. Az állami kamattámogatás kiiktatása után mindenki számára világossá vált, hogy hagyományos keretek között, 12-15 %-os évi kamat mellett nem lehet lakásvásárlást/építést tömegesen finanszírozni. ( Természetesen ilyenkor is van mód olyan technikát választani, amely a törlesztési idő alatt egyenletesen simítja a terheket, de ezzel sajnos nem éltek.)
  • Ezen a ponton szükséges az időben visszalépni 2001 tavaszáig. Addig ugyanis jogi lehetőség sem volt a devizahitelezésre. Az MNB új vezetésének kezdeményezésére, a Pénzügyminisztérium előterjesztésében az Orbán kormány elfogadta a Deviza Kódex módosítására vonatkozó javaslatokat, és a parlament elé terjesztette. Az országgyűlés pedig az ellenzék támogatásával elfogadta. Addig a kódex már csupán két, a forint teljes konvertibilitását érdemben nem korlátozó elemet hordozott. E két rezerváció tiltotta a belföldi jövedelem tulajdonosok egymás közötti deviza tranzakcióit, illetve korlátozta a külföldi, rövidlejáratú (alapvetően spekulatív) tőke beáramlását. Ennek a két rezervációnak a fenntartásához a külföldi (OECD, IMF, EU, ECB) és a belföldi (bankok, MNB stáb egy része) nyomás ellenére, amíg az MNB elnöke voltam végig ragaszkodtunk.
  • A belföldi szereplők közötti devizában történő hitelezésének engedélyezése megteremtette a jogi és intézményi kereteit a későbbi mély válság kialakulásának. Ezzel a lépéssel a jegybank, ha nem is veszítette el teljes mértékben a belföldi pénz-, tőke-, illetve hitelpiac befolyásolásának lehetőségét, de egy nyitott kis gazdaságban nem elhanyagolható mértékben korlátozta saját mozgásterét. Ez azt is jelenti, hogy nyilvánvaló pénzügyi válság felé haladva/ rohanva is korlátozottá válik a jegybank keresletkorlátozó, egyensúlyt helyreállító képessége. Ez pedig végső soron aláássa a jegybankot legfontosabb feladata, az inflációs várakozások árstabilitás körüli lehorgonyzásában. Ha belföldön a nemzeti fizetőeszköz mellett egy külföldi fizetőeszköz is jelentős szerepet tölt be, akkor a monetáris politika közel béna kacsává válik.(Különösen akkor, ha lemond, az úgynevezett nem-konvencionális eszközök bevetéséről.)
  • Az jogi/ intézményi keretek megteremtése nem azonnal, hanem az állami kamat támogatás befagyasztását követően vezetett a devizahitelezés robbanásszerű elterjedéséhez. A Deviza Kódex módosítása a kereteket hozta létre (szükséges feltétel). A 2001-től folytatott, a külső és belső pénzügyi egyensúlyt aláásó inkonzisztens gazdaságpolitika (fiskális- jövedelem- és monetárispolitika) pedig tartósan a környezetünknél jóval magasabb inflációhoz, emelkedő nominális- és reálkamatokhoz illetve a gazdaság versenyképességével összhangban nem lévő árfolyam felértékelődéshez vezettek. Ez pedig természetesen tette vonzóvá az első években az akkor olcsóbbnak tűnő devizahiteleket (elégséges feltétel).
  • Többen azt az álláspontot képviselik, hogy a devizahitel eleve hibás termék. A legfőbb érv arra vonatkozik, hogy a hitelnyújtás pillanatában sem a bank, sem pedig a hitelfelvevő nem láthatja előre a devizapiac hullámzását. Ezért nagy biztonsággal nem is állapítható meg a jövőbeli adós hitelképessége. Nyilvánvaló, hogy a jövőbe senki nem lát. De ezen az alapon változó kamatozású, hosszúlejáratú forint hitelt sem szabadna nyújtani. Annak sem látni a távoli alakulását. A kamatkockázat pedig semmiképpen sem tekinthető kisebbnek, mint a devizaárfolyam kockázat. De ennél talán tovább is lehet lépni. Bármilyen sok évre nyújtott hitel olyan kockázatokat foglal magában, aminek a valószínűsége ugyan számítható, de ki nem iktatható, például tömeges, tartós munkanélküliség. A Nagy Recesszió ott is tömeges csődöt okozott ahol semmiféle árfolyam kockázatot nem futottak az adósok. De sajnos ez a helyzet itthon is. Meglepő, de a forinthitelek bedőlése a válság alatt nem maradt el a devizahitelekétől. Vagyis ezen az alapon nem volna indokolt a devizahitel minden formájának tiltása.
Ez a cikk folytatódik
1 2 3 4
GettyImages-200487905-002
Csaknem pormentes lesz az ALDI magyarországi logisztikai bázisa
STA_0781
STA_0480
putyin
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
GettyImages-200487905-002