Elképesztő kiadási tételre bukkantunk az Orbán-kormány tervei között
Gazdaság

Elképesztő kiadási tételre bukkantunk az Orbán-kormány tervei között

A 2018-as költségvetés mellékleteiből, pontosabban egyetlen lényeges államháztartási táblázatból kiolvashatóak a kormány közép távú tervei. Ebből kiderül: a költségvetés kiadási oldala valósággal felfújódik a következő években (a korábbi tervekhez képest is) és ennek okát elsősorban a társadalombiztosítási alapoknál kell keresni.

A legfontosabb táblázat

Pár nap múlva a parlamenti képviselők szavazatukkal véglegesítik a 2018-as költségvetés tartalmát, ezzel folytatódik a korábbi évek gyakorlata, a büdzsé korai elfogadása. A terveket persze még nem feltétlenül tekinthetjük kőbe vésettnek, ezeket bármelyik pillanatban újraírhatják még a kormánypártok, elég csak a 2017-es büdzsé megalkotásának folyamatára gondolni.

A költségvetési törvénytervezet június 15-i parlamenti zárószavazás előtti változata azonban kezdi elnyerni végleges formáját az összegző módosító javaslat benyújtásával és a fejezeti kötetek megjelenésével. A héten beszámoltunk arról, hogy a kormány egy hónap leforgása alatt találta 125 milliárd forintnyi elkölthető pénzt még jövőre (a vártnál jobb gazdasági növekedési adatokra építve), a fejezeti kötetekből viszont ennél érdekesebb dolgokat deríthetünk ki. Többek között arra is rábukkanhatunk, hogy a kormány mit tervez közép távon, egészen 2021-ig.

A legérdekesebb eleme a jövő évi költségvetés fejezeti kötetének a fejezeti indoklásban található mérleg az államháztartásról, ami ezúttal a 2017-2021-es időszakra vonatkozóan mutatja be a büdzsé bevételi és kiadási oldalát (és egyúttal összevethető a 2017-es költségvetéshez egy évvel ezelőtt csatolt táblázattal).

Azt már tudjuk, hogy a kormány egy évvel megint odébb tolta a hiánycsökkentési pályát és a korábban tervezett 1,8%-os GDP-arányos hiánycél helyett 2,4%-os hiánycélt teljesítését tűzte ki jövőre. Ami pedig még változott a tavalyi elképzelésekhez képest:
  • Látványosan alacsonyabb bevételt vár a kormány a társasági adóból a következő évekre. Összevetésünk szerint mintegy 180 milliárd forint lehet itt az elmaradás a tavalyi előrejelzéshez képest.
  • A kormány az új adókedvezménynek köszönhetően a pénzügyi szervezetek különadójából is 16 milliárd forinttal kevesebbre számít, mint eddig.
  • Az egyéb központosított bevételek soron viszont szinte már vissza is jön az elmaradás: itt ugyanis a következő években rendre 80-100 milliárd forinttal több folyhat be (éves szinten), mint eddig. Mint ismert, itt számolja el a kormány az útdíj-bevételeket és bírságokat.
  • Az új prognózis szerint a KATA és a KIVA is nagyobb népszerűségnek fog örvendeni, mint eredetileg tervezték, 40-50 milliárd forintnyi többletbevételt vár itt az NGM az eddigiekhez képest.
  • Látványosan optimistább lett a kormány az áfabevételek esetében is. Évenként 200-300 milliárd forinttal nagyobb bevételt vár ezen a soron a felpörgő fogyasztástól elsősorban. A jövedéki adó tekintetében is 50 milliárd forint feletti többleteket látunk.
  • Az áfabevételekhez hasonlóan sokkal nagyobb (250-350 milliárd forintos) bevételt vár a kormány a személyi jövedelemadó tekintetében. Emellett pedig a lakosság befizetéseit hizlalják az eredetileg tervezettnél lényegesen nagyobb illetékbefizetések is.
  • A bevételek esetében bekövetkezett eltérést jól szemlélteti, ha a 2020-ra várt összegeket hasonlítjuk össze: tavaly a kormány még azzal számolt, hogy a bevételi főösszeg 12 500 milliárd forint körül lesz, mostanra viszont ez 13 230 milliárdra hízott (730 milliárd forinttal magasabb az új prognózisban).
  • A magasabb bevételek mellett azonban rendre magasabb nominális hiányszámot lőtt be a kormány, mint korábban, ami úgy jön össze, hogy a kormány a kiadási oldalon nagyon sokat emelt.
  • Szemléltetésképp: 2020-ra a kiadási főösszeg 989 milliárd forinttal lehet magasabb a friss prognózis szerint, ami azt jelenti, hogy a kormány egy év alatt költekezőbb kedvébe jött.
  • Ez kisebb részben magyarázható azzal, hogy 70 milliárd forinttal tervez többet költeni évente a helyközi személyszállítás támogatására.
  • Emellett a helyi önkormányzatok támogatására és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra is többet tervez költeni a kormány (ez a tétel egyre jobban fújódik fel, feltehetőleg a Paks 2 beruházás felpörgésével párhuzamosan).
  • Harmadrészt pedig azzal magyarázató, hogy a kormány sokkal több nagyobb költést enged a költségvetési szerveknek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknak.
  • De ami még látványosabb, és ami miatt a költségvetés kiadási oldala a korábban tervezettnél sokkal durvábban fújódhat fel, az a társadalombiztosítási alapok támogatása.

Az idei évben 658 milliárd forintot fordítana az állam a TB-alapok támogatására, míg tavaly ezen a soron 332 milliárd forintot tervezett 2018-ra. Jövőre szintén 330 milliárd forint a többletkiadás, 2020-ra pedig egyenesen 530 milliárd forinttal tervez többet költeni a kormány, mint eredetileg számolta. Három év alatt ez 1200 milliárd forintnyi kiadástöbbletet jelent a tavalyi pályához képest.

Feltételezésünk szerint a kormány ebben az esetben a központi költségvetésből segíti ki egyre nagyobb összegekkel a járulékcsökkentés miatt megboruló TB-alapokat, és így mutatja ki a kvázi nullás nyugdíj és egészségbiztosítási alap egyenlegét. A nagyobb központi segítségre már csak azért is szükség van, mivel a nyugdíjkiadások a korábban feltételezettnél jobban emelkednek és még a nyugdíjprémiumot is bele kell kalkulálni.

Mindemellett a kormány továbbra is számol a következő évekre az Országvédelmi Alap, más néven Adócsökkentési és fejlesztési alappal. 2021-re ennek az összege a 360 milliárd forintot is elérheti. Ez a gyakorlatban egy fel nem használt költségvetési mozgásteret jelent. Vagyis a járulékcsökkentés fent bemutatott bevételcsökkentő hatása ellenére is úgy látja, közép távon van még tér további tehercsökkentésre.

A fenti tételek két táblázatban összefoglalva:

Elképesztő kiadási tételre bukkantunk az Orbán-kormány tervei között


Elképesztő kiadási tételre bukkantunk az Orbán-kormány tervei között

Egy újítás

A korábbi évekhez képest egy újítást is végrehajtott a költségvetés összeállításáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium. A fejezeti kötetek legutolsó oldalán egy összefoglaló grafikonon mutatja be, hogy az egyes években mennyi többletbevételt hoztak az államkasszának a gazdaságfehérítő intézkedések.

Jövőre ez az összeg elérheti már a GDP 0,89%-át, ami nominálisan 360 milliárd forintnak felel meg.



Elképesztő kiadási tételre bukkantunk az Orbán-kormány tervei között
A kormány egyúttal össze is foglalja az elmúlt évek gazdaságfehérítő lépéseit és a 2018-as terveket. A jövő évi tervek között szerepel a NAV Stratégiai Megújulásának Programja, amelyhez nagy reményeket fűz a kormány. Erről részletesen külön cikkünkben írtunk.

Címlapkép forrása: EMMANUEL DUNAND / AFP
Koronavírus
Csalódást keltő számok a Rábától
Tesco
Európai Autópiac
Frankfurti tőzsde
forint200117
cimlap_arany0219
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
webinárium
Hogyan lovagolhatod meg a forint árfolyammozgását? Tőlünk megkapod a választ!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Tesco