Ez aztán a nemzeti felemelkedés: zárjuk be a gimnáziumokat!
Gazdaság

Ez aztán a nemzeti felemelkedés: zárjuk be a gimnáziumokat!

Parragh László szerint óriási hiba, hogy a polgármesterek nem zárnak be gimnáziumokat Magyarországon. A szakiskolákba (régi nevükön szakmunkásképzőkbe) kellenek a diákok, hogy kielégítsék a gyárak munkaerőigényét, csökkentve ezzel a krónikus munkaerőhiányt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke olyan szakmai érvekkel támasztotta alá az ötletét, miszerint egy gyenge gimnázium "kiszúrás" a gyerekkel, mert nem tud továbbtanulni, "kiszúrás" a családdal, mert olyat tanul a gyerek, aminek nincs piaci kereslete és "kiszúrás" a gazdasággal, mert nincs elegendő munkaerő.
Lépjünk most túl azon, hogya polgármesterek (igazából az önkormányzatok) nemigen zárhatnak be gimnáziumokat, mivel már nem ők az intézményfenntartók, és hessegessük el azt a balsejtelmet is, hogy a kormányhoz közel álló tisztviselők "véletlenszerűen" megfogalmazódott ötletei mögött valójában gyakran már kész gazdaságpolitikai tervek lapulnak.

Nézzük inkább, hogy van-e értelme az ötletnek. A választ gyorsan megelőlegezhetjük: van értelme, ha azt akarjuk, hogy a magyar oktatási rendszer
  • igazodjon a jelenlegi gazdaságszerkezethez,
  • igazodjon az alacsony hozzáadott értékű munkaerő iránti kereslet kielégítéséhez,
  • igazodjon az alapképzés gyenge színvonalához.


Ha viszont abban gondolkozunk, hogy miként növeljük az innovációs kapacitásokat, hogyan váljunk közepes jövedelmű országból fejletté, hogyan érjük utol Ausztriát, vagy egyáltalán csak hogy hogyan biztosítsunk a gyerekeinknek jobb életkilátásokat, akkor aligha van nagyobb ostobaság ennél az ötletnél. Tapsolhatnak a rövid távra koncentráló helyi összeszerelő gyárak, ha érettségizettek helyett az iskolapadból kilökött iparos inasokat kapnak. De attól még az országnak nem lesz jobb, ha a gyenge alapképzést kapó gyerekek a gyenge gimnáziumokból a még gyengébb szakiskolákba mennek.

Az ember naivan azt gondolná, hogy a tudásintenzív társadalmak korában nem kell magyarázni, hogy miért visszalépés, ha a gyerekeinknek gyengébb képzést adunk.

De úgy látszik, kell, és ehhez gyorsan segítségül hívom a magyar munkaerőpiac legjobb akadémiai szintű kutatóit. Horn Dániel, Kertesi Gábor, Kézdi Gábor, Köllő János és Varga Júlia ugyanis kutatták ezt a kérdést, és egy tanulmány keretében meg is osztották azokat a tényeket, amelyeket erről a kérdésről tudni érdemes. Nem árulnak zsákbamacskát, az írás címe "Az érettségi védelmében".

A kiszúrás

  • A munkaerőpiacon az érettségivel rendelkezők sikeresebbek, foglalkoztatásuk magasabb, többet keresnek és kisebb arányban kényszerülnek segéd- és betanított munka végzésére. Ezek a különbségek kimutathatók a hasonló foglalkozást űzők körén belül is.
  • A szakközépiskola és a gimnázium nagyobb mértékben fejleszti a munkában és a hétköznapi életben nélkülözhetetlen alapkészségeket, mint a szakiskola. Ez hasonló családi környezetből érkező és azonos általános iskolai eredményekkel rendelkező tanulókat összehasonlítva is igaz marad.
  • Az alkalmazkodóképességet megalapozó kompetenciáknak köszönhetően az érettségi lassabban veszít a piaci értékéből, mint a szakmunkás oklevél. A jobb általános készségek segítik a munkavállalást abban a környezetben, ahol a kereslet az írás-, olvasásigényes munkahelyek felé tolódik el.

Pocsék ötlet, pocsék megvalósítás

  • A gimnáziumok leépítésének ötlete a célként megjelölt duális képzés természetének félreértéséről tanúskodik.
  • A mintaként emlegetett szakképzési rendszerekben a tanulók lényegesen több közismereti képzést kapnak, a végzettek pedig sokkal kevésbé kötődnek a fizikai szakmunka világához, mint nálunk.

Nincs benne rendszer

  • Az ötlet szűkíti a felsőoktatás merítési bázisát, növeli az egyébként is meglevő felsőoktatási lemaradásunkat, és a korai szelekcióval elkövetett első- és másodfajú hibák miatt rontják a főiskolai és egyetemi képzésre jogosultak átlagos minőségét.
  • A "felesleges" egyetemi képzésekről, a "piac által nem igényelt" végzettségekről szóló toposzok nagyrészt hamisak, és mint ilyenek, nem szolgálhatnak hivatkozási alapul az érettségit adó középfokú oktatás visszaszorításához.
  • Az érettségit adó középiskolai képzés leépítése fékezi a társadalmi mobilitást és növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
  • Az érettségi "leépítése" szembemegy a magyarhoz hasonló fejlett piacgazdaságokban megfigyelhető folyamatokkal és az azokat segítő politikával.


Aki mélyebb összefüggésekre, adatokra is kíváncsi, az a tanulmányt tanulmányozva maga is eldöntheti, hogy melyik álláspont tűnik inkompetensnek, szakszerűtlennek: az akadémikusok álláspontja, vagy az az ötlet, hogy gimnáziumokból szakiskolákba tereljük a gyerekeinket.

A címlapkép forrása: MTI / Balázs Attila
újszülött kisbaba kóráhz
hologram vezető asszisztens
orban viktor uj kozep-europa
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
brexit nicola sturgeon