Így néznek ki a világbajnokság költségei
Az utóbbi években folyamatosan változott a pénteken kezdődő vizes világbajnokság költsége, legutóbb május elején beszélt Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a várható kiadásokról, melyek az alábbiak szerint alakulnak:
Vagyis többféle számítás is lehet a büdzsét illetően, a teljes költség 130,6 milliárd forint, ha viszont ebből levonjuk a miniszter által említett beruházásokat, akkor is 45 milliárd forintról beszélhetünk.
Sőt, az Index kedd reggeli cikke szerint akár 30 milliárd forintnyi olyan "rejtett költség" lehet, ami nem jelent meg a büdzsében, így a bruttó költség 170 milliárd felett járhat.Jogos kérdés, hogy ebből mennyi jön vissza. Seszták Miklós elmondása szerint a szervezőbizottság mintegy 7-10 milliárd forintos közvetlen bevétellel kalkulált, ehhez jönnek még a közvetett bevételek, mint például a szurkolók költései, a felpörgő turizmus vagy a szállodákban eltöltött vendégéjszakák.
Vagyis a világbajnokság bevételeinek egy része nehezen számszerűsíthető, de az szinte biztosra vehető, hogy a 130 milliárdos számla még ezekkel a "ködös" előnyökkel együtt sem egyenlítődik ki, és a 45 milliárd forintnyi közvetlen kiadás megtérülése is minimum kérdéses.
Másoknak töredékéből sikerül ugyanez
Az utóbbi évek világbajnokságaival összehasonlítva is kifejezetten drága a budapesti rendezvény. Két éve az oroszországi Kazanyban rendezték a vizes vb-t, ahol a fő helyszín az a Kazany Aréna volt, melyet még a 2013-as Univerziádéra építettek, de ez a stadion lesz a jövő évi foci-vb egyik helyszíne is. Vagyis az oroszok igyekeznek a legtöbbet kihozni a beruházásból. Bizonyára hasonló stratégia mozgatja a magyar beruházókat is az amúgy is rendkívül kétséges megtérülésű Duna Aréna esetében, egyelőre az 5-7 év múlva esedékes rövidpályás úszó vb, illetve dugába dőlt olimpiai pályázat összességében nem tűnik intenzív hasznosítási tervnek. (A hasznosítás körüli kérdőjelekre jellemző, hogy a kormány és az önkormányzat rémülten próbálja a másikra dobálni az úszó vb után az aréna kezelését).A hírek szerint egyébként a 2012-ben átadott Kazany Aréna 450 millió dollárba (mintegy 120 milliárd forint) került, de ez egy 45 ezer férőhelyes futballstadiont takart, amit 2015-ben ideiglenesen átalakítottak uszodává. Vagyis ez magyar viszonylatban ahhoz hasonlítható, mintha megépült volna a 150 milliárd forintos Puskás Stadion, majd ott egy füst alatt vizes vb-t is rendeztünk volna.
A kazanyi világbajnokság teljes költségvetéséről két évvel az esemény után sincsenek megbízható információk. Azt viszont tudni, hogy a mexikói Guadalajara 100 millió dollárt (27 milliárd forint) szánt volna az idei eseményre, majd 2015 tavaszán visszaléptek, ezért kellett Budapestnek beugornia. A magyar főváros ugyanis eredetileg 2021-ben rendezett volna, ezt hoztuk előre 2017-re.
A mexikóiak azért léptek vissza, mert a kormány egy átfogó kiadáscsökkentési programba fogott, ami a világbajnokság büdzséjét is érintette. A megszorításokat elsősorban a mexikói gazdaság problémáival és az olajárak esésével magyarázták. Guadalajara visszalépésekor Kazany esetében is felvetődött annak lehetősége, hogy faragni kell a büdzséből az orosz gazdaság válsága és a rubel zuhanása miatt, azonban Cornel Marculescu, a nemzetközi szövetség (FINA) ügyvezető igazgatója igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az orosz eseményt nem érinti a problémák. Szerinte Mexikó esetében is inkább politikai, mint gazdasági okai voltak a visszalépésnek, hiszen lecserélték a sportminisztert az országban. A mexikóiak egyébként már elköltöttek 9,5 millió dollárt a visszalépés előtt, további 5 milliót pedig a FINA-nak kellett fizetniük kárpótlásként, amiért visszaléptek.
A világbajnokság gazdasági előnyei két-háromszorosan meghaladják a költségeket a tapasztalatok alapján
- mondta akkor Marculescu.Azt sajnos nem tudni, hogy a FINA illetékese melyik költségről beszélt. Ha a Guadalajara által becsült 100 millió dollárról, akkor mi még mindig bajban vagyunk, hiszen a 130 milliárdos magyar büdzsé majdnem pont ötszöröse annak.
Kazany előtt 2013-ban Barcelonában volt a vizes vb, ahol négy helyszínen rendezték meg az eseményt, melyek tízperces sétán belül elérhetők voltak, ez volt a spanyolok egyik nagy előnye. Az esemény költségvetése 25 millió euró (mintegy 7,7 milliárd forint) volt a Catalan News cikke szerint, azonban náluk megvolt az az előny, hogy nem kellett külön létesítményeket emelni, elég volt az 1992-es olimpia és a 2003-as vizes világbajnokság helyszíneit kicsit helyrepofozni. Azonban ahogy láthattuk, Budapesten csak a szervezési költségek meghaladják a fenti összeg négyszeresét.Rómában 2009-ben rendeztek világbajnokságot, melynek költsége közel 40 millió euró (12,3 milliárd forint) volt. Ennek legnagyobb része, 26,5 millió euró állami hozzájárulás volt, 8,6 millió eurót terveztek szponzorációból, 5,2 milliót pedig a rendezvény közvetlen bevételei jelentettek. Ugyanakkor a rendezés nehézségeit jelzi, hogy néhány hónappal az esemény előtt még 5,5 millió eurós lyuk volt a római költségvetésben elsősorban a közvetlen bevételek elmaradása miatt.
A FINA garantáltan jól jár
Egy nyertese biztosan lesz a budapesti világbajnokságnak: a nemzetközi szövetség ugyanis a reklámbevételek és a tévés jogdíjak egy részére automatikusan ráteszi a kezét. Ebből a szempontból a szervezet 2015-ös beszámolója lehet mérvadó, hiszen akkor volt legutóbb világbajnokság.Két évvel ezelőtt a FINA-nak 58,8 millió svájci frank (mintegy 16,5 milliárd forint) bevétele volt a különböző eseményekből (sajnos nincs részletezve a világbajnokság), amivel szemben a kiadás 36,4 millió frank volt. Összességében a szervezetnek 14,7 millió frank volt a profitja a 2014-es 2,9 milliós veszteséggel szemben.
A címlapkép forrása: Cseke Csilla/MTI
