Hogy lehet csődbe vinni egy országot a világ legnagyobb olajkészletével?
Gazdaság

Hogy lehet csődbe vinni egy országot a világ legnagyobb olajkészletével?

Hetek óta azt hallani, hogy az államcsőd szélén tántorog Venezuela, miközben az ország a világ legnagyobb olajkészletével rendelkezik. Hogy lehetséges ez? Miért nem termelnek ki több olajat? Sokak szerint Maduro elnök napjai meg vannak számlálva a hatalomban, főleg akkor, ha végre Trump is rászánja magát a keményebb szankciókra. Jelenleg ugyanis még az Egyesült Államok tartja életben a venezuelai rezsimet.

Hatalmas készleteken ülnek

Első ránézésre ellentmondásos Venezuela gazdasága: három és fél éve jelentették be, hogy Szaúd-Arábiát megelőzve a közép-amerikai ország rendelkezik a Föld legnagyobb olajkészletével, összesen 297 milliárd hordóra becsülik. A jelenlegi 50 dollár körüli világpiaci árral számolva ez majdnem 15 ezer milliárd dollárt ér. Ennek ellenére hónapok óta azt hallani, hogy polgárháborúhoz közelít a helyzet, az ellenzék folyamatosan Nicolas Maduro elnök távozását követeli, miközben az infláció az egekben van, a boltokban pedig szinte mindenből hiány van.

A venezuelai gazdaság problémái akkor kezdődtek, amikor az olaj világpiaci jegyzése mélyrepülésbe kapcsolt: 2014-ben a WTI hordónkénti jegyzése még 130 dollár közelében is járt, majd egy éven belül 80 dollárig zuhant. Aztán az esés folytatódott, hogy végül 40 dollár környékén stabilizálódjon a jegyzés:

Hogy lehet csődbe vinni egy országot a világ legnagyobb olajkészletével?
A venezuelai költségvetés egészen addig viszonylag jól teljesített, amíg a nyersanyag ára nem zuhant be. 2007-ben még a GDP 3%-ának megfelelő többlet volt a büdzsében, Hugo Chavez előző elnök alatt sokáig mintaországnak számítottak. 2013-ra aztán a nemzeti össztermék 11,5%-ának megfelelő deficitet hoztak össze, azóta pedig nincs is megbízható információ, a különböző becslések 15-20 százalékos hiányt prognosztizálnak, de van olyan becslés is, mely szerint tavaly 40% volt a deficit.

Hogy lehet csődbe vinni egy országot a világ legnagyobb olajkészletével?

Vagyis a jelek szerint az állam gazdálkodása is gyakorlatilag összeomlott az utóbbi években, ami főleg annak volt köszönhető, hogy a bevételek mintegy 40%-a az olajból származik. Az árfolyam zuhanásával párhuzamosan pedig a venezuelai költségvetés forrásai is beszűkültek.

Mostanra odáig fajult a helyzet, hogy a venezuelai devizatartalékok húsz éve nem látott szintre estek 10 milliárd dollár alá. Ennek oka, hogy az olajbevételből kieső összeget a tartalékból kellett pótolni, ezzel sikerült elégetni rengeteg pénzt. Számítások szerint jelenleg 120 dollár közelében van a venezuelai büdzsé egyensúlyi árfolyama, vagyis két és félszeresére kellene drágulnia a nyersanyagnak ahhoz, hogy ne legyen hiány.

Hogy lehet csődbe vinni egy országot a világ legnagyobb olajkészletével?
Elsősorban a devizatartalékok esése miatt alakult ki mára hiány több fontos cikkből a venezuelai üzletekben. A kormány ugyanis eddig előnyben részesítette a kötvénytulajdonosokat, inkább őket fizette ki, és az importot fogta vissza.

Hogy lehet csődbe menni ekkora vagyonnal?

A legtöbb emberben teljesen jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért nem termelnek ki több olajat, hogy kompenzálják a kieső bevételeket. Hiszen ha egyszer hatalmas készletei vannak az országnak, akkor elvileg bármikor növelhetné a kitermelést. Van azonban három komolyabb probléma:

  • Egyrészt a venezuelai olaj a nemzetközi sztenderdek alapján speciálisnak számít, kifejezetten nehéz. Emiatt csak néhány finomító tudja feldolgozni, vagyis a felvevőpiaca erősen korlátozott.
  • Kifejezetten magas a kitermelési költség, ezt jelzi az említett 120 dolláros egyensúlyi árfolyam.
  • Valószínűleg nem is tudnák jelentősen növelni a kitermelést, mivel elavultak a venezuelai berendezések, a jelenlegi alacsony olajár mellett pedig senki nem vállalja, hogy költséges beruházással fejleszt az országban, ahol ráadásul bizonytalan a politikai környezet.


A fenti három ok miatt az utóbbi években nemhogy nőtt volna, de éppen ellenkezőleg, csökkent a kitermelés:

Hogy lehet csődbe vinni egy országot a világ legnagyobb olajkészletével?

Vagyis miközben az alacsonyabb ár ellentételezéseként a túléléshez minél több olajat kellene kitermelnie az országnak, 2013 óta több mint húsz százalékkal csökkent a napi kitermelés. Részben emiatt a Bloomberg számításai szerint júniusban 43%-os kapacitással működtek a venezuelai finomítók.

Így pedig nem csoda, hogy a tartalékokat kellett alaposan megcsapolni. Mostanra azonban az ország eljutott olyan szintre, hogy választania kell az import és a befektetők kielégítése között. A tartalék ugyanis már nem elég arra, hogy a legszükségesebb fogyasztási cikkeket beszerezzék, többek között emiatt alakult ki hiány az üzletekben. Sokáig azonban arra sem lesz elég a tartalék, hogy a kötvénytörlesztéseket fedezzék, hiszen nem jut friss devizához az ország.

Oké, de mikor mennek végre csődbe?

A fentiek miatt nem véletlen, hogy a szakemberek többsége szerint csak idő kérdése, mikor jelent csődöt az ország, sokáig ugyanis nem húzhatják. Egyesek szerint a kérdés már csak az, mekkora káoszt hagy maga után Maduro, ha egyszer hajlandó lesz távozni. Azt viszont talán a legnehezebb megbecsülni, mikor jöhet el a csőd pillanata.

Ricardo Hausmann, a Harvard Egyetem professzora például már majdnem másfél éve azt írta, hogy elkerülhetetlen lesz az összeomlás, csak az a kérdés, hogy az milyen hosszú és milyen intenzitású lesz. Hausmann abból indult ki, hogy 2015-ben a venezuelai export 20 százalékkal esett vissza 37 milliárd dollárra. Azzal számolt, hogy ez 2016-ban további 40%-ot eshet, ha el akarják kerülni a csődöt. Mégpedig azért, mert a tavaly januári olajárból kiindulva ebben az esetben 18 milliárdra zsugorodott volna a kivitel. Márpedig ebből még 10 milliárd dollár az adósságszolgálatra megy. Csupán a maradék 8 milliárd dollár áll rendelkezésre az importszámlák fizetésére - vezette le a közgazdász. Lássuk, hogy alakult azóta Venezuela exportja:

Hogy lehet csődbe vinni egy országot a világ legnagyobb olajkészletével?

A fenti okfejtés alapján csak azért nem dőlt még össze teljesen a venezuelai gazdaság, mert nem zuhant olyan mértékben a kivitel, mint ahogy azt Hausmann jósolta. Az általa becsült 18 milliárd dollárral szemben ugyanis a becslések szerint tavaly 24,6 milliárd dollár volt az ország kivitele. Ez részben az olajár konszolidálódásának, illetve emelkedésének volt köszönhető.

Amerikának sem érdeke, hogy káoszt hagyjon maga után Maduro

Több szakértő szerint eddig csak azért nem ment csődbe Venezuela, mert igazából az Egyesült Államoknak sem érdeke, hogy bedőljenek. Az ország legnagyobb kereskedelmi partnere ugyanis az USA, mely a venezuelai nehéz nyersolajat megvásárolja, majd a speciális finomítókban feldolgozva könnyűolajat szállít vissza. Jelenleg naponta 700 ezer hordó venezuelai nyersanyag megy északra a kiépített vezetéken, vagyis a teljes termelés mintegy harmadát veszik meg.

A másik oldalról nézve viszont az amerikai olajimport 10 százaléka Venezuelából származik, vagyis egyik félnek sem érdeke, hogy ez a helyzet felboruljon egy esetleges államcsőddel. Éppen ezért nem lehet véletlen, hogy Donald Trump sokáig elnéző volt a venezuelai vezetéssel. A múlt héten aztán előbb 13 venezuelai illetékessel kapcsolatban rendeltek el szankciókat, majd a vasárnapi választások után Maduro elnök esetleges amerikai vagyonának befagyasztásáról rendelkeztek, illetve megtiltották amerikai cégeknek, hogy az elnökkel és körével üzleteljenek.

Ezek még mindig viszonylag enyhe szankciók, hiszen Trump ha akarná, akkor a teljes amerikai-venezuelai kereskedelmet leállíthatná, ami gyakorlatilag az ország halálos ítéletét jelentené, hiszen még az eddigi mennyiségű olajat sem tudná értékesíteni.

Amerikának több okból sem érdeke a szigorúbb szankció:

  • Egyrészt félő, hogy azt Maduro megpróbálná a saját oldalára fordítani, és az országot okolni a további gazdasági nehézségekért. Ez a jelenleginél is keményebb diktatúrához vezethetne az országban, mely emellett közeledhetne Kínához és Oroszországhoz. Ráadásul az egésznek nem az elnök, hanem a venezuelai emberek innák meg a levét.
  • Másrészt egy esetleges venezuelai embargó növelhetné az üzemanyag árát, hiszen más forrásból kellene beszerezni a nyersanyagot. Emellett az olajiparban munkahelyek kerülnének veszélybe, a szektor szereplőinek pedig csökkenne a profitja. Főleg azért, mert ahogy említettük, a speciális venezuelai nehézolaj feldolgozására külön finomítók és cégek szakosodtak, melyeket érzékenyen érintené, ha kiesne az importforrásuk. Szakértők szerint a lépés vesztese a Chevron, a Valero Energy és a Philips 66 lenne. Nekik például Kuvaitból és Szaúd-Arábiából kellene behozniuk nehézolajat jóval magasabb szállítási költség mellett.
  • Harmadrészt a venezuelai export visszaesése emelné az olaj világpiaci árát, ami például Oroszországnak vagy Iránnak lenne jó, Washington pedig őket sem akarja előnybe hozni. Persze a venezuelai vezetés kereshetne más piacot a nyersanyagnak például Ázsiában, akkor azonban a szállítási költség még jobban megdrágítaná a kitermelést.
  • Negyedrészt a földrajzi közelség miatt jogosan félnek attól, hogy menekültáradat indulna meg az USA felé.


Vagyis az Egyesült Államok érvénybe léptethetne sokkal szigorúbb szankciókat, például megtilthatná amerikai vállalatoknak, hogy Venezuelában működjenek, vagy korlátozhatná a PDVSA venezuelai állami olajtársaság pénzügyi műveleteit az országban. További opció a venezuelai olajimport megtiltása vagy olyan magas adóval sújtása, hogy ne érje meg. A New York Timesnak nyilatkozó elemző szerint ez szinte biztosan térdre kényszerítené az állami olajcéget, és végül csődhöz vezetne. Azonban a jelek szerint ez (egyelőre?) Amerikának sem érdeke.

Lyukra futhatott néhány befektető

A vasárnapi választás előtt egyébként a CNBC tudósítása szerint az volt megfigyelhető, hogy ismét felkeltette a befektetők fantáziáját Venezuela. Néhányan például 76,5 százalékos árfolyam környékén elkezdték vásárolni a PDVSA novemberben lejáró kötvényeit azt követően, hogy egy hónap alatt 83 százalékról esett le az árfolyamuk.

Az ok, hogy olyan hírek terjedtek el, melyek szerint már a választás előtt megegyezett Maduro az ellenzékkel, hogy nem tartják meg a voksolást. Néhány hedge fund pedig elkezdett arra pozícionálni, hogy ha a hír igaz, akkor komoly visszapattanás jöhet a PDVSA kötvényeinél. emellett a novemberi időpont viszonylag közel van, vagyis elég ha valaki arra számít, hogy Venezuela még három hónapig húzza, hiszen akkor a teljes tőkét visszakapja, vagyis rövid idő alatt 30,7 százalékos hozamot érhet el a diszkonton megvett papírokon.

A jelek szerint azonban a fenti pletyka nem volt igaz, hiszen megtartották a választást a hétvégén. A kötvénypiaci kereskedők pedig most arra számítanak, hogy akár keményebb szankciók is jöhetnek Amerika részéről, így pedig már az sem biztos, hogy a novemberi fizetést teljesíteni tudják. Ebben az esetben a kötvényesek valahol 30 és 60 százalék között kaphatnak az átstrukturálás után. A hírekre hétfőn 74,33 százalékig esett az említett kötvények árfolyama.

A Bloomberg keddi cikke szerint jelenleg 62% annak esélye, hogy egy éven belül csődbe megy Venezuela, öt éven belül pedig szinte biztosra, 95%-ra veszi a piac a csődeseményt. Októberben és novemberben az országnak mintegy 3,2 milliárd dollárt kellene visszafizetnie a hitelezőinek, ez pedig még akkor is nehéz, ha közben még jobban visszafogják az importot, hiszen alig csordogál be deviza az országba.

A címlapkép forrása: AFP/Javier Soriano
A GDPR-nál is nagyobb kihívás vár a vállalkozásokra - Jön az ePrivacy
kórház állami egészségügy
brexit getty
koronavírus tőzsde
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
kórház állami egészségügy