Megtudtuk: fontos csatát veszít el Magyarország, ugrik az államadósság
Gazdaság

Megtudtuk: fontos csatát veszít el Magyarország, ugrik az államadósság

Jövő tavasszal lezárulhat az Eximbank elszámolását övező, közel négy éven át tartó vita a magyar hatóságok és az Eurostat között - értesült a Portfolio. Úgy tudjuk ugyanis, hogy a Központi Statisztikai Hivatal beleegyezett abba, hogy a bankot az államháztartáson belülre sorolja és a legközelebbi adatküldés során eleget tesz az uniós statisztikai hivatal kérésének. Ez pedig jelentősen átírhatja a magyar államadósság adatokat.

Beadta a derekát a magyar fél

Lapunk úgy értesült, hogy a KSH írásban ígérte meg az Eurostatnak az őszi EDP-notifikáció során, hogy a legközelebbi, 2018 tavaszán esedékes körben az Eximbankot már az államháztartáson belülre számolja el. Információink szerint a magyar statisztikai hatóságok egyúttal egyeztetést kezdeményeztek az Eurostattal annak érdekében, hogy pontosan beazonosítsák az átsorolás pontos hatását az államháztartási adatokra (költségvetés és államadósság) és egy sor technikai kérdésre konszenzusos választ találjanak, mint például a swap ügyletek beértékelése, vagy hogy melyik évtől kezdődően kell végrehajtani az átsorolást.

A döntést egyik fél sem kommunikálta nyilvánosan. Az Eurostat megkeresésünkre azonban közvetetten gyakorlatilag megerősítette információinkat. Az EU statisztikai hivatala ugyanis úgy válaszolt, hogy

ahogyan az októberi EDP-jelentésről szóló sajtóközleményben jeleztük, az Eurostat továbbra is úgy véli, hogy az Eximbankot az államháztartáson belülre kellene sorolni, ami az államadósság emelkedését vonná maga után. Azt várjuk, hogy a magyar hatóságok a következő áprilisi notifikáció során már a teljeskörű adatsort fogja megküldeni részünkre (vagyis az Eximbankot tartalmazó adatsort - a szerk.).

Megkeresésünkre a KSH pedig azt mondta:

A legutóbbi, az államadósságról és hiányról szóló megbeszélések során tovább folytatódott a KSH és az Eurostat közötti egyeztetés az Eximbank esetleges kormányzati szektorba való sorolásáról, amiről továbbra sem jutottunk egyetértésre. A KSH ismételten jelezte írásban az intézmény átsorolásával szembeni módszertani, szakmai ellenérveit. Ennek megfelelően a KSH továbbra is törekszik arra, hogy az úgynevezett foglyul ejtett pénzügyi intézmények elszámolásban az EU-s jogszabályok és módszertani útmutatók között meglévő ellentmondás tisztázásra kerüljön, és ezen egyeztetések alapján szülessen meg a döntés az Eximbank szektorbesorolásáról. A tárgyalások a következő adatszolgáltatási ciklusban tovább folytatódnak, így azok lezárulása után tudunk az eredményről érdemben nyilatkozni.

Fájdalmas számok

Épp múlt héten megjelent elemzésünkben mutattuk be, hogy az Eximbank államháztartáson belülre történő sorolása mit okoz a GDP-arányos adósságrátával. Az államadósságadatok legutóbbi revíziója következtében az a helyzet állhat elő, hogy az Eximbank átsorolása után
  • szintet ugrik a magyar adósságráta,
  • lehet olyan év, amikor nem csökken az államadósságráta és
  • a csökkenés üteme látványosan kisebb lesz.


Megtudtuk: fontos csatát veszít el Magyarország, ugrik az államadósság

A csillagok állása olyannyira szerencsétlen (a magyar hatóságok szempontjából), hogy a 2015-ös évben volt látványos az Eximbank külső forrásállományának növekedése, épp abban az évben, amikor a felülvizsgálat miatt eleve kisebb adósságcsökkenés ment végbe. Emiatt az Eximbank államháztartási körön belülre történő sorolása oda vezet, hogy 2014-ről 2015-re 0,05%-kal emelkedik az adósságráta. Ebben az évben tehát utólag nem valósul meg a kormány áhított célja, az államadósság csökkenése.

Megtudtuk: fontos csatát veszít el Magyarország, ugrik az államadósság

Akkori írásunkban arra is kitértünk, hogy az átírt adósságpálya miatt a kormánynak nem kell aggódnia az államadósságra vonatkozó szabályok teljesülését illetően. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy egy-egy revízió gyorsan marginálissá teheti a korábban elért eredményeket.

Nem váratlan

Az Eximbank-ügy korábbi fejleményeinek fényében a mostani döntés nem váratlan. Az elszámolási vita ugyanis idén nyáron - a magyar fél kezdeményezésére - megjárta a megfelelő fórumot, a CMFB-t (Committee on Monetary, Financial and Balance of Payments Statistics), a statisztikai elszámolási viták kezelésében illetékes bizottságot. A tanácsadó testület tagjainak júliusi, rendkívül kiélezett szavazásán egy szavazattal kerekedett felül az Eurostatot támogató álláspont (25 válaszadó osztotta az Eurostat álláspontját, miszerint az Eximbankot az államháztartási körön belül kell elszámolni, 24-en értettek egyet a magyar fél véleményével és 6-an tartózkodtak). Mindez annak ellenére történt, hogy ezt megelőzően júniusban a CMFB szakértői munkacsoportja azt javasolta, hogy az Eximbankot nem kell elszámolni a költségvetési körön belülre.

Nagyon úgy néz ki tehát, hogy a 2014-ben indult, Eximbankot érintő ügy 2018-ban a végéhez ér. Ha végül a magyar hatóságok valóban átsorolják a bankot, akkor az Eurostat várhatóan a következő EDP-jelentés alkalmával már visszavonja a magyar államháztartási adatok kapcsán legutóbb is jelzett fenntartásait (ami azt jelezte, hogy kifogásolta a magyar statisztikai adatok minőségét). Ezzel Magyarország neve mellől lekerülhet a szégyenfolt és eldől, hogy az uniós módszertani fogalmak szerint az Eximbank foglyul ejtett pénzügyi intézmény. A foglyul ejtés alatt nem azt kell érteni, hogy az uniós statisztikusai az egyes hitelügyleteket kérnék számon az Eximbankon, hanem egészében a pénzintézet működését vizsgálják.

Nincs még vége mindennek

Bár ez az elszámolási kör most véget ért, azonban van még vitás és bizonytalan ügyünk az EU statisztikai hivatalával.
  • Elég csak az MNB-alapítványok ügyére gondolni. Az Eurostat legutóbbi októberi közleményében is megemlítette, hogy jelenleg is egyeztetést folytatnak a magyar statisztikai hatóságokkal az MNB és alapítványainak bizonyos tevékenységeinek átvezetéséről, amit a kormány nevében hajtottak végre (oktatás). Mint ismert, az alapítványok alapításukkor vagyonukat (többnyire) állampapírba fektették, amit azóta az EKB felől érkező felszólítás hatására 2016 októberétől fokozatosan építenek le. A leépítés ütemét jól mutatja, hogy míg 2015 év végén 210 milliárd forint feletti állampapírvagyonnal rendelkeztek, most szeptemberre ez 40 milliárd forint alá csökkent. Ha az alapítványok valamilyen módon a kormányzati szektorba kerülnek, akkor először nagyobbat esik az adósságráta, de utána még kevésbé lesz meredek az adósságpálya. Így az utóbbi évek adósságcsökkentése még visszafogottabb lesz.
  • Azt sem szabad elfelejteni, hogy az egész Eximbank-ügy 2014-es indulásakor az Eurostat Budapesten járt szakértői a Magyar Fejlesztési Bankkal kapcsolatban is kifejtették álláspontjukat. Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója egy közelmúltbeli előadásából pedig tudjuk: van már olyan fejlesztési bank a régióban, amelyet az EU-s statisztikák az államháztartás körébe sorolták. Az MFB mindent megtesz azért, hogy kötelezettségei ne terheljék (növeljék) a magyar államadósságot - mondta akkor.


Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Attila
Budapest Értektőzsde (BÉT) stock fotóanyag 2016 augusztus 2-án
Frankfurt Stock Exchange
The logo of the OECD - Organisation for Economic Co-operation and Development
BÉT-Hiventures_2
shutterstock_564998512
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
The logo of the OECD - Organisation for Economic Co-operation and Development