Jogos-e a taxis áremelés?
Gazdaság

Jogos-e a taxis áremelés?

Nagy visszhangot váltott ki a közelmúltban a taxisok áremelési javaslata. A kibontakozó vita pró és kontra érdekes érveket hozott elő, éppen ezért érdemes elgondolkozni: mikor emelkedhet a taxi ára és ki döntsön róla?
2013-ban az állam gyakorlatilag hatósági áras, zárt, erősen szabályozott piaccá tette a fővárosi taxizást, és egyben jelentős drágítást hajtott végre. Négy évvel később a szakma újabb áremelést követel. Az ágazatban dolgozók természetesen megalapozottnak érzik a törekvést, a potenciális kuncsaftok pedig háborognak.

Tegyük félre egy pillanatra azt a kérdést, hogy "jogos-e" most áremelést követelni a taxisoknak. Fogalmazzuk meg inkább úgy a felvetést, hogy "egyáltalán mikor jön el az ideje a taxisoknak a drágításra?" Persze ekkor ismét belecsúszhatunk a végletes véleményekbe, miszerint "soha! miért kéne valaha is?", illetve "természetesen azonnal". Ennek a kérdésnek a megválaszolásához azonban vannak közgazdasági fogódzóink, és azok használatával érdekes következtetésekre juthatunk.

Milyen áru a taxizás?

A világon előállított termékek nagy része olyan, hogy egyre hatékonyabban lehet őket előállítani. A növekvő termelékenységet ösztönzi a világpiaci verseny is, és a technológiai fejlődés révén - jó esetben - a dolgozó is magasabb jövedelmet kaphat.

Van azonban egy csomó - jellemzően munkaerő-igényes - termék és szolgáltatás, amelyek nem ilyenek. A termelékenység nem igazán növelhető a fodrászatokban vagy az éttermekben: az ilyen szolgáltatásoknál az egy dolgozó által elvégzett munka (elkészített frizura, kiszolgált vendég stb.) alig-alig tud növekedni. A személyfuvarozás alapvetően egy ilyen szolgáltatás.

Számunkra most a legfontosabb dolog, ami a fentiekből következik, hogy az ágazatban dolgozók jövedelme csak "öncélú" áremeléseken keresztül növekedhet. Nyomjuk el gyorsan magunkban az esetleg felhorgadó hamis igazságérzetet: ezzel a jelenséggel semmi probléma sincs. Ha nem ez történne, akkor a világ fejlett országaiban ma is a 19. századi bérszinten tengődő ápolók, oktatók, pincérek, bolti eladók stb. tömege élne. Hogy ez ne így történjen, ahhoz a termelékenységüket növelni képtelen szakmák szereplői a dráguláson keresztül tudnak az ország által megtermelt egyre nagyobb összjövedelemből nagyobb (vagy arányaiban nem csökkenő) részt kiszakítani. Úgy is megfogható ez a dolog, hogy egy fejlettebb (gazdagabb) országban az emberek számára többet érnek ezek a szolgáltatások, mint a fejletlenebbekben. A magasabb termelékenységű és jövedelmű dolgozó szívesebben fizet ki többet egy rendezett frizuráért, egy jó családi vacsoráért, hajlandó többet áldozni az oktatásra, egy színházra - vagy éppen egy kényelmes hazautazásra.

Az árak ilyen különleges alakulása több más területen is érdekes fejleményekre vezet, lásd például a Balassa-Samuelson-hatást. Ez az egyik oka annak is, hogy igazságtalannak érezzük a fejlett országokhoz képest a bérkülönbséget olyan szakmákban, ahol jól láthatóan nagyon hasonló erőfeszítéssel nagyon hasonló kimenetű munkát végzünk.

Jó, de milyen árú a taxizás?

Rendben, de ha ez így van, ki dönti el, hogy mikor és mennyivel emelkedjenek az árak? A versenyző piacgazdaságban nincs szükség ilyen központi döntésre. A szolgáltató szektorban az érzékelt vásárlőerő növekedése hozza el a drágulást. Ha az országban a jövedelem emelkedik, akkor az ilyen típusú szolgáltatások ára emelkedni fog. Ha nem így lenne, az itt dolgozó munkaerő elmenne olyan helyre dolgozni, ahol magasabb jövedelmet lehet elérni.

Vagyis normál esetben a taxizás ára azzal párhuzamosan emelkedik, ahogy az ügyfelek átlagos jövedelme növekedik.

Amikor azonban az állam kisajátítja magának az ármeghatározási jogot, a helyzet megváltozik. Mostantól a taxisok a kormányzati jóindulatra és a jó kapcsolatokra hagyatkozhatnak. Ha ez gálánsabb, mint amit a piac elfogadna (és ezt adminisztratív eszközökkel piacszűkítéssel megtámogatják), akkor a taxisok örülhetnek. Amikor pedig azt látják, hogy "emelkedik a minimálbér", akkor fáj, hogy nem emelkedhetnek a lakossági jövedelmek után az árak. Innentől kezdve a taxizás értékét nem az utas és a taxispiac szereplői határozzák meg, hanem a lobbierő, a politikusi preferenciák, a közhangulat és egy csomó olyan dolog, ami csak nagyon laza összefüggésben van a piaci értékkel.

Korábbi írásaink a témában:

orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
bitcoin automata shutter
gáztározo0921
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
orvosi kamara0921