Nem jött be a kormány nagy terve, eltékozoltuk az aranyéveket
Gazdaság

Nem jött be a kormány nagy terve, eltékozoltuk az aranyéveket

A magyar gazdaság dinamikus növekedése és a maastrichti küszöb alatt tartott államháztartási hiány bőven biztosítja a lendületesen csökkenő államadósság-pályát, így a költségvetési helyzetünk rendben van - nagyjából ez a kép rajzolódhat ki a fejünkben, ha a fiskális helyzetről szóló híreket, véleményeket hallgatjuk. Ha azonban az államadósság pályáját nézzük, mégis csak azt állapíthatjuk meg, hogy a költségvetés pozíciója alapvetően hibás.
Mekkora költségvetési hiány (vagy esetleg többlet) elfogadható, hogy az állami gazdálkodást kellőképpen fegyelmezettnek nevezhessük? Anakronisztikusnak tűnhet a kérdés, hiszen hol vagyunk már a válság előtti, 10%-ot karcolgató GDP-arányos költségvetési deficittől? Teljesítjük a 3%-os maastrichti kritériumot, csökken az államadósság, kikerültünk a túlzott deficit eljárás alól - mi bajunk lehet?

Nem jött be a kormány nagy terve, eltékozoltuk az aranyéveket
A helyzet azért nem ilyen egyszerű. A válság előtti időszakkal nehéz az összevetés, hiszen arról világosan kiderült, hogy életveszélyes játékot folytattunk. A fiskális alkoholizmus végével (és egy krízissel a hátunk mögött) más mércét kell keressünk, és erre több lehetőség adódik. A magyar államháztartási egyenlegnek például közvetve vagy közvetlenül több mint fél tucat (hazai és uniós) költségvetési szabálynak kell megfelelnie, ezek alapján meg is kezdhetnénk a méricskélést - vegyes eredményre jutnánk.

Ehelyett azonban idézzük vissza, mit várunk el a költségvetéstől a nemzetgazdasági egyensúly szempontjából! Természetesen azt, hogy az állam ne adósodjon el olyan mértékben, ami veszélyezteti az ország stabilitását, illetve ha ez már megtörtént, akkor érdemben csökkenjen az államadósság. Azt gondolnánk, ez nem egy bonyolult feladat, egyszerűen úgy kell belőni a költségvetés egyenlegét, hogy a gazdasági növekedés, az infláció és a forint árfolyamának függvényében biztosítsa az államadósság mérséklődését. Ha az elmúlt évek magyar gazdasági adatait egy ilyen egyszerű modellbe belepakoljuk, többé-kevésbé elégedettek lehetünk: biztosítva van az államadósság csökkenése.

Az élet azonban nem egy lombik. Az alábbiakban néhány példán keresztül azt mutatjuk meg, hogy az államadósság alakulása néha kellemetlen meglepetéseket hoz, és hosszabb távon nagyon más pályát tud leírni, mint amire számítunk.

Azt hitted, megúszod, és mégsem

Az alábbi ábra a 2008-2009-es adósságmegugrás különös esetét mutatja. A 2006-ban véget érő költségvetési ámokfutás után úgy tűnt, sikerül megállítani az államadósság emelkedését. Két évig többé-kevésbé stagnáló pályát biztosított a csökkenő hiány, a magas infláció, a forint erősödése és a lassan magára találni látszó növekedés - és akkor jött az igazság pillanata. Az óriási sérülékenységünkkel a globális tőkepiaci lefagyás vesztesévé lettünk. A gazdasági visszaesés, az árfolyamgyengülés és a likvid pénzügyi források megemelkedő igénye fél év alatt mintegy 15 százalékponttal emelte meg az államadósságot. (Erről a témáról itt írtunk részletesebben.)

Nem jött be a kormány nagy terve, eltékozoltuk az aranyéveket

Amikor a nagy vagyon sem segít

Ha már egyszer túl vagyunk a nagy gazdasági visszaesésen, újra csökkenő pályára állhat az államadósság - gondolhatnánk, ha nem látnánk, mit történt 2011-ben. A nominális GDP még gyorsabban is nőtt, mint az előző évben, és a GDP 10%-át kitevő magánnyugdíj-pénztári vagyon is államosításra került, mégsem sikerült visszafordítani az államadósság emelkedő trendjét. A költségvetési költekezés és az árfolyamgyengülés ugyanis még úgy is többet nyomott a latban, hogy a nyugdíjvagyon mintegy fele azonnal csökkentette az államadósságot.

Nem jött be a kormány nagy terve, eltékozoltuk az aranyéveket

Nagyon akarod, mégis alig megy

A következő években egyre kedvezőbb gazdasági feltételrendszerben és erős gazdaságpolitikai elkötelezettséggel is alig-alig csökkent az adósságráta. Sőt, néha csak az év végi forintárfolyam és kesz-egyenleg beállításokkal lehetett bemutatni a mérséklődést. A nominális GDP lassú növekedése és néhány egyedi hatás mellett ugyanis még a 2% körüli, historikusan alacsonynak számító deficit sem produkált meggyőző adósságpályát. (Kék körökkel az év végi adatokat jelöltük.)

Nem jött be a kormány nagy terve, eltékozoltuk az aranyéveket

És amikor már tényleg minden simának látszik

A gazdasági növekedés felpörgésével aztán fundamentálisan fenntarthatónak tűnő államadósság-pálya alakult ki. Sőt, azzal, hogy a KSH utólag a GDP-adatokat felfelé húzta, még simábbnak tűnhetett az adósságráta csökkenése. Úgy tűnik azonban, hogy a garanciaalapok és az Eximbank (várható) államháztartási körbe történő átsorolása után az adósságpálya kiábrándítóan lapos lesz. Meglehet, 2010 és 2016 között még 5 százalékponttal sem csökkent a ráta, sőt, akár lehet olyan év, amikor emelkedett. Vagyis néhány statisztikai, módszertani változás el tudta tüntetni a szerény eredmények jó részét.

Nem jött be a kormány nagy terve, eltékozoltuk az aranyéveket

Mi a tanulság?

A 2012-es Széll Kálmán Terv szerint jövőre a GDP-arányos államadósságnak 50%-ra kellett volna süllyednie. Most úgy tűnik, hogy 2019-2020-ban láthatunk újra 70% alatti rátát.

Öt év alatt tehát óriási mértékben átrajzolódott az adósságpálya, amelynek eredményeképp még a következő évtized elején is nagyon magas szinten marad a mutató. Pedig a 2014 és 2018 közötti időszak már az érdemi gazdasági növekedésről, uniós pénzbőségről, nagyon kedvező finanszírozási környezetről szólt, ami lehetővé tette volna az ambiciózusabb hiánycsökkentést.

Nem jött be a kormány nagy terve, eltékozoltuk az aranyéveket
Miért probléma ez? Egyrészt minél tovább marad magas az államadósságunk, annál nagyobb az esélye, hogy egy következő (remélhetőleg a mögöttünk hagyottnál jóval kisebb) válságnak újra jelentős gazdasági költségei lesznek. Másrészt a gazdaság élénkülésével egyre kevésbé érdemes arra számítani, hogy a teljes nemzetgazdaság külső adósságának csökkentésében a magánszektor játssza majd a főszerepet. Az államadósságnak kell érdemben tovább csökkennie ahhoz, hogy a bruttó külső adósságunk süllyedjen. (Az elmúlt években egyébként a külső sérülékenység csökkentéséhez az államadósság is hozzájárult, nem annyira a mérséklődésével, sokkal inkább a szerkezeti változásával: a devizában denominált részarány csökkentésével.)

Az államadósság alakulásának elmúlt 10 évére visszatekintve láthatjuk, hogy a pályát sokkal több kedvezőtlen sokkhatás érte, mint kedvező. Éppen ezért érdemes olyan költségvetési pozíciót kialakítani, amely ezt a sajátosságot figyelembe véve képes érdemi adósságcsökkentést biztosítani. Amennyiben ez nem történik meg, úgy az első komolyabb sokk esetén kétféle kedvezőtlen kimenetre számíthatunk:
  • a sokk ellensúlyozására végrehajtott költségvetési élénkítés (anticiklikus gazdaságpolitika) hatására az államadósság emelkedő pályára áll, a költségvetési hiány pedig átlépi a maastrichti 3%-os limitet, vagy
  • ha ezt el akarja kerülni a gazdaságpolitika, akkor lemond az optimális költségvetési politikáról (vagyis élénkítés helyett megszorít), növelve ezzel a válság költségeit.

Összegzés

A fentiek alapján a következő megállapításokat tehetjük.
  • Az államadósságot jellemzően aszimmetrikus sokkok érik.
  • A költségvetési hiány 2-3%-os szintje nem alkalmas arra, hogy a gazdaságpolitika által elvárt adósságcéljait beváltsa.
  • A költségvetési hiány 2-3%-os szintje nem alkalmas arra, hogy a külső sérülékenység csökkenéséhez az államadósság ideális mértékben hozzájáruljon.
  • A hiány szintje a 2018-as költségvetésben sincs összhangban Magyarország hosszú távú gazdasági céljaival.
  • A következő években a (teljes) államháztartási egyenleget nulla szintre kellene süllyeszteni.
  • Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ennek elérése nem lehetetlen, a feladat jó részét megoldaná az is, ha az év végi pénzköltési vágyának a gazdaságpolitika ellenállna.




A címlapkép forrása: MTI Fotó / Soós Lajos
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
bitcoin automata shutter
gáztározo0921
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
orvosi kamara0921