Ez lesz a hosszú hétvégék éve
Gazdaság

Ez lesz a hosszú hétvégék éve

Alaposan felfordul a naptár az idén: az ünnepnapok sajátos elhelyezkedése miatt sok lesz a hosszú, illetve a rövid hétvége is 2018-ban. 2017-hez képest különösen nagy a kontraszt, ami miatt felmerül a kérdés, vajon befolyásolja-e a gazdasági növekedést a munkanapok száma?

Tarka lesz a naptár

2017 különleges év volt az ünnepnapok szempontjából. A (hétköznapokra eső) ünnepnapok mindegyike hétfőre, szerdára vagy péntekre esett. Ez azt eredményezte, hogy egyáltalán nem kellett alkalmazni azt az idehaza meghonosodott gyakorlatot, miszerint a keddi, csütörtöki ünnepnapokat egy pihenőnappal kiegészítve hosszú hétvégét lehet alkotni. (Természetesen egy másik hétvége rovására, amikor a szombat munkanappá alakul.) Így aztán tavaly "tisztán" kilenc ünnepnap csökkentette a munkanapok számát.

Ami tavaly hétfőre és szerdára esett, az az idén keddre és csütörtökre fog. Ennek megfelelően 2018-ban szinte minden "nem a hét napjához kötött" (tehát nem Nagypéntek, Húsvéthétfő, Pünkösdhétfő) ünnep négynapos hosszú hétvégét hoz majd az életünkbe. Ráadásul az Újév és augusztus 20. vasárnapról hétfőre csúszott át. Így tehát a tavalyi 9 helyett 11 ünnepnap esik hétköznapra, további hat munkanap pedig beolvad egy négynapos hosszú hétvégébe, cserébe pedig kapunk hat "ledolgozós" szombatot.

A fentieket összegzi a következő ábra:

Ez lesz a hosszú hétvégék éve

Miért fontos ez?

Régóta ismert, hogy a gazdasági teljesítmények számba vételekor egyáltalán nem hagyhatjuk figyelmen kívül a naptárt. Amikor két időszak teljesítménye közötti változást akarunk korrekt módon megmérni (például havi ipari termelés vagy éves GDP-növekedés), akkor egyáltalán nem mindegy, hogy a bázis és a tárgy időszakban hány munkanap és munkaszüneti nap van.

A munkaszüneti napok gazdasági hatásairól nincsenek nagyon biztos ismereteink, de néhány kapaszkodó azért akad. A gazdaságstatisztika összefoglaló néven naptárhatásnak hívja azt a jelenséget, amikor két időszak teljesítményének összevetése a hétköznapok, ünnepnapok, szökőnap miatt korlátokba ütközik. Ha egy hónapban 21 munkanap van, a másikban pedig 20, akkor utóbbi esetben elméletileg 5%-kal rövidebb volt a munkaidő, vagyis akár ennyivel kisebb lehet a teljesítmény anélkül, hogy igazából a gazdaságban bármi érdemi változás bekövetkezett volna.

A korábbi évek tapasztalatai alapján azt mondhatjuk, hogy a különféle naptárhatások eltérő jelentőségűek. A szökőnap hatása erőteljes, ekkor ugyanis ténylegesen meghosszabbodik az egyik időszak, így a termékek és szolgáltatások kereslete és kínálata is megváltozik. 2016-ban például a 2,2%-os GDP-növekedéshez mintegy 0,2 százalékpontot a hosszabb év, a szökőnap tehetett hozzá, a naptárhatásassal kiigazított adat ugyanis csak 2%-os bővülést mutatott.

Amikor a hétvégék vagy az ünnepnapok befolyásolják a munkanapok számát egy adott hónapban, szintén tapasztalunk olyan hatást, hogy az előző hónaphoz, vagy az egy évvel korábbi időszakhoz képest a naptárhatás megváltoztatja a mért teljesítményt. Ez logikus, hiszen amennyiben a teljes kapacitáson üzemelő gyártósorok a szabadnapokon leállnak (például egy autógyárban), lényeges, hogy hány ilyen szabadnap van. Azokban az iparágakban, ahol folytonos a termelés (például közműszolgáltatások, kereskedelem bizonyos szegmensei) természetesen ez a hatás kisebb.

Ugyanakkor erős a gyanú, hogy a szökőnapot leszámítva a többi naptárhatás egy teljes év során mérsékelt marad. Ennek az lehet az oka, hogy a termelés jó része az ünnepnapoktól független keresletet elégít ki (például Németországban aligha csökken azért az Audi iránti kereslet, mert Magyarországon hétköznapra esik március 15.), így a termelés ütemezése során az ünnepnapokkal is kalkulálva készül az éves terv. Ahol nem teljes kapacitáson zajlik a termelés, ott a kevesebb munkanap miatti kiesést könnyen lehet pótolni a korábbi vagy későbbi hónapokban.

Felmerül azonban a kérdés: akkor is elhanyagolható lesz a munkanapok eltérő száma, ha ez a különbség jelentős?

Mit várhatunk az idén?

A fenti táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy míg tavaly 251, addig az idén csak 250 munkanap lesz az évben. Ez nem nagy különbség, csakhogy a 250 napból 6 szombati pótnap, aminek a munkaintenzitását illetően akadnak kételyek. (Aki bent van, tud-e ugyanúgy dolgozni, ahogy hétköznap? Aki szabadságot vesz ki szombatra, annak az egész évi teljesítménye kisimul-e attól, hogy összességében nem fog több szabadságot kivenni? És egyáltalán mindezt jól számba tudja-e venni a statisztika?)

Játsszunk el egy pillanatra a gondolattal, hogy a szombatok hatékonysága tartósan (egész évre vonatkozóan) csökkenti a gazdasági teljesítményt. Ha a szombatot teljesen kidobnánk az ablakon, akkor a GDP-növekedés csak ettől 2,5 százalékponttal kisebb lenne. Ha a szombati munkanapok félgőzzel futnának, akkor is bőven 1 százalékponttal húzná le a GDP-t a naptárhatás. Ezek azonban egészen biztosan túlzó számok, az élet nem áll le ennyire egy szombaton. Ám ha csak azt feltételezzük, hogy a szombatokon egy átlagos munkanaphoz képest 20%-os teljesítményelmaradás keletkezik, akkor is bő 0,5 százalékpontos negatív hatás keletkezhet a GDP-növekedésben. Ez a 4% körüli várt bővüléshez képest szemmel látható mértékű eltérést jelenthet.

A gyakorlatban mindez fordítva jelentkezik. A KSH megméri a tavalyi és az idei GDP-t, majd ezeket összevetve kiad egy "nyers" (kiigazítatlan) GDP-növekedési adatot. Innentől kezdve a kérdés az, hogy az adott GDP-növekedést mennyire húzták le a különleges napok. Ha a KSH úgy véli, hogy nagyon, akkor a közgazdaságilag relevánsabb, naptárhatással igazított GDP-növekedési adatot lényegesen magasabbra húzhatja. Mivel ennek a hatásnak a mértéke rendkívül bizonytalan, valószínű, hogy az idei GDP-növekedési adat értelmezése is bizonytalan lesz. Tegyük fel például, hogy a nyers GDP-növekedés az idén a pillanatnyi piaci konszenzusnak megfelelően 3,8% lesz, elmaradva a kormány 4% feletti várakozásaitól. Amennyiben ezt jelentősen kiigazítjuk, mondván, hogy a szerényebb számért az idei naptár sajátosságai felelnek, akkor szépen 4% fölé lehet húzni a GDP-számot.
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
bitcoin automata shutter
gáztározo0921
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
orvosi kamara0921