A kulisszák mögé lestünk: így érvelt a kormány, hogy ne legyünk afrikai országok alatt
Gazdaság

A kulisszák mögé lestünk: így érvelt a kormány, hogy ne legyünk afrikai országok alatt

Miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium több körben is próbálta lebeszélni az Open Budget Survey nemzetközi átláthatósági felmérés jelentőségét, a tárca korábban aktívan részt vett a jelentés véleményezésében. Bemutatjuk, hogy a kormány milyen pontokat kifogásolt szakmai alapokon.

18 hónapos folyamat

Ritkán adódik olyan lehetőség, hogy belelássunk egy minisztérium boszorkánykonyhájába, vagyis, hogy miként érvel és gondolkodik a szakmai stáb bizonyos kérdésekben. Az ügy a költségvetés átláthatósága kapcsán került elő, miután az International Budget Partnership nemzetközi szervezet elkészítette 2017-es Open Budget Survey nevű átfogó felmérését, ami az egyes országok költségvetési folyamatait az átláthatóság szempontjából elemzi.

Idén 115 országban végezték el egy egységes kérdőív alapján a felmérést, a folyamat 18 hónapon keresztül tart. Elsőként minden országban egy helyi, független költségvetési szakértő stáb végzi el a kutatást, majd elküldi az IBP-nek, mely ellenőrzi a kérdőíveket és anonim módon független szakember felülvizsgálják az információkat. Ezt követően kapja kézhez a kormány az értékelést és tehet megjegyzéseket, majd az IBP dönt, hogy kinek ad igazat, a kormány illetékeseinek vagy a költségvetési szakértőknek.

Ennek megfelelően élt a lehetőséggel a magyarországi jelentés kapcsán a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium is és összesen 57 pontban vitatta a felmérés megállapításait. Vagyis miközben a tárca korábban több reakciójával is próbálta lebeszélni az átfogó kutatás jelentőségét, valójában szakmailag is foglalkozott a kutatással.

A hétfői bemutató tájékoztatón az is kiderült: a nemzetközi szervezet nyolc pontban a magyar kormánynak adott igazat.

Ha a nemzetközi szervezet mind az 57 kifogásolt pontban a minisztériumnak adott volna igazat, akkor körülbelül 61 pontot ért volna el Magyarország, amivel épp a megfelelő kategóriába került volna át a besorolásunk, viszont lehagytuk volna az afrikai országokat és felzárkóztunk volna a kelet-európai versenytársakhoz. Ezért lehet, hogy a minisztérium figyelmet fordított az értékelés folyamatára.



A kulisszák mögé lestünk: így érvelt a kormány, hogy ne legyünk afrikai országok alatt

Less be a kulisszák mögé

A felmérést idehaza készítő Költségvetési Felelősségi Intézet azt is nyilvánosságra hozta, hogy az NGM mely pontokat vitatta. A tárca érveléséből kiderül, hogy a konvergencia program is a költségvetésről szóló törvényjavaslat kiegészítő dokumentumának minősül, és ebben számos olyan információ megtalálható, amit máshonnan hiányolnak a szakértők (sok esetben a zárszámadást is példaként hozza fel a tárca). Néhány konkrét pontból szemezgetünk:

Kérdőív kérdése: Ha a költségvetési törvényjavaslat vagy bármely kapcsolódó dokumentuma közgazdasági bontásban tartalmazza a tárgyévi kiadási előirányzatokat, ez a közgazdasági bontás összhangban van-e a nemzetközi szabványokkal?

  • A KFIB állítása szerint a magyar közgazdasági bontás nincs összhangban a nemzetközi szabvánnyal, az IMF GFSM struktúrájával. A hazai szerkezet a támogatások között csak működési és felhalmozási szempont szerint tesz különbséget, nem állapíthatóak meg az egyes támogatási formák (pénzbeli ellátás, vállalatnak nyújtott támogatás, nemzetközi segély) - érvelt a szervezet.
  • Az NGM erre úgy reagált, hogy a közgazdasági bontás összhangban van a nemzetközi szabvánnyal, az IMF GFSM struktúrájával, néhány eltérést leszámítva. A pénzforgalmi elszámolás miatt az értékcsökkenés nem szerepel, de szerepelnek a költségvetési folyamat során meghatározódó felhalmozási kiadások mind a kiadási, mind a bevételi oldalon. Ugyanakkor a költségvetési intézmények kettős könyvelésükben nyilvántartják a tőkejavak értékcsökkenését.

Kérdőív kérdése: Tartalmazza-e a költségvetési törvényjavaslat vagy bármely kapcsolódó dokumentuma a bevételi előirányzatok több éves előrejelzését egyedi bevételi források szerint megbontva?

  • A KFIB szerint a bevételek legalább kétharmadának, de nem a teljes bevétel több éves előrejelzése található meg egyedi bontásban.
  • Az NGM viszont azt írta erre, hogy a költségvetésben megtalálható államháztartás mérlege 2016-2020 táblázat minden bevételt tartalmaz, a bírságok, szolgáltatási díjak összegét például az "Egyéb központosított bevételek" soron találjuk meg.

Kérdőív kérdése: A költségvetési törvényjavaslatban vagy bármely kapcsolódó dokumentumban található-e információ az állami vállalatoknak juttatott transzferekről legalább a tárgyévre vonatkozóan?

  • A KFIB szerint csupán egyes állami vállaltnak juttatott transzferek előirányzatai találhatók meg, mert indoklása szerint az egyes tételek nem azonosíthatóak egyértelműen, nem állapítható meg a transzfer célja vagy több soron található meg a juttatás. Ez utóbbira példa a MÁV-nak juttatott transzfer.
  • Az NGM ennek kapcsán úgy érvelt, hogy "a költségvetési törvényjavaslatnak minden transzfert tartalmaznia kell, mert csak ilyen jogi felhatalmazással lehetséges a transzferek nyújtása. Az általános indokolás és a fejezeti kötetek tartalmazzák a transzferek szöveges magyarázatát".

Kérdőív kérdése: A költségvetési törvényjavaslatban vagy bármely kapcsolódó dokumentumban található-e információ a kvázi-fiskális tevékenységekről legalább a tárgyévre?

  • A KFIB szerint a költségvetésben nem található információ a kvázi-fiskális tevékenységekről. Példaként említik, amikor egy állami tulajdonú vállalat nyújt támogatást (Paksi Atomerőmű támogatása a Nemzeti Filmalapnak), vagy állami tulajdonú vállalat hitelt felvéve vesz meg egy vállalkozást (Budapest Bank megvétele).
  • A minisztérium érvelése szerint viszont minden kvázi-fiskális tevékenységet tartalmaz a törvényjavaslat. A "Szociálpolitikai menetdíj-támogatások" a kedvezményes díjak megtérítését jelenti, ezáltal megjelennek a költségvetésben ezek a kiadások, és nem a vasúttársaság veszteségén keresztül finanszírozza a kormány a kedvezményeket. Ugyanez érvényes az Eximbank kamatkedvezményére is.

Kérdőív kérdése: A költségvetési törvényjavaslatban vagy bármely kapcsolódó dokumentumban található-e információ a kormányzat pénzügyi eszközeiről?

  • A KFIB állítása szerint a kormányzat pénzügyi eszközeiről nem található információ a törvényjavaslatban.
  • Az NGM erre válaszul azt mondja, hogy a törvényjavaslat nem, de a zárszámadás tartalmaz információkat a kormány pénzügyi eszközeiről. Ebben a tekintetben a zárszámadás egyfajta kiegészítő dokumentumnak tekinthető.

Kérdőív kérdése: A költségvetési törvényjavaslatban vagy bármely kapcsolódó dokumentumban található-e információ az adókedvezményekről legalább a tárgyévre vonatkozóan?

  • A KFIB erre azt írta, hogy található információ, de egyes kiemelt információk, illetve adókedvezmények hiányoznak. A Főbb adókedvezmények táblázat összefoglaló módon mutatja be az adókedvezmények várható összegét. A kedvezmény célja, igénybevevők várható száma azonban nem található meg.
  • Az NGM erre csak annyit írta, hogy a törvényjavaslat kiegészítő dokumentumaiban megtalálhatók az adatok.

Kérdőív kérdése: A költségvetési törvényjavaslatban vagy bármely kapcsolódó dokumentumban található-e információ arra vonatkozóan, hogy a benyújtott költségvetés (az újonnan bevezetendő és meglévő intézkedések) hogyan kapcsolódik a kormány tárgyévi gazdaságpolitikai céljaihoz?

  • A KFIB szerint a válasz erre igen, azonban az információk nem fednek le minden célt. A törvényjavaslat általános indoklása tartalmazza a költségvetés céljait, de ezek több esetben is összekeverhetőek az intézkedésekkel. A szövegben a teljes foglalkoztatottság elérését tudták célként azonosítani, amelynek magyarázatában a kormány kifejti a foglalkoztatottsághoz kapcsolódó intézkedéseit, de mutatószámokat már nem rendel a célhoz.
  • A minisztérium szerint viszont a költségvetési törvényjavaslat és a Konvergencia Program egyaránt tartalmazza a kormány céljait.

Kérdőív kérdése: A költségvetési törvényjavaslatban vagy bármely kapcsolódó dokumentumban található-e információ arra nézve, hogy a javasolt költségvetés (az újonnan bevezetendő és meglévő intézkedések) hogyan kapcsolódik a kormány többéves (a tárgyéven túl legalább két évet felölelő) gazdaságpolitikai céljaihoz?

  • A KFIB szerint erre vonatkozóan nincsenek információk a költségvetésben. Azt elismerik, hogy a konvergencia programot nem tekintették a költségvetési törvényjavaslat részének, de "a kormányzati észrevétel alapján általános gazdaságpolitikai célokat (gazdasági növekedés elősegítése, költségvetési hiánycél betartása, GDP-arányos államadósság csökkentése) fejt ki, konkrét célként kizárólag a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacra juttatása tekinthető".
  • A minisztérium azt hangsúlyozta reakciójában itt, hogy a konvergencia program tartalmazza a kormányzati célokat a tárgyévre és az azt követő 3 évre.

Kérdőív kérdése: A költségvetési irányelvekben megtalálható-e a költségvetés tervezéséhez felhasznált makrogazdasági előrejelzés?

  • A KFIB szerint a törvényjavaslatban nem található meg makrogazdasági előrejelzés. A Nemzetgazdasági Minisztérium középtávú előrejelzését és a középtávú keretszámokat meghatározó kormányhatározatot nem tekintették a szakértők költségvetési irányelveknek, mert a dokumentumok csak a meglévő intézkedéseket tartalmazták, a tervezett új intézkedésekről és azok céljairól, az egyes területekkel kapcsolatos intézkedésekről nem található információ bennük. Azt is kiemeli a szervezet, hogy "további probléma, hogy a két dokumentum különböző helyeken jelent meg, és semmilyen jelzés nincsen, hogy a kettőt együtt kell értékelni".
  • A minisztérium erre azt válaszolta, hogy 2016 végén a Nemzetgazdasági Minisztérium publikálta a "Makrogazdasági és költségvetési előrejelzés 2016-2020" című dokumentumot, valamint kormányhatározatban elfogadta a középtávú költségvetési keretszámokat, amely tartalmazta a következő év tervezett költségvetési intézkedéseit, a következő évre és középtávra vonatkozóan a kiadások, bevételek, költségvetési egyenleg és államadósság előrejelzését, a többéves makrogazdasági előrejelzést, a főbb bevételi és kiadási oldali intézkedéseket és prioritásokat.

A minisztérium ugyanezt a választ adta azokra a kérdésekre is, hogy a költségvetési irányelvek bemutatják-e azon információkat, prioritásokat, amelyek alapján megtervezi a kormány a kiadási előirányzatok részletes számait és hogy a költségvetési irányelvek bemutatják-e azon információkat, prioritásokat, amelyek alapján megtervezi a kormány a bevételi előirányzatok részletes számait, valamint hogy találhatóak-e részletes adatok az államadósságra vonatkozóan, illetve kiadási főösszegeket megbecsüli-e a tárca a tárgyéven túli időszakra.

A KFIB erre egységesen azt fogalmazza meg, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium középtávú előrejelzését nem tekintették a költségvetési irányelvek dokumentumának, mert célja a makrogazdasági előrejelzés aktualizálása és a tervezéshez szükséges fejezeti keretszámok meghatározása volt, nem pedig a költségvetési vitát elősegítő információk publikálása.

Kérdőív kérdése: Mely kiemelt fontosságú információkat tartalmazza a Polgárok Költségvetése?

  • A KFIB szerint a kormány nem publikálja/készíti el a Polgárok Költségvetését, mert ugyan a mellékletben megjelent egy ennek nevezett dokumentum, ami tartalmazza a kiemelt információk egy részét, de a dokumentum lényege veszett el a szervezet szerint azáltal, hogy a kormány semmilyen erőfeszítést nem tett a dokumentum népszerűsítésére.
  • A minisztérium erre úgy felelt, hogy "a kormány publikálta a Polgárok Költségvetését, ami objektív és szakmai módon, közérthetően, egyszerű szemléltetési módokon keresztül tartalmazta a bevételek és kiadások, valamint a költségvetési egyenleg összegét, a kiadások funkcionális megoszlását, valamint a bevételek források szerinti megoszlását. A dokumentum nem igényli további dokumentumok előzetes ismeretét, a költségvetés céljait és tartalmát helyezi előtérbe és a költségvetési törvényjavaslattal együtt jelent meg".

Kérdőív kérdése: Hogyan érhető el a Polgárok Költségvetése a lakosok számára?

  • A KIFB szerint nem találtak olyan hírt, műsort, interjút, ahol egy kormányzati szereplő megemlítette volna a Polgárok Költségvetését vagy a költségvetési törvényjavaslat egyszerűsített formáját.
  • Az NGM viszont azt állítja, hogy költségvetési törvényjavaslat országgyűlési elfogadását követően a nemzetgazdasági miniszter és a költségvetésért felelős államtitkár több interjút is adott különböző tévé- és rádiócsatornáknak, újságoknak.

Kérdőív kérdése: Létezik-e független költségvetési intézmény, amely költségvetési elemzéseket készít a költségvetés elkészítése és/vagy elfogadása során?

  • A KFIB ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy "Magyarországon független költségvetési intézmény a Költségvetési Tanács. Jogszabály szerint független intézmény, és megfelelő kapacitásokkal rendelkezik, de mindössze véleményt mond a költségvetési törvényjavaslatról és a költségvetés módosításairól. Véleményünk szerint érdemi felügyeletet a saját előrejelzések és költségbecslések elkészítése jelentene, és ebben a tekintetben nem végzi el feladatait, aminek az elégtelen erőforrások lehetnek az okai".
  • Ezzel szemben az NGM azt írta, hogy "a Költségvetési Tanács saját költségvetéssel rendelkezik, hogy ellássa feladatait, tovább az Állami Számvevőszéknek és a Magyar Nemzeti Banknak is kötelessége segíteni a Tanács munkáját. A Tanács nem jelezte, hogy források hiányában nem tudja elvégezni feladatát, ezért rendelkezésére állnak a szükséges erőforrások, hogy ellássa feladatát".

Kérdőív kérdése: Az elmúlt 12 hónapban a törvényhozás valamely bizottsága megvizsgálta-e az elfogadott költségvetés évközi végrehajtását a releváns végrehajtási időszakra vonatkozóan?

  • A KFIB erre azt a választ adta, hogy egyik bizottság sem vizsgálta meg a költségvetési törvény évközi végrehajtását. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatását találták kormányzati beszámolónak, azonban ez nem az évközi végrehajtásról szólt.
  • A minisztérium úgy érvelt, hogy a gazdasági stabilitásról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 5. § (1) értelmében a kormány felülvizsgálja az államadósság-szabály teljesülését a féléves adatok alapján, és erről értesíti az Országgyűlés megfelelő bizottságát. Ezek alapján a bizottságnak vizsgálnia kell a költségvetés alakulását, de erről jelentést nem készített.

Kérdőív kérdése: A kormányzat kéri-e a törvényhozás hozzájárulását, amikor az elfogadott költségvetésben külön soron szereplő irányítási egységek között csoportosít át forrásokat, és törvényileg kötelezett-e erre?

  • A KFIB szerint a kormánynak törvényben vagy egyéb szabályban rögzített kötelessége, hogy a törvényhozás jóváhagyását megkapja az irányítási egységek közötti átcsoportosítások előtt, de a gyakorlatban ezen jóváhagyás nélkül csoportosít át forrásokat. A szervezet itt fogalmazza meg a legélesebb kritikát a kormányzati gyakorlattal kapcsolatban. Jogi szempontból megkapta a kormány a felhatalmazást, hogy forrásokat csoportosíthasson át, de a gyakorlatban ezek olyan mértékű átcsoportosítást tesznek lehetővé, amelyek aláássák a törvényhozás költségvetési döntéshozói szerepét. A rendelkezésére bocsátott tartalékon felül az előző évi maradványok átcsoportosítása és a kormányzati jóváhagyással túlléphető előirányzatok túlköltése nyújt erre módot. Az elfogadott költségvetés és a zárszámadás kiadási összegei között 6% eltérés volt, tehát ilyen nagyságrendben módosult a költségvetés a törvényhozás által jóváhagyotthoz képest - magyarázta a KFIB.
  • Az NGM erre konkrétan úgy reagált, hogy a kormánynak általában kötelessége a törvényhozás jóváhagyását kérni az átcsoportosítások előtt. A tartalékok összegét nem szabad beszámítani a törvényhozás által elfogadott kiadásoktól vett eltérésekbe, mert a törvényhozás pont a kormány szabad felhasználására hagyta jóvá ezt az összeget. Ezen felül az említett 6% eltérés nem teljes egészében kormánydöntések eredménye, mert tartalmazza az intézmények közötti transzfereket, valamint néhány előirányzat túllépése külső tényezők miatt következett be.

Kérdőív kérdése: A kormányzat kéri-e a törvényhozás jóváhagyását a költségvetés végrehajtása alatt képződő többletbevételek (az eredetileg elfogadottnál nagyobb összegben teljesülő bevételek) elköltése előtt, és törvényileg kötelezett-e erre?

  • A Romhányi Balázs vezette szervezet szerint a kormány a törvényhozás jóváhagyása nélkül költi el a többletbevételeket, és semmilyen törvényi vagy egyéb szabályban rögzített kötelessége nincs, hogy a törvényhozás jóváhagyását kérje. Jelentős kockázatot hordoz, hogy a teljes kiadások 53%-a felülről nyitott előirányzat, tehát az Országgyűlés jóváhagyása nélkül túlléphető, ezáltal lehetőséget biztosít a többletbevételek törvényhozói jóváhagyás nélküli felhasználására - magyarázza az intézet.
  • A minisztérium viszont kiemelte: ha központi előirányzaton keletkezik többletbevétel, az Országgyűlés jóváhagyása kell a bevételek elköltéséhez. "A felülről nyitott előirányzatok szabályait törvény rögzíti és főleg a kormány hatáskörén kívül eső hatások befolyásolják. Közéjük tartozik a nyugdíj, kamat, szociális juttatások kiadásai. A legutóbbi években, amikor a költségvetés bevételei szignifikánsan jobban teljesültek, mindig az Országgyűlés döntött ennek felhasználásáról" - írta az NGM.
És hogy egyáltalán miért fontos, hogy a költségvetés minél inkább megfeleljen ezeknek az egységes átláthatósági szempontoknak? Mert a megfelelő transzparencia és a kellő információk hiányában az adófizetők nem látnak rá a közpénzek elköltésére, melynek eredményeként sérül a kormányok elszámoltathatósága.


A kulisszák mögé lestünk: így érvelt a kormány, hogy ne legyünk afrikai országok alatt
A Nemzetgazdasági Minisztérium pénztárterme 2017. szeptember 17-én. Kép és címlapkép forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi
GettyImages-200487905-002
Csaknem pormentes lesz az ALDI magyarországi logisztikai bázisa
STA_0781
STA_0480
putyin
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
GettyImages-200487905-002