Áll a bál a feltörekvő piacokon, miért nem csinál semmit az MNB?
Gazdaság

Áll a bál a feltörekvő piacokon, miért nem csinál semmit az MNB?

A forint gyengülése és a hozamok emelkedése miatt sok elemző várt határozott kommunikációs iránymutatást a tegnapi monetáris tanácsülés után a jegybanktól. Ehhez képest az MNB szinte csak halvány utalásokat tett a monetáris kondíciók változására, attól pedig különösen óvakodott, hogy bármilyen elköteleződést, ígéretet fogalmazzon meg a monetáris politikai reakciókat illetően. Miért volt ilyen visszafogott a jegybank?
A kérdés különösen érdekes ma reggel, amikor a török lírát újabb mélypontra vágták, vagyis a feltörekvő piaci hangulat továbbra sem támogató. Ennek ellenére a jegybank meglátásunk szerint jól tette, hogy "elmozgott" az események mellett.

A Monetáris Tanács laza monetáris kondíciók tartós tartására vonatkozó iránymutatása nem változott, azonban a piac által árazott hozamgörbe felfelé mozdult el. A devizaswappiaci, bankközi és állampapírpiaci hozamok emelkedtek, a piaci volatilitás nőtt. Ezen folyamatokat a jegybank az elsődleges célja, az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli.

Így szól a közlemény egyik fontos mondata, amiben a lényeg, hogy az égvilágon semmit nem akar mondani arról, hogy "ezen folyamatok" mit is jelentenek "az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából".

Ahogy azt a kamatdöntés előtti értékelésünkben jeleztük, az utóbbi hetek piaci mozgásainak fő oka a feltörkevő piacokat érintő kockázati prémium sokk, és az a bizonytalanság, hogy minderre hogyan reagál az MNB.

A jegybank számára a legfontosabb kérdés, hogy a mostani sokk egy a pénzügyi kondíciókba tartósan beépülő elem, vagy inkább a bizonytalanság miatti nagyobb volatilitást látjuk csak, ami ha elmúlik, véget ér a mostani csapkodás és a hozamok is lejjebb mehetnek.

Akármelyik is az igaz, az MNB-n egyelőre nem volt nagy cselekvési kényszer, bár a kétféle forgatókönyv egészen mást jelent a monetáris politika mozgásterére nézve.

Kétségtelen, a feltörekvő piacokon óriási feszültség van, ami részben a dollár erősödésével (és a dollárhozamok emelkedésével) függ össze, de a tőkekivonást jelentősen felerősítik a török és az argentin gazdaságpolitika súlyos hibái is. Ezzel együtt továbbra sem világos, hogy mennyire erős és mennyire tartós hatások érik ezeken keresztül a feltörekvő piacokhoz sorolt Magyarországot. Ahol a jegybank extrém laza monetáris kondíciókat tart fent, bízva abban a világképében, hogy az infláció még hosszabb ideig nem tér vissza a globális gazdaságba. (Ez a világkép egyébként az elmúlt egy évben meglehetősen pontosnak bizonyult.)

Ha a kockázati prémium sokk tartós jelenség, ami az amerikai (és más fejlett piaci) hozamok emelkedésével velünk marad, akkor a jegybanknak nincs sok tennivalója. Igaz, ez inkább egy beletörődő passzivitás lesz, ahol a hazai hozamok emelkedése elkerülhetetlen. A monetáris politika lazasága ugyan megmaradhat, de a kondíciók abszolút értelemben szigorodnak. Sőt, a relatív lazaság sem marad változatlan: a feltörekvő piaci sokk miatt a német hozamokhoz mért hazai felárak már eddig is érdemben emelkedtek. Ilyen értelemben a jegybank azon korábbi törekvése, hogy a hozamok stabil felárak mellett csupán a fejlett piaci kamatmozgásokkal párhuzamosan változzanak, nem valósult meg. És ha tartós marad a sokk, akkor a jegybank nem is reménykedhet abban, hogy a hozamfelárak alább ereszkednek.

Ha a feltörekvő piacokról érkező fertőzés csupán ideiglenes, és spekulatív szereplők erősödő aktivitása miatti zavarokat látunk csupán, akkor a jegybank kényelmes helyzetben van: ilyenkor ugyanis a központi bankok jellemzően nyerni szoktak a spekulánsok ellen. A volatilitásra játszók megégetik magukat, és a helyzet akár úgy is rendeződhet, hogy a monetáris politika nem lép semmit.

A fentiek miatt érthető, hogy a jegybank egyelőre miért óvakodott az erős üzenetek megfogalmazásától. A monetáris politikában amúgy is óvakodnak a hirtelen megemelkedő piaci volatilitás azonnali kommentálásától, a mostani bizonytalan helyzetben ez a magatartás még inkább célravezető lehet.

A jegybank helyzete két esetben nehezedhet:

  • Az egyik, ha a feltörekvő piacokról tovább fertőződünk. Ilyen hatás jön éppen most Törökország felől, de Argentína és Ukrajna is góc lehet. Ezek az országok ugyanis a legérzékenyebbek a sokkokra a gazdaságszerkezeti okok, illetve a gazdaságpolitika hibái miatt.
  • A másik lehetőség, hogy a külső, rendkívül hűtő inflációs környezet (például az olajárak miatt) megszűnik, és a hazai árak elindulnak felfelé.


Ahogyan már írtuk, mindkét eset megnehezítené, hogy a jegybank kitartson "tartósan laza" monetáris politikája mellett, vagy erősebb forgatókönyvek mellett teljesen el is lehetetlenítené azt. Itt azonban még egyáltalán nem tartunk, és erről szólt az MNB tegnapi "csendes" kommunikációja.
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
bitcoin automata shutter
gáztározo0921
klima0921
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
palkovicslászló0921