Pánik a világban, fordul a magyar gyorsnaszád
Gazdaság

Pánik a világban, fordul a magyar gyorsnaszád

A költségvetésben nincs tér további élénkítésre, kell a mozgástér a megváltozott világgazdasági helyzetben - Varga Mihály tegnapi szavai jelentős változást mutatnak az eddigi kormányzati felfogással szemben. Itt a teljes gazdaságpolitikai fordulat?
A már ismert intézkedések (a szociális hozzájárulási adó 17,5%-ra csökkentése, a gyermekek után járó kedvezmény növelése) mellett korlátozott az új fiskális intézkedések számára a mozgástér, ezért ne is számítson senki arra, hogy a kormányzat nagy élénkítő programba kezd - derült ki Varga Mihály Bloombergnek adott interjújából. Nagy fordulatnak tűnik ez ahhoz képest, hogy néhány napja még úgy nyilatkoztak a kormányzati politikusok, miszerint az erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően lesz pénz az államkasszában, ezt pedig nem gyorsabb hiánylefaragásra fordítja, hanem új, növekedésösztönző fiskális intézkedésekre.

Kézenfekvő magyarázat lehetne a változásra, hogy az Európai Unió váratlanul eljárást indított Magyarország ellen, amiért tartósan megsérti a középtávú költségvetési hiánycélhoz való közeledés szabályát. Ez alapján "csak" annyi történik, hogy a választási év költekezései és ígérgetései után itt az ideje reálisabban beszélni a gazdasági körülményekről és az ebből következő gazdaságpolitikai feladatokról. Ennek pedig része a költségvetési fegyelem helyreállítása. Varga Mihály azonban ennél sokkal izgalmasabb okot említett:

Úgy gondolom, hogy az ilyen turbulens időkben több költségvetési mozgástérre van szükségünk. Ez a deficit lefaragását és a tartalékok megerősítését jelenti

- mondta a pénzügyminiszter. Persze az olasz és török fejleményekre való hivatkozás lehetne akár egy kapóra jövő ürügy is, ám nem feltétlenül erről van szó.

Régi felfogás...

Egészen tegnap délutánig úgy lehetett tudni, hogy a magyar gazdaságpolitika elsődleges célja a gazdaság élénkítése. Mivel a gazdaságot elsősorban ideiglenes faktorok tartják magas növekedési pályán, ezért a kormányzat rövid távon nem riad vissza az erős keresletösztönző lépésektől sem annak érdekében, hogy addig is 4% körül növekedjen a gazdaság, amíg meg nem születnek azok az intézkedések, amelyek hosszú távon, egészen 2030-ig lendületet adnak. Mindehhez kivételesen jó környezetet biztosít a világgazdaság. Emelkedő, de még mindig nagyon alacsony hozamok, inflációt hűtő tartós hatások, erős európai és feltörekvő piaci konjunktúra. Ez a gondolat hatotta át a gazdaságpolitika mindkét nagy ágát:
  • A költségvetésben tartani kell a 3% alatti hiányt, és a választások után az enyhén csökkenő pályára is vissza lehet térni, de nem kell megfeszülni az egyensúlyi költségvetés eléréséért.
  • Eközben a jegybank extrém laza monetáris kondíciókkal támogatja a gazdasági növekedést. Megteheti, hiszen hónapról hónapra az MNB-t igazolják az inflációs adatok, amelyek az erős belső kereslet ellenére sem ugranak meg.


A felfogás mögött húzódó közgazdasági megfontolásokról (magas nyomású gazdaság, a válság után bizonytalanabbá váló ciklikus pozíció stb.) részletesebben is írtunk.Aztán az elmúlt hetek fejleményei rávilágítottak, hogy nem biztos, hogy jó helyről várjuk a sokkot. Általában az volt a közvélekedés, hogy a világon a fő kockázat, hogy a válság után normalizálódó világgazdaságban a nagy jegybankok elkésnek a szigorítással és végül csak elszabadul az infláció.

Ehhez képest nem volt szükség az áremelkedés meglódulására ahhoz, hogy zűrzavar alakuljon ki a világ tőkepiacain.

... és új szelek

A válságnak ugyan elvileg már régen vége, de a nagy jegybankok összességében még mindig öntik a pénzt a világra, hogy a növekedést fenntartsák. A monetáris politikák visszavonulása azonban már megkezdődött, a Fed már szívja vissza a pénzt és emeli a kamatokat, de az EKB is az eszközvásárlási programjának leállítását készíti elő. Ennek következményeit mindenki csak találgatja, hiszen ahogy példa nélküli volt a gazdaságtörténetben egy ennyire expanzív jegybanki politika, ugyanúgy unikális ennek a visszavonása. A lehetséges kimenet két szélsőséges forgatókönyv közötti íven található.
  • Az optimista szcenárió szerint a nullás kamatok korának vége okoz ugyan zavarokat a világ tőkepiacain, a tőkeáramlás irányai is megváltozhatnak (újra csábítók lesznek a fejlett országok a feltörekvőkkel szemben a befektetők számára), de alapvetően sima átmenetre készülhetünk, a nagyobb megingások elkerülik a globális gazdaságot. Ilyen jeleket fedezhettünk fel például az év eleji részvénypiaci megingásban, ami ugyan véget vetett a nagy ralinak, de a fejlett piacok vállalati jelentései alapján az óvatosan optimista várakozásoknak nem kellett megtörniük.
  • A pesszimista forgatókönyv szerint viszont nincs ingyenebéd. A mélybe nyomott kamatok időszakában törvényszerűen épülnek fel olyan egyensúlytalanságok, amelyek aztán a kamatemelkedés időszakában napvilágra kerülnek. A súlyosan torzító kamatkörnyezetben hibás gazdasági, gazdaságpolitikai, befektetői döntések születnek, és ezek elkerülhetetlenül országokat, gazdasági szereplőket rogyasztanak meg. Nem egy újabb 2008-as válságról van szó, de egy hagyományos ciklikus ingadozásban megfigyelhető recessziónál lényegesen nagyobb visszaesés lehetőségéről. Az argentin tőkekivonás, a feltörekvő piacokat érintő általános kockázatiprémium-sokk, a török gazdaságpolitika mozgásterének beszűkülése mind-mind egy ilyen értelmezést erősítenek. Sőt, még az olasz tőkepiaci viharnak is köze van mindehhez: a politikai krízis és a gazdaság súlyos problémái mögött ugyanis ott húzódik a fenyegető lehetőség, hogy a kegyelmi időszak végével, az olcsó adósságfinanszírozás eltűnésével a hatalmas államadósságot görgető eurózóna-tagország pozíciója tarthatatlanná válik.

Még nem dőlt el, hogy végül melyik szélsőséges forgatókönyvhöz közelebbi folyamatok zajlanak le a következő 1-2 évben, de kétségtelen, hogy az utóbbi két hét fejleményei emelték a pesszimista szcenárióhoz közelebb álló kimenetek valószínűségét.

Kell a száraz puskapor

A kérdés persze az, hogy hogyan reagáljon a változásokra a magyar gazdaságpolitika. A jó hír, hogy nem vagyunk olyan sérülékeny pozícióban, mint 2008-ban, ezért a tőkepiaci turbulencia elsősorban nem súlyos pénzügyi stabilitási problémákat hoz, hanem a növekedési kilátásainkat árnyékolja be. Varga Mihály szavai tulajdonképpen erre a helyzetre reflektálnak, amikor a várhatóan ingadozó növekedésre és korlátozott fiskális mozgástérre utalnak. Ha ugyanis igazán lefordul a világgazdaság, akkor szükség lehet a költségvetési költekezés ingadozásokat tompító, élénkítő szerepére. Ez pedig csak megfelelően fegyelmezett költségvetési pozícióból lehetséges. Az uniós források felhasználása most van csúcson, így ez extra stimulust egy év múlva már nem hozhat. Ha akkor lesz szükség a gazdaságpolitika anticiklikus jellegének erősödésére, akkor nagy fiskális mozgástér kell. Ha a pénzügyminiszter erre a lehetőségre utalt tegnapi interjújában, akkor az az eddigi gazdaságpolitika alapálláshoz képest nem csak nagy fordulat, hanem szükséges fordulat is.

Felidézhetjük ennek kapcsán a 2010-es évet, amikor az európai adósságválság kitörésekor éles váltást kellett végrehajtani a gazdaságpolitikában. Az erős élénkítési kísérletet több körben végrehajtott, fegyelmezett kiigazítások váltották fel, igazodva a kényszerűségekhez. Érezhetünk párhuzamokat az akkori időszakkal, még ha a helyzet (a jelenlegi ismereteink szerint) egyelőre nem is igényel ennyire éles váltást.

Kihívásokkal a jegybank is szembesül: amennyiben a kockázatiprémium-sokk súlyosbodik, a jegybankon egyre erősebb lesz a nyomás, hogy változtasson a nagyon laza politikáján. Múlt héten még azt írtuk, hogy megítélésünk szerint az óvatos kommunikáció és a kiváró magatartás összhangban van a változásokkal. Azóta a hozamok feljebb kúsztak, a forint tovább gyengült, de az elmozdulások még nem jelentősek. Az MNB érezhető módon nagyon nehezen fog kimozdulni abból az erős elköteleződéséből, hogy a kamatokat tartósan alacsony szinten tartsa. De egyre inkább úgy érezheti, hogy "helyzet van".Ha a tőkepiacon tovább növekszik a zavar, a spekulánsok biztosan megtalálják a kirívóan alacsony kamatokkal üzemelő Magyarországot, még akkor is, ha egyébként a stabilitási kockázatok alacsonyak. Tartósan gyengülő forint mellett az inflációs cél veszélybe kerülhet, és a hitelesség megőrzési érdekében egy ilyen esetben lépni kell. Annál biztosan előbb kell majd lépnie a jegybanknak, mint ahogy azt Argentínában és Törökországban láthattuk. Ebben a két országban a központi bankok különböző okokból annyira későn döntöttek az elégséges (?) szigorítás mellett, hogy már csak nagyon durva kamatemelésekkel tudták menteni a viszonylagos pénzügyi stabilitást.
A fokozott éberség időszakába léptünk.
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
bitcoin automata shutter
gáztározo0921
klima0921
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
palkovicslászló0921