A kormány csendben a magyar egészségügy új finanszírozására készül?
Gazdaság

A kormány csendben a magyar egészségügy új finanszírozására készül?

A béren kívüli juttatások átalakítása és ezáltal az egészségbiztosítások előnyének megszüntetése ebben a verzióban érzékenyen érintheti a magánegészségügyi szolgáltatókat, eddigi látványos növekedésük lassulását okozhatja, azonban sokan úgy gondolják, hogy ezt a lépést nem önmagában kell értelmezni - derül ki a Portfolio gyors piaci körképéből. Egyre valószínűbb valamilyen újfajta, kiegészítő biztosítás megjelenése Magyarországon, várhatóan a társadalombiztosítás keretein belül.


Két aktuális fejlemény, valamint egy korábbi, de meghatározó álláspont is abba az irányba mutat, hogy komoly változások előtt áll a magyar egészségügyi rendszer finanszírozása.

Várakozás

Kétnapos egészségügyi konferenciát tartott az IME, ahol az egészségügyi rendszer szereplőit leginkább az foglalkoztatta, hogy miből fogja Magyarország finanszírozni a jövőben a folyamatosan dráguló egészségügyi ellátásokat. Felmerült az alternatív források (termékadók) lehetősége, de többen is úgy nyilatkoztak, hogy hamarosan eljöhet a kiegészítő biztosítás ideje. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint megkerülhetetlen a kérdés, és szerinte nem ördögtől való, ha a finanszírozó elindul a kötelező kiegészítő biztosítás irányába. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy aki a kiegészítő biztosítást nem engedheti meg, annak nem szabad hátrányos helyzetbe kerülnie.

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettesének prezentációjában is szerepelt a "biztosítási rendszer fejlesztése". A társadalombiztosítás keretein belül, de az alapvető biztosítási csomagon felül - olvasható a prezentációban. Az illetékes azt tette még hozzá, hogy amennyiben a kiegészítő biztosítás felmerül a rendszerben, akkor a NEAK fontosnak tartja, hogy aktívan részt vegyen benne.

A kormány csendben a magyar egészségügy új finanszírozására készül?
Részlet Kiss Zsolt prezentációjából.


A kormány csendben a magyar egészségügy új finanszírozására készül?

Jogszabály-módosítás

A másik aktuális fejlemény a kormány 2019-es adócsomagja, amit Varga Mihály a héten terjesztett be a parlamentnek. A béren kívüli juttatások tekintetében tervezett módosítások nyomán megszűnik többek között a vállalatok által a munkavállalói után kötött egészségbiztosítások adóelőnye a bérkifiztéssel szemben, így várhatóan nem éri meg egészségbiztosítást kínálni. Ezt a lépést pedig nemcsak a biztosítók, hanem a magánegészségügyi szolgáltatók is megérezhetik. A leglátványosabban bővülő piac volt a magánellátók számára a vállalatok által finanszírozott egészségbiztosítási csomag (egyes vélemények szerint 30%-os volt a növekedés az elmúlt időszakban), azonban becslések szerint még mindig csak a magánszolgáltatók bevételének 5-6%-át adták ezek a források.

A magánegészségügyi piacra rálátó, név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint a héten benyújtott, vállalati egészségbiztosításokat érintő módosítás fényében logikus lépésnek tűnik, hogy e helyett érkezzen valamilyen lépés, ami becsatornázza a lakosság magánforrásait az egészségügybe, nevezzük azt akár kiegészítő biztosításnak. Az elmúlt időszak trendjei alapján ugyanis látható, hogy van igény a lakosság részéről a magánegészségügyi szolgáltatások iránt. Volt olyan forrásunk, aki határozottan állította, hogy a biztosítók már régóta dolgoznak ilyen megoldásokon és vannak olyan kormányzati műhelyek is, amelyek elemzik ennek lehetőségét. A kormánynak azonban a döntés politikai következményeit is meg kell vizsgálnia, ezért nem várható döntés a 2019-es választások előtt.

Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont főigazgatója megkeresésünkre kifejtette: a cafeteria mostani átalakítása arra utal, hogy a kormány célja bizonyára az, hogy a munkáltatók bérben fizessék ki a juttatásokat, ne pedig különböző utalványok formájában. A tervezett módosítás ugyanakkor kisöpri a kockázati egészségbiztosításokat is innen.

Ez a kormány azon törekvésével, hogy magán- és vállalati biztosításokkal bővítsék az egészségügyi ellátórendszer folyamatosan bővülő szükségleteit kiszolgáló forrásokat, bizonyosan szembemegy. Az eddig látványosan növekvő, vállalatok által kötött egészségbiztosítások nemcsak a magánszolgáltatók piacát hajtották, de egyidejűleg jelentős terhet vettek le az állami egészségügyi ellátórendszerről - magyarázta a BEK tulajdonosa, aki azt is hozzátette, hogy a piac ebben a szegmensben azért is növekedett látványosan, mivel alacsony volt a kiindulási bázis. Mindemellett véleménye szerint a magánszolgáltatók általános piaci részesedése nem fog érdemben csökkenni, legfeljebb a növekedési tendencia lassul.

Varga Péter Pál ugyanakkor úgy látja, hogy (a legfelsőbb szintű kormányzati kommunikáció és a MNB versenyképességi javaslatainak alapján) a második szintű egészségbiztosítás a közfinanszírozott ellátórendszer továbbfejlesztése és a munkaerő itthon tartása miatt sem késlekedhet. Várakozása szerint a továbbiakban még olyan törvénymódosítások is várhatóak, amelyek ebbe az irányba viszik az egészségügyi finanszírozási folyamatokat.

Portfolio Private Health Forum 2018 Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapító-főigazgatója is ott lesz a Portfolio Private Health Forum című november 13-i rendezvényén. További részletek a konferenciáról ide kattintva.

Ezt se feledjük!

És itt jön a képbe a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank korábbi versenyképességi javaslatcsomagja, amelyre Orbán Viktor miniszterelnök többször is úgy hivatkozott, mint a jövőbeli gazdaságpolitika alapja. A jegybank szakértői stábja pedig ennek keretében (és azóta többször is) az egészségügyre vonatkozóan is megfogalmazta javaslatát, melynek lényege így hangzik:

többletforrás biztosítása az egészségügyi rendszerben a magánforrások beengedésével.

Cél a közfinanszírozott ellátások színvonalának javítása, amelyhez a hatékonyságjavulás mellett szükségesnek látszik az egészségügyi ellátórendszer rendelkezésére álló források bővülése. A nemzetközi példák és a hazai lehetőségek figyelembevételével ennek elsődleges módja a magánforrások egészségügyi szektorba történő aktív bevonása lehet - írták a jegybank közgazdászai a Versenyképesség és növekedés című könyvükben. Ebben megállapítják: a magyar egészségügyi rendszer nemzetközi összevetében forráshiánnyal küzd. A többletbevétel azonban nem biztosítható a jövedelemadó-emeléssel vagy a járulékok emelésével, mivel a hazai munkaerőre rakódó adóteher még mindig magasnak mondható.

Az egészségügyi szektor többletforráshoz jutását - a meglévő eszközök és források hatékonyabb elosztása mellett - ezért a magánforrások beengedésével lehetne biztosítani - fogalmaznak. Ezáltal emelkedhetne az orvosok bére, a kihasználatlan kapacitások hasznosulhatnak, valamint

jobb teljesítményre is ösztönözhet, mivel az erőforrások elosztásakor a magasabb színvonalon, jobb teljesítménnyel működő intézmények juthatnak a magánbiztosítóktól érkező megbízásokhoz.

Az MNB szakemberei ebben a kötetükben Németország egészségbiztosítási rendszerét hozzák fel példaként. A német egészségbiztosítási rendszer alapelve, hogy mindenki számára kötelező, aki Németországban él. A rendszer duális: egyrészt egy kötelező állami biztosítástól, másrészt egy magánbiztosításból áll. Az ott élők választhatják a magánbiztosítást, vagy besorolják őket az állami rendszerbe. Az állami rendszer a magyarhoz hasonlóan kockázatmegosztási és szolidaritási alapon működik, míg a magánrendszer klasszikus biztosítási elven alapul.


A kormány csendben a magyar egészségügy új finanszírozására készül?

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Nemes János
Frankfurt Stock Exchange
01.09.2018, Bavaria, Vohburg an der Donau: (Photo by Lino Mirgeler/picture alliance via Getty Images)
mnb jegybank hungary
deutsche bank_getty_bloomberg
shutterstock_1478895416
NagyMihály0917
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Kereskedés a Portfolio Online Tőzsdén. Hasznos praktikák.
Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu