Nemcsak neked fáj a gyenge forint, hanem kivégzi Orbán Viktor legféltettebb álmát
Gazdaság

Nemcsak neked fáj a gyenge forint, hanem kivégzi Orbán Viktor legféltettebb álmát

Idén tavasz óta tartósan és fokozatosan értékelődik le a forint, az euróval szembeni árfolyama megcsípte a 330-as szintet is és ha ez így marad az év végéig, akkor abból az államháztartásnak is gondja származhat. A tartósan gyenge forint ugyanis átírja az államadósság-számokat és eltűnhet a csökkenő pálya az év végére. Számításaink alapján bemutatjuk, mennyire kell félnie a kormánynak.

Gyenge forint - Fáj a kormánynak?

Az elmúlt hetekben felgyorsult a forint leértékelődése, az euróval szembeni jegyzések gyorsan érték el a 330-as szintet, ami egyúttal új történelmi mélypontot jelent. A tartósan gyengébb forint pedig következményekkel jár a gazdasági szereplőkre. De nemcsak a lakosság és a vállalatok érezhetik meg a forintgyengülés hatását, hanem az államkassza is: az államháztartás egyenlege és az államadósság is. A költségvetésért felelős Varga Mihályt is többször faggatták erről nemrégiben.

"Természetesen figyelek arra, hogy mi történik az árfolyammal, mivel ez a költségvetést érinti. Van az adósságnak devizaaránya. Az árfolyam, ha gyengül, van inflációs hatása és ennek van kiadási többlete, de többletbevétellel is jár" - fejtette ki a napokban Varga Mihály pénzügyminiszter az árfolyam és a költségvetés kapcsán az ATV műsorában. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy el kell fogadni, amit a szabad piac meghatároz.

A kormánynak sincs árfolyamcélja. Mi meghatározunk egy árfolyamot, az idei évben ez 311 forintos euróárfolyam, amivel a költségvetés kalkulálja a kiadásait és a bevételeit. Kicsit most fáj, hogy ennél gyengébb most a forint, de azt gondolom, hogy rendeződni fog ez a helyzet - magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy a költségvetés meddig tudja tolerálni a gyenge forintot, Varga Mihály úgy válaszolt a tévéműsorban:

biztos, hogy van egy ilyen pont, ahol a tolerancia már nehezebben tartható, de mi most azt számoltuk, hogy ennél a 320 forint feletti euróárfolyamnál is a költségvetés többé-kevésbé a pénzénél van. A magasabb infláció körülbelül ugyanannyi plusz bevételt fog hozni a költségvetésnek, mint amennyivel a kiadásokat kell emiatt megnövelnünk. Egyenlegsemlegesek vagyunk.

Kedd este az InfoRádió műsorában pedig már azt nyilatkozta, hogy a magasabb árfolyam miatt valamit valószínűleg lépni kell a költségvetésben. Megismételte azonban, hogy a költségvetési egyenlegre a hatások semlegesek és az idei költségvetésben a második félévre maradt még 100 milliárd forintnyi szabad tartalék az esetleges kockázatok kezelésére.

Nem az egyenleg, ....

A miniszter ezzel a forintgyengülés költségvetési egyenlegre gyakorolt hatására utalhatott (flow mutató). A gyenge forint azonban az államadósságot is érintheti (stock típusú adatok), de erről később.

A tervezettnél magasabb euróárfolyam mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalt érinti, ez a közvetlen hatás. (A 2018-as költségvetés 311,4-es, a 2019-es büdzsé számait pedig 311,3-as euróárfolyammal kalkulálta a minisztérium.) Közvetlenül emeli az EU-források összegét, amit euróban utal az Európai Bizottság, itthon viszont forintra váltva egyre többet kaphat érte a magyar állam. A kiadási oldalon jelentkező követlen árfolyamhatás, hogy a devizakötvények kamatfizetési kötelezettsége emelkedik (valamint néhány devizában fennálló kötelezettség, nagykövetségek, stb.), az állam által végrehajtott beruházások importja, illetve az importált energia is drágul, ami szintén emeli a kiadásokat. Ezeknek a közvetlen hatásoknak a nettó egyenlegét nehéz megmondani.

Tartósan gyengébb forint mellett fennáll a lehetősége annak, hogy emelkedik az infláció (közvetett hatás). Ez részben kedvező hír az államkasszának, ugyanis a magasabb árak után több áfabevétel folyik be a közösbe. Ugyanakkor a magasabb infláció miatt csökkennek a reáljövedelmek, ezért a fogyasztás sem tud olyan látványosan bővülni, ahogyan azt eredetileg tervezte a kormány. Az infláció esetleges emelkedésének másik azonnali következménye a nyugdíjkiadások emelkedése. Ha ugyanis év közben kiderül, hogy a tervezett nyugdíjemelés mértékénél magasabb lesz a pénzromlás üteme, akkor novemberben kompenzációra jogosultak a nyugdíjasok (ez néhány tízmilliárd forint mínuszt jelent).

Ennek a közvetett hatásnak a másodkörös következménye lehet az, ha a magasabb infláció miatt tartósan megemelkednek az állampapírpiaci hozamok, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy drágábban tudja magát finanszírozni a magyar állam és ez lecsapódik a kamatkiadások emelkedésében.

Jól látható tehát, hogy a gyengébb forint a költségvetés mindkét oldalát érinti és ezek a hatások nagyrészt kiolthatják egymást, ezért a költségvetés egyenlegére a gyenge forint óriási hatást nem gyakorol összességében.

... hanem az adósság a mumus

A fenti gondolatmenet alapján a kormánynak nem a forint költségvetési egyenlegre gyakorolt hatása miatt kell aggódnia. Ahogyan arra Varga Mihály is utalt, ez a történet egyenlegsemleges lehet.

Sokkal inkább az államadósság miatt fájhat a kormány feje. A Stabilitási törvény ugyan kiköti, hogy változatlan árfolyamon kell számolni minden következő év GDP-arányos államadósság-mutatóját, azonban az uniós szabályok esetében nincs ilyen mentesülés. Ez esetben az árfolyam gyengülésének hatása lehet a maastrichti adósságszámokra.

Az államadósságra gyakorolt hatást alapvetően három tényező befolyásolja:
  • A központi költségvetés devizaaránya. Ez most júniusban 20% alá csökkent, ami kedvező fejlemény az államháztartás sérülékenysége szempontjából.
  • Az államháztartásba sorolt szervek és társaságok devizaadóssága. A legnagyobb tételt itt az Eximbank adóssága jelenti, melynek túlnyomó része devizában áll fent.
  • A forint (euróval és dollárral szembeni) gyengülésének mértéke.

Induljunk ki abból, hogy 2018 végére a GDP-arányos adósságrátát 73,2%-ra tervezi csökkenteni a kormány az Eximbank adósságainak figyelembevételével, a 2017 végi 73,6%-ról. Elfogadva a kormány idei év végi adósságprognózisát (ami egyúttal azt is jelenti, hogy elfogadjuk a kormány makrogazdasági feltevéseit és finanszírozási igényét), számításaink alapján az adódott, hogy a központi költségvetés devizaadósságának átértékelődése 1,04 százalékponttal emeli meg a GDP-arányos adósságrátát. Azt is tudjuk, hogy az Eximbank 1,9 százalékponttal növelte az adósságrátát tavaly és ha ez a mérték fennmarad 2018-ban, akkor az Eximbank devizaadósságának átértékelődése 0,13 százalékponttal dobja meg a teljes adósságrátát (abból indultunk ki, hogy 2018-ban sem változik az Eximbank adósságának devizaaránya, a 2017-es jelentése szerint ez az arány 96% felett volt).

Vagyis a forint leértékelődése 1,04 (0,91+0,13) százalékponttal 74,24%-ra emeli meg a GDP-arányos adósságárát, amennyiben a devizaárfolyamok a jelenleg érvényes szinteken maradnak (az euró esetében 328-as, a dollár esetében 281-es szinttel számoltunk). Ez pedig magasabb lenne a 2017 végi 73,6%-os szintnél a maastrichti adósságmutató tekintetében.

Ha tehát minden így marad, akkor számításaink szerint a kormány nem fogja tudni csökkenteni az uniós módszertan szerint számolt adósságrátát idén. Fontos megjegyezni ahogyan fentebb jeleztük, hogy a Stabilitási törvény szerint változatlan árfolyamon kell számolni az államadósság összegét. Itt két szempontból lehet érzékeny az államadósság várható emelkedése:
  • A kormány számára politikai presztízskérdés a csökkenő adósságpálya, a kormányfő saját maga is kiemelten fontos célként tartja számon. Az eddigi kedvező trend akadhat most el, ha a gyenge forint fennmarad. (Emelkedő adósságpályára egyébként volt példa: nemrég derült ki, hogy az Eximbankkal együtt számolt államadósság 2014-ről 2015-re növekedett.)
  • Felmerül az Európai Unió által elvárt 1/20-os adósságszabály teljesítésének kérdése. Ennek azért van jelentősége, mivel ennek megsértése esetén túlzottdeficit-eljárás indul az adott uniós tagállammal szemben.

Hol fájhat ez a kormánynak?

Ez utóbbi forgatókönyv lényegesebb számunkra a várható súlyos következménye miatt. Számításaink szerint (az egyhuszados szabályt visszamenőlegesen nézve) az uniós szabály alapján az idei év végi adósságráta legfeljebb 73,89%-os lehetne. Vagyis a tavalyinál még akár magasabb is lehetne az adósságráta. A forint átértékelődése miatt viszont az idei év végén az adósságráta 74,24% lehet kalkulációink szerint, ami magasabb az egyhuszados szabály visszamenőleges ága alapján számított korlátnál. Vagyis a jelenlegi felállás szerint sérülne az uniós szabály visszatekintő lába. Ebben az esetben tovább kell lépni az előretekintő lábra (pdf, 72. oldal), vagyis, hogy előretekintve teljesül-e várhatóan az 1/20-as adósságszabály. Erre vonatkozóan az uniós döntéshozók az Európai Bizottság előrejelzéséből indulnak ki, amely legutóbb tavasszal határozott adósságcsökkenést vetített előre (2019-re 71,1%-os rátát), így ebből a szempontból nem fenyeget az 1/20-os szabály megsértésének tényleges veszélye.

Mindez azt jelenti, hogy jelenleg nem áll fent az uniós adósságszabály megsértésének veszélye, vagyis erről az oldalról nincs költségvetési lépéskényszerben a kormány. Erre utalhatnak Varga Mihály kedd esti mondatai is. "Úgy érzem, hogy a mostani árfolyamgyengülés még nem befolyásolja oly módon a költségvetést, hogy emiatt rendkívüli helyzetet vagy éppen költségvetési módosítást kellene előkészíteni" - fogalmazott a pénzügyminiszter óvatosan és bizakodóan, de szavaiból az is kiolvasható volt, hogy csak egyelőre áll fent ez a helyzet és fel kell készülni rosszabb forgatókönyvekre is.

Ugyanakkor az árfolyam gyengülése figyelmeztető jel a hazai fiskális politika számára és az emelkedő adósságpálya valós veszélye nyomás alá helyezheti a kormányt akár már a közeljövőben.

Arra már korábban felhívtuk a figyelmet, hogy a fiskális politika effektív korlátját a jövőben nem a költségvetési deficitre vonatkozó szabályok, hanem sokkal inkább az adósságszabályok jelentik.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd
BET
An oil pumping unit, also known as a
panel_ingyenpenz_otthon melege1500
BEIJING, CHINA - AUGUST 06: A pedestrian walks past the People's Bank of China (PBOC) headquarters on August 6, 2019 in Beijing, China.
Telenor
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
panel_ingyenpenz_otthon melege1500