Várjuk a következő válságot, mégis védtelenül megyünk neki?
Gazdaság

Várjuk a következő válságot, mégis védtelenül megyünk neki?

A kormány egy újabb válságtól félve emelte meg a 2019-es költségvetés tartalékait, azonban két fontos sérülékenységi mutatóban évek óta nem álltunk ilyen rosszul, mint most. A kormányzati tartalékot jelentő kincstári egységes számla egyenlege a válság óta nem volt tartósan a mostaninál alacsonyabb, míg a devizatartalék csökkentésének köszönhetően mostanra épp csak elég a jegybank nemzetközi tartaléka. Amennyiben valóban jönne egy újabb válság, mindkét mutató tekintetében megnyugtató lenne a befektetők számára a javulás, de szerencsére ez az év második felében be is következhet.

Válságra készül a kormány

Orbán Viktor miniszterelnök először idén tavasszal a 2019-es költségvetés tervezésekor beszélt arról, hogy újabb válság közeleg, amire fel kell készülni. Ennek jegyében a nyár elején elfogadott büdzsében az általános tartalék összegét 110 milliárd forintról 165 milliárdra emelték, az Országvédelmi Alap 60 milliárdos összege is megmaradt, illetve a céltartalék 90 helyett 136 milliárd lesz jövőre. Így összességében 360 milliárdos tartalékkal futunk neki a 2019-es évnek, ami a GDP 0,8%-a.

A miniszterelnök az utóbbi hónapokban többször kifejtette, milyen válságjeleket lát, állítólag a június elején tartott szokásos kötcsei polgári pikniken is ez volt mondanivalójának egyik fő motívuma:

  • Küszöbön áll egy újabb európai gazdasági válság, ennek jeleit már láthattuk az olasz kormányválság kapcsán például.
  • Figyelmeztető jel, hogy a francia államadósság korábban 72 százalékos volt, most pedig a statisztikák szerint 80 százalék fölött jár, emiatt el fog tűnni az "olcsó pénz" Európában.
  • Az amerikai védővámok növelése kapcsán is arra a következtetésre lehet jutni, hogy készülőben van a gazdasági válság.
  • A Fed és az EKB fokozatos kamatemelésével véget érhet az utóbbi évek kegyelmi időszaka, ami az alacsony kamatokkal járt.

A magyar kormányfő véleményét egyébként egyre több szakértő is osztja, arra figyelmeztetnek, hogy a pénzbőség elmúlása akár komoly gazdasági lassulást is hozhat a világban, amit csak tetézhetnek a kereskedelmi háborúval kapcsolatos félelmek.

Nagyon elapadtak a kormány tartalékai

Az utóbbi hónapokban többször megemlékeztünk róla, hogy a szokásosnál alacsonyabb szintre csökkent a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege, a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy a májusi komoly nettó kibocsátás után a júniusi törlesztésekkel ismét visszaesett 1000 milliárd forint alá a központi kormányzat likvid tartalékaiul szolgáló összeg. Ez pedig lényegesen alacsonyabb az utóbbi évek átlagánál:

Várjuk a következő válságot, mégis védtelenül megyünk neki?
Persze ebben komoly szerepe van annak is, hogy miközben itthon a kormány igyekszik a lehető leggyorsabban kifizetni az uniós támogatásokat, Brüsszelből viszont csak csordogál a pénz. Emiatt az év első hét hónapjában közel 1500 milliárd forint volt a költségvetés hiánya, ami az éves cél 110%-a. Ennek ára pedig az, hogy a kormányzat nem tudja olyan ütemben hizlalni a keszt, mint a korábbi években.

Valószínűleg a kormány arra számít, hogy az év második felében jelentős összeg érkezik majd Brüsszelből, ami egyrészt egyenesbe teheti a büdzsét, másrészt juthat belőle a likvid tartalék növelésére is. Erre utal az a napokban megjelent kormányhatározat is, mely szerint az év végéig legalább 3,1 milliárd, de ideális esetben 3,58 milliárd eurónyi forrást le kell hívni az Európai Bizottságtól. Ezzel a nagyjából 1000 milliárdos összeggel pedig máris megoldódna a likviditási tartalék problémája is amellett, hogy a hiánycél tartható lenne.

A likvid tartalék azért fontos, mert ha esetleg tényleg beüt egy válság, és az állam nem tud kellő összegben eladni állampapírokat, akkor ebből tudja fedezni a napi kiadásait. Éppen ezért lenne szükség arra, hogy ha valóban válságra számítunk, akkor ennek a tartaléknak a felduzzasztásával fel is készüljünk arra. Ehhez persze csak az kellene, hogy valóban megérkezzen Brüsszelből az a forrás, amit itthon már előfinanszírozott a költségvetés. Arra pedig jó esély van, hogy az év végéig több százmilliárd folyik be ebben a formában, még akkor is, ha a Bizottság néhány kifogást emel, esetleg nem fizeti ki benyújtandó számlák teljes összegét. Vagyis remélhetőleg ez csak rövid távon okoz problémát.

Vészesen elapadt a devizatartalékunk?

A másik lehetséges kockázatra az OTP Bank hívta fel a figyelmet néhány hete egy elemzésében, a bank szakemberei szerint mára éppen csak elegendő Magyarország devizatartaléka a nemzetközileg elfogadott modellek alapján. A közgazdászok alapvetően három különböző modell alapján vizsgálják a szükséges tartalék nagyságát:

  • A rövid lejáratú külső adósság összege határozhatja meg a szükséges tartalék nagyságát, ennek a szabálynak jelenleg megfelelünk.
  • Egy másik modell szerint a háromhavi importnak megfelelő devizatartalékot kell képezni, hogy az esetleges külső források elapadása esetére is be legyünk biztosítva. Ennek jelenleg már nem felelünk meg, az utolsó három hónapban (április-május-június) összesen 25,1 milliárd euró volt az importunk, miközben a jegybank nemzetközi tartaléka jelenleg 23,9 milliárd euró. Ugyanakkor az OTP szerint emiatt nem nagyon kell aggódnunk, hiszen ezt a szabályt nem érdemes komolyan venni egy olyan országban, ahol az import jelentős része néhány hónapon belül megjelenik az exportba, jelenleg ugyanis a magyar kivitelnek nagy az importigénye.
  • A harmadik az IMF által vizsgált komplexebb modell, melynek alapján a szükséges devizatartalék most nagyjából összhangban van az MNB meglévő tartalékával.


Az OTP elemzői kiemelik, hogy a kritikusok szerint a jelenlegi devizatartalékot korrigálni kellene a mintegy 6 milliárd eurónyi swapállománnyal, amit a jegybank a kereskedelmi bankokkal kötött, hiszen ezek bekerültek a tartalékba, de a lejáratkor vissza is kell fizetni őket. Ugyanakkor az elemzők szerint mivel a swapok legnagyobb része egyéves lejáratú, ezért ezek a devizatartalék stabil részének tekinthetők.

Várjuk a következő válságot, mégis védtelenül megyünk neki?
Az egyes devizatartalék-megfelelési szabályokból adódó tartalékmennyiség. Forrás: OTP Bank

Vagyis egyelőre nincs ok komoly aggodalomra a devizatartalék miatt, de egy esetleges válsághelyzetben, amikor egyszerre járna le a devizaswapok nagy része és nehezen jutnánk külföldi finanszírozáshoz, akkor elképzelhető, hogy vészesen apadna tovább a tartalék.

A tartalékunk egyébként évekig 40 milliárd euró közelében volt, onnan épült le fokozatosan egyrészt az MNB mérlegének zsugorodásával, másrészt az adósságon belül a deviza részarány csökkenésével. Ezt alátámasztották a számok is, hiszen Magyarország teljes bruttó külső adóssága például még 2013-ban is a GDP 90 százalékának közelében volt, tavalyra viszont ez 60 százalék közelébe esett.A lényegesen alacsonyabb adósságráta mellett pedig logikus, hogy nincs szükség akkora tartalékra sem.

A tartalék egyébként a következő hónapokban szintén növekedhet, amennyiben megindulnak a brüsszeli források. A devizában érkező támogatásokat ugyanis az MNB váltja le forintra a kormány számára.

Bár historikusan alacsonynak mondhatók, de összességében sem a kormány likvid tartaléka, sem a devizatartalék mennyisége nem ad okot jelenleg aggodalomra. Egy válságra felkészülve viszont érdemes lehet nem ennyire a határon mozogni és nagyobb ráhagyásokkal teljesíteni a pénzügyi stabilitás szempontjából fontos elvárásokat. Az uniós támogatások várható megindulása éppen ezen segíthet: a kesz állomány szintje, illetve a devizatartalék is emelkedésnek indulhat. Ezzel a költségvetési tartalék jelképes emelése mellett két igazán fontos támaszt is kaphat a gazdaság.

A címlapkép forrása: Shutterstock
Ezek a legsugárzóbb mobiltelefonok: a tied is köztük van?
gyar
deloitte logo
Brexit fellelegezhetnek a nalunk elo britek is allampolgar jog letelepedes1500
Ipar 4.0 robot
Kásler Miklós EMMI
forint
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Esti szeminárium
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
gyar