Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
Gazdaság

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás

Trump recesszióba taszítja a világot! Kipukkad a kínai buborék! Összeomlanak a feltörekvő piacok! Ilyen és ehhez hasonló riogatásokkal bombáznak azok, akik már a következő világgazdaság válság kirobbanásának első jeleit látják. Noha a konjunktúramutatók alapján még egyáltalán nem kell pánikba esni, megnéztük, hogy mennyiben tér el hazánk helyzete a 2008-astól. Jobban fel vagyunk készülve a következő válságra, mint akkor voltunk?
A magyar gazdaság sérülékenységéről is beszél a Budapest Economic Forumon Nagy Márton, az MNB alelnöke.


Azt már mindenki tudja, hogy milyen az, amikor egy emelkedő adósságú, növekedésre alig képes, elméletileg felzárkózó országot súlyos költségvetési restrikció közepette ér el egy világméretű válság. Az, ami Magyarországgal történt: kamatemelés, IMF-mentőcsomag, súlyos gazdasági visszaesés, újabb kiigazítás. De lássuk, mennyit változott Magyarország helyzete!

Növekedés

A magyar gazdaság ma dinamikus növekedési pályán van, nem úgy, mint 2008-ban. Akkor a sorozatos kiigazítócsomagok hatására (ami a fenntarthatatlan költségvetési és adósságpálya miatt kellett) elfogyott a gazdasági növekedés, majd az ország egyből recesszióba csúszott.

A jelenlegi, 4% körüli GDP-növekedés viszont robusztusnak mondható, és a bővülés szerkezete kiegyensúlyozott. Vagyis csaknem az összes nemzetgazdasági ág már évek óta kiveszi a részét a növekedésből. A háztartások fogyasztását a folyamatosan növekvő foglalkoztatás és a béremelések, a beruházásokat jórészt az EU-források lehívása (most épp előfinanszírozása), az exportot pedig a kedvező külső kereslet húzza. Termelési oldalról az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor egyaránt segíti a bővülést.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
Azért a gazdasági növekedés szerkezetét tekintve három sérülékenységi faktor jól azonosítható. Az egyik, hogy az ipari termelésen belül jelentősen megnőtt a járműgyártás súlya - mostanra a feldolgozóipar egyharmadát teszi ki -, az pedig sosem kedvező, ha egy szektor (különösen, ha nagyban konjunktúra-érzékeny) ilyen nagy szeletet hasít ki a teljes iparból - éppen akkor, amikor a vámháború célkeresztjébe kerülhet az autógyártás.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
A másik tényező, hogy az áruexport többlete kezd csökkenni. A nettó export a válság óta folyamatosan magas szinten mozog, ugyanakkor az egyre erősebbé váló belső kereslet (beruházás és fogyasztás) miatt lassan apadni kezd a szufficit.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
A szolgáltatások exportja azonban jól teljesített az elmúlt években, vagyis az áruexport kieső többletét ez valamelyest ellensúlyozni tudja. Ráadásul a szolgáltatások sokkal válságállóbbak, mint az áruk, vagyis nem kell hirtelen és drasztikus zuhanásra számítani a szolgáltatások kivitelében, ha érdemben lassulna a globális gazdaság.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás

A harmadik tényező az EU-források ciklikussága. Amikor kevesebb uniós forrás érkezik, akkor a gazdaság növekedése visszaesik a potenciális szintjére (ami 2-2,5% körüli), ezt láthattunk 2016-ban is. Abban az évben az előző uniós költségvetésből már nem, a jelenlegiből pedig még nem tudtunk forrásokat lehívni.

Összességében tehát a növekedéshez felhasználási oldalról hozzájárul a fogyasztás, a beruházás, és a kedvező külső kereslet miatt kiegyensúlyozott bővülést mutat az export is, termelési oldalról pedig az ipar, az építőipar, és a szolgáltatások bővülése is támogatja a GDP-növekedést. Habár néhány sérülékenységi faktor azonosítható, növekedési szempontból sokkal kedvezőbb helyzetben érne bennünket a következő válság, mint 2008-ban. Érdemes azért azt is megjegyezni, hogy a növekedés minden bizonnyal túl van a csúcsán, innen már kissé lassabb GDP-bővülés várható a következő időszakban.

Büdzsé és államadósság

A költségvetési hiány is alacsonyabb, mint a világgazdasági válság előtt volt, vagyis minden bizonnyal nem romlik majd olyan gyorsan a büdzsé helyzete, ha kedvezőtlenül alakulnának a növekedési (és így a bevételi) folyamatok. A tartósan 2% körüli (eredményszemléletű) hiány ugyan nem számít alacsonynak az EU-ban, de nem is kirívó, habár kétségtelen, hogy prociklikussá vált a fiskális politika. Vagyis a költségvetés helyzete nem felel meg a gazdaság ciklikus pozíciójának. Ha tehát a hiányt most szorítaná le a kormányzat (anticiklikus költségvetés), és ezzel alacsonyabb GDP-arányos adósság alakulna ki, akkor minden bizonnyal nagyobb mozgástere lehetne a következő válság során.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
A számok összességében azt mutatják, hogy a kabinet tartósan a maastrichti 3%-os küszöb alatt tartja a hiányt, de nem sikerül elérni a középtávú célt (1,5%-os strukturális deficit). Ez azonban elég ahhoz, hogy a GDP-arányos államadósság lassan csökkenjen. A kulcsszó azonban a lassan: a 70% feletti ráta komoly sérülékenységi faktor, mind a felzárkózó térség átlagánál nagyobb, mind a hasonló hitelminősítésű (BBB-) országokénál magasabb.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
Halkan jegyezzük meg, hogy az adósságráta még magasabb, mint amilyen nagy adóssággal Magyarország a világgazdasági válság előtt rendelkezett. És az sem mellékes, hogy az ország (éves) teljes finanszírozási igénye a válság előtti 17-20%-os GDP-arányos szintről átmenetileg csökkent, mostanra azonban újra ehhez a sávhoz közelít. Ez azért is fontos, mert kulcskérdés, hogy mennyi adósságot kell megújítanunk, ha rosszabbra fordul a széljárás.

Kedvező fejlemény azonban, hogy az államadósság devizaaránya folyamatosan csökken, és a lejáró devizaadósságot is jórészt forintból újította meg az ÁKK az elmúlt években. Ez nagymértékben támogatta Magyarország sérülékenységének a csökkenését, ami különösen kedvező egy olyan világgazdasági környezetben, amikor a dollárkamatok emelkednek (és tovább fognak nőni), és a külföldi devizában eladósodott felzárkózó országok kerülnek a piacok figyelmének a középpontjába.

A válság előtt 25-30%-os sávban mozgott az adósság devizaaránya, ami az IMF-hitel felvétele, a forint jelentős gyengülése, valamint a GDP visszaesése miatt elérte az 50%-ot. Mostanra dinamikus csökkenéssel 20% alá került a devizaadósság aránya, ami az ÁKK jelzése szerint 45 éves mélypontot jelent. Mindez komoly fegyvertény lehet akkor, amikor a felzárkózó térségbe vetett piaci bizalom olvadni kezd.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
Mint ahogy az is komoly fegyvertény, hogy Magyarország folyó fizetési mérlege továbbra is jelentős többletet mutat (habár a többlet csökken), de kétségtelen, hogy az exporttöbblet olvadásával párhuzamosan a fizetési mérleg szufficitje is alacsonyabbá válik.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
Magyarország külső adóssága az elmúlt években jelentősen csökkent, mindez pedig mérsékelte a sérülékenységet. Ugyanakkor a 80%-os rátán még van még mit javítani.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás

Monetáris politika

Míg a válság előtt inkább szigorú volt a monetáris politika - az inflációs cél elérése mellett a forint leértékelődésének elkerülése végett, amelyre a devizahitelek magas aránya miatt volt szükség -, addig most a leginkább expanzív az egész Közép-Kelet Európa, Közép-Kelet, Észak-Afrika (CEEMEA) térségben.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
Megjegyzés: Az ábra szerint a magyar monetáris politika expanzív, és jelenleg nem törekszik sem szigorításra, sem lazításra.
Az MNB számos nem konvencionális intézkedést hozott az elmúlt években, hogy az inflációs cél elérése mellett támogassa a gazdaság növekedését, és még most is úgy látszik, hogy habár "felkészült a monetáris politika normalizálására", folytatja a laza pénzpolitikáját.

Mint a Morgan Stanley gyűjtése alapján látható, Magyarországon a legalacsonyabb a reálkamat az egész CEEMEA-térségben, miközben azért érdemes megjegyezni, hogy a sérülékenységünk nem nekünk a legkisebb.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
Erre a helyzetre világított rá a nyári feltörekvő piacokon tapasztalható eladási hullám is, amikor a befektetők célkeresztjében lévő devizák (például török líra, argentin peso) után a forint mutatta az egyik legnagyobb kilengést.

Összességében tehát habár a magyar fundamentumok sokat javultak az elmúlt években, van olyan tényező - az MNB laza monetáris politikája -, ami mégis sérülékennyé teheti a forinteszközöket a külső sokkokra. És habár a devizatartalék a válság után magas szintre emelkedett, mostanra még éppen abban a sávban van, amit a befektetők elfogadhatónak tartanak. Egy válság során pedig általánosságban gyorsan rövidül az adósság. Ezt persze részben ellensúlyozhatják a beérkező EU-források.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás

Mikro

A vállalatok és a háztartások mérlegét mintha kicserélték volna - igazából azért, mert majdnem így is történt. Az eladósodottság jelentősen csökkent (óvatossági megfontolások, hitelundor), miközben az adósság szerkezete is átalakult, köszönhetően a lakossági devizahitelek forintosításának. Ez kivette az árfolyamkockázatot a háztartások mérlegéből, ami nagyban hozzájárult a sérülékenység csökkenéséhez.

A legjobban a GDP-arányos vállalati és lakossági hitelállomány mutatja be a helyzetet:

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás


Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
Ebből az látható, hogy Magyarországon egyáltalán nem kell tartani a túlzott eladósodástól, sőt, a régiós országoktól jelentősen elmarad a GDP-arányos hitelállomány.

Az MNB az elmúlt években közelről figyelte az eseményeket, az adósságfék-szabályok alakításával, a fix kamatozású hitelek elterjedésének támogatásával és más eszközökkel különösen ügyelt arra, hogy a hitelek ne jelentsenek makrogazdasági kockázatot.

A hitelesek a kamatok emelkedésére érzékenyek, de ebben a tekintetben is igyekszik lépéseket tenni az MNB (fix kamatozású hitelek térnyerése).

Sérülékenység és hitelminősítés

Több makrogazdasági mutató alakulása és néhány puhább változó alapján a nagy banki elemzőházak is vizsgálják egy-egy ország sérülékenységét. Az egyik komplex mutatót a Morgan Stanley fejlesztette, a VSI-index (Vulnerability Scoring Indicator) alapján pedig Magyarország sokat lépett előre a válság kirobbanása óta. A javulás mértékében a legjobbak közé tartozunk, de ez csak arra volt elég, hogy

a közepesen sérülékeny országok klubjába kerüljünk be.



Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
A JP Morgan is készített egy hasonló indexet, ami nagyjából ugyanezt mondja el az országról:

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
A piac érzékelése alapján egyébként nem vagyunk érdemben kockázatosabbak, mint a régió többi országa. Íme, a CDS-felár alakulása:

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás
Ezt a nézetet azonban nem teljesen osztják a hitelminősítők. A régiós országokhoz képest és a 2008-as adósbesorolásunkhoz viszonyítva ugyanis még most is kedvezőtlenebb helyzetben vagyunk, és jó ideig a bóvli kategóriában csücsültünk.

A jelenlegi besorolást persze részben magyarázza, hogy a hitelminősítők óvatosabbak a válság kirobbanása óta. De az tény, hogy a cégek nem látják még elérkezettnek az időt arra, hogy a befektetési sáv legalsó lépcsőfokánál feljebb emeljék a magyar adósbesorolást. A másik magyarázat - és ez a fontosabb - pedig az, hogy a hitelminősítők kiszámíthatatlannak tartják a gazdaságpolitikát és alacsonynak a potenciális növekedést, ami miatt nehezen javul a hitelminősítésünk.

Csak semmi pánik! Magyarországot nem sodorja el az összeomlás

Rizikófaktorok

Természetesen nem tudjuk, hogy honnan és milyen természetű válság (lassulás) köszönthet be. Lehet, hogy Törökországon keresztül, a pénzügyi piacikon át érkezik fertőzési hatás, lehet, hogy a kereskedelmi háború miatt esik vissza a világgazdaság növekedése, és például az is megeshet, hogy a szigorodó globális monetáris kondíciók hűtik le a növekedést. Éppen ezért nem tudni, hogy milyen csatornákon keresztül hat majd a magyar gazdaságra a világgazdaságban bekövetkező változás, de azt tudjuk, hogy hol vannak a sérülékenységi pontjaink. Ezek pedig a következők:

  • Nyitott gazdaságunknál fogva a globális növekedés megtorpanását az export visszaesésén keresztül azonnal érezzük. Az export exporttöbbletének már most szemmel látható csökkenése miatt a folyó fizetési mérleg szufficitje fogyóban van, és ha a növekedés szerkezete fennmarad, akkor tovább csökkenhet.
  • A növekedés kitett az EU-források érkezésének, amelyek elakadása/visszavágása komoly lassulást okozhat. (Ezt láttuk 2016-ban, amikor 2,2%-ra lassult a GDP-növekedés az uniós források nélkül.) Ha a jelenlegi ciklus kifizetéseivel komoly gondok adódnak vagy 2020-2027-es uniós költségvetési ciklusban érdemben kevesebb forrás érkezik, az önmagában érdemi lassulással jár majd.
  • A gazdaság potenciális növekedése a legtöbb becslés szerint a régiós átlagnál alacsonyabb (2-2,5% körüli), és a gazdaság teljesítménye hamarosan akkor is visszaeshet a potenciális szintre, ha nem lesz különösebb probléma a magyar gazdasággal. Miután a GDP-növekedés már túl van a csúcspontján, így a növekedési képesség miatt önmagában is lehet még gond.
  • Az intézményi gyengeségek, a versenyképességi problémák egy krízis esetén törnek felszínre. A gyengébb növekedés időszakában pedig fájdalmasabb meghozni azokat a szükséges reformokat, mint konjunktúra idején. A prociklikus gazdaságpolitika miatt minimális tér marad a lazításra, vagyis, nem alkalmazható az anticiklikus politika a gazdaság élénkítése érdekében.
  • Az ipari termelésen belül az autóipar aránya jelentősen növekedett az elmúlt 10 évben, az ipar szerkezete így eléggé egyoldalúvá vált, ami kedvezőtlen hír, hiszen a járműértékesítés konjunktúra-érzékeny. Ráadásul a kereskedelmi háborúban Donald Trump szavai alapján az autókra kivetett vámok is a listáján vannak.
  • A jelenlegi hazai laza monetáris politika miatt sérülékenyek a forinteszközök, és egy válság során ez komoly rizikófaktort jelent. Ebből kaptunk ízelítőt idén nyáron, amikor a török fertőzés hatására a forint történelmi mélypontra esett és a kötvényhozamok emelkedésnek indultak.
  • A devizatartalékot a válság után magas szintre töltöttük, hiszen sokszor azokat az országokat találják meg elsőként a befektetők, ahol ez alacsony. Mostanra azonban lejjebb ereszkedett a tartalék, és már van olyan kritérium, aminek nem felel meg a tartalékok szintje.
  • A hitelminősítésünk a befektetési sáv alsó lépcsőfokán áll, így nem kell túl sokat rontani a besorolásunkat ahhoz (egy szintet), hogy újra a bóvli kategóriába vágják Magyarországot. Éppen ezért jó lenne több fokozattal eltávolodni ettől a lépcsőfoktól. Egy kategória elvesztése általában nem jelent túl sokat, azonban a választóvíz a befektetési sáv alsó, illetve a befektetésre nem ajánlott sáv felső lépcsőfoka. A bóvli kategóriába vágás esetén a forint és a kötvények is eladói nyomás alá kerülhetnek, és meginoghat a pénzpiaci stabilitás.
  • Az állami, illetve az államhoz köthető szektorok térnyerése kockázatot jelent, ha recesszió alakul ki, hiszen ilyenkor sokszor komoly tőkét kell belepumpálni a cégekbe.

A házi feladat: félig-meddig kész

Összességében a magyar gazdaság sokkal felkészültebben várja a következő válságot/lassulást, mint 2008-ban, de látható, hogy számos sérülékenységi tényezőnk van továbbra is. Amíg tíz évvel ezelőtt a leginkább sérülékeny országok közé tartoztunk a makromutatók alapján, most a közepesen kitettek csoportjába vagyunk. Ez talán elég ahhoz, hogy ne álljunk teljesen fejre, ha beköszönt egy recesszió, de ahhoz biztosan nem, hogy tökéletes, mintaszerű válságkezelést hajtsunk végre. Ehhez ugyanis nem szabad a fellendülés időszakéban prociklikus politikát folytatni.

A hitelezés oldaláról nem épültek fel kockázatok: az MNB egyrészről támogatta, másrészről szigorú szabályokkal (adósságfék) kontrollálta a hitelfelvételeket. Így a háztartások és a vállalatok mérlege egészségesnek tekinthető és az eladósodottság alacsony szintű. Azonban fontos kockázati faktornak látszik a laza monetáris politika, hiszen a CEEMEA-térségben legalacsonyabb reálkamat nem igazán védi a forinteszközöket.

Miután a hitelminősítőket még annyira nem győzte meg a "magyar sztori", így fontos a fokozott óvatosság, a tartalékolás, a kiszámítható üzleti környezet biztosítása, és a kiegyensúlyozott gazdaságpolitikai mix alkalmazása. Hogy amikor fordul a piac, és a befektetők elkezdik összegyűjteni a sérülékenységi pontokat, akkor ne legyen túl hosszú a listájuk.
koronvavirus
sme kkv csomag laptop
kínai jüan
A lány, aki végrehajtotta a világ egyik legnagyobb hackertámadását, majd ezzel hencegett
zöld környezet levél
DSZZS20200216016
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
koronvavirus