Fordulat a magyar kivándorlásban: kiábrándultunk Európából vagy már mindenki elment, aki akart?
Gazdaság

Fordulat a magyar kivándorlásban: kiábrándultunk Európából vagy már mindenki elment, aki akart?

Az utóbbi években csökkent a magyarok elvándorlásának üteme, ráadásul egyre többen térnek haza azok közül is, akik korábban elmentek - állapítja meg a nemrég publikált Demográfiai Portré. Persze azt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatója is megjegyzi, hogy egy-két év kedvező adataiból nehéz messzemenő következtetéseket levonni, egyelőre csak reménykedhetünk abban, hogy az elkezdődött pozitív folyamat tartós lesz.

Sokáig mindenki ment, aki tudott

A napokban két komolyabb tanulmány is megjelent a magyarok külföldre vándorlásáról, a Társadalmi Riportban kiadott tanulmányt a múlt héten már feldolgoztuk. Annak legfontosabb üzenete, hogy Magyarország a kétezres évek elején egyértelműen kivándorló ország lett, és egyelőre nem látszik, hogy ez véget érne.A Társadalmi Riporttal szinte egyszerre jelent meg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének három évente készülő Demográfiai Portré című kiadványa, melyben Gödri Irén, az intézet tudományos főmunkatársa jegyzi a nemzetközi vándorlással kapcsolatos fejezetet. A fontosabb számokban és múltbeli trendekben természetesen nincs különbség a két tanulmány között, azonban előzetesen annyit elárulhatunk, hogy a KSH anyaga a jövőt illetően sokkal optimistább, mint a Tárki által kiadott Társadalmi Riport.

A Demográfiai Portré szerint 2017 elején az EGT-országokban és Svájcban élő magyar állampolgárok száma meghaladta a 461 ezer főt (2014-ben számuk 330 ezer volt). Háromnegyedük a három fő célországban élt: Németországban (39%), az Egyesült Királyságban (21%) és Ausztriában (15%). Ezt az egyes tagállamok statisztikai hivatalainak tükörstatisztikájából lehet kikövetkeztetni. A Portfolio korábbi 600 ezer körüli becslése azért tér el ettől, mert véleményünk szerint a 100 ezres magyar populáció erősen alulbecsült az Egyesült Királyságban.

A tükörstatisztikák további hátránya, hogy csak a legálisan, bejelentve az országban tartózkodókat mérik, illetve nem számolnak az egy évnél rövidebb tartózkodással.

A KSH megállapításai szerint 2007-től kezdett el növekedni a kivándorlási kedv. Az ezredforduló környékén évente 22-25 ezer magyar bevándorlót regisztráltak az európai országokban, ez a 2004-es uniós csatlakozásunk után sem nőtt számottevően. 2010-re viszont ez a kivándorlási ütem megduplázódott, majd a német és osztrák munkaerőpiac megnyílásával tovább gyorsult. Gödri Irén megállapítása szerint 2012-15 között már legalább százezer ember vándorolt el csak Európán belülre.

Fordulat a magyar kivándorlásban: kiábrándultunk Európából vagy már mindenki elment, aki akart?
A klasszikus kivándorlók mellett léteznek az ingázók is, akikkel a fenti statisztikák nem számolnak. A külföldi telephelyen dolgozók száma az ezredforduló előtt néhány ezer volt, majd 2004-re elérte éves átlagban a húszezret, a válság hatására pedig tovább növekedett. A német és osztrák piac megnyitása adott újabb lökést, a 2010-es 50 ezerről 2016-ra 116 ezerre nőtt a szám, de 2017-ben ebben is megtört az emelkedő trend.

Fordulat a magyar kivándorlásban: kiábrándultunk Európából vagy már mindenki elment, aki akart?
A 2006-16 között végzett munkaerő-felmérések alapján egyébként nem meglepő módon az ingázás elsősorban a dél-dunántúli és nyugat-dunántúli régiókban jelentős, illetve rövidebb időtartamú mozgásokat tapasztalni Észak-Magyarországon.

A külföldön élő magyar állampolgárok számát 2011 óta azok a személyek is növelhetik, akik az egyszerűsített honosítás révén a szülőföldjükön (többnyire a szomszédos országokban) szereztek magyar állampolgárságot, majd ezt követően vándoroltak ki a különböző célországokba. Ez a hatás is érezhető már, Ausztriában 2017-ben meghaladta a 12 ezer főt, az Egyesült Királyságban pedig mintegy tízezer fő volt azon magyar állampolgárok száma, akik nem Magyarországon születtek (köztük szerepelnek azonban az adott befogadó országban született magyar állampolgárságú gyermekek is) - olvasható a tanulmányban.

Elindultak haza a magyarok

Az elvándorlás növekedésének üteme 2013-ban mérséklődött, majd 2014-2015-ben megállt, 2016-ra pedig csökkenés mutatkozott - olvasható Gödri Irén tanulmányában. A csökkenés a hazai adatokban és a tükörstatisztikákban is megfigyelhető. A fontosabb célországok közül Ausztria esetében viszont a regisztrált magyar munkavállalók száma tovább nőtt.

Amellett, hogy egyre kevesebben mennek el, az utóbbi években erősödött a visszavándorlás is, bár az talán még nehezebben mérhető, mint az elvándorlás. A Mikrocenzus adatai alapján 2016-ban 242 ezer olyan magyar állampolgár élt az országban, aki itt született, és élete során legalább 1 évet külföldön élt; ebből 130 ezren 2000 után voltak külföldön. Vagyis már az a tábor is százezresre tehető, mely átmeneti külföldi tartózkodás után hazatért.

A tanulmány is kiemeli, hogy egyelőre nem lehet a kivándorlás trendszerű csökkenéséről beszélni, egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy a hosszabb távú trend is megfordult.

A kivándorlási kedv mérséklődését a migrációs potenciálra vonatkozó vizsgálatok is alátámasztják. A csúcs 2012-ben volt, amikor a felnőtt lakosság közel ötöde tervezett valamilyen típusú migrációt, majd onnan csökkenni kezdett, 2013 és 2016 között 13-16% között ingadozott. A 2016-os Mikrocenzus kapcsán is készült olyan felmérés, ami szerint a 16-64 éves korosztály 8,4%-ának volt valamilyen kivándorlási szándéka a következő két évre. Ez 510 ezer potenciális kivándorlót jelentett.

Említettük már, hogy a visszavándorlás pontos mértékét nagyon nehéz meghatározni, legfeljebb becsülni lehet. Az egyes európai országok tükörstatisztikái tartalmazzák az onnan "kivándorló" magyarokat, de nem lehet tudni, hogy esetükben mekkora arányban beszélhetünk hazatérésről, illetve hányan mennek tovább valamelyik harmadik országba. Továbbá az egyes európai országokból kivándorló magyarok közt azok is szerepelhetnek, akik már ott születtek, az ő esetükben viszont nem beszélhetünk "visszatérésről".

A német statisztikai hivatal adatai szerint az országból 2001 és 2006 között évente mintegy 15 ezer fő vándorolt ki Magyarországra, akik közül vélhetően sokan visszatérők voltak. 2007-től aztán a számuk növekedni kezdett, 2014-re elérte a 40 ezret. Hasonló tendencia figyelhető meg Ausztriában csak kisebb ütemben, onnan évente 6-7 ezer magyar térhet haza.

A visszatérők számát az adott évben bevándorlók számához viszonyítva Németország és Ausztria esetében azt látjuk, hogy ez az arány néhány évig csökkent, majd 2012, illetve 2013 után növekedni kezdett. A legutóbbi adatok szerint ez Németország esetében meghaladta a 80%-ot, Ausztriában pedig 55%.

Vagyis még mindig lényegesen többen mennek el, mint ahányan visszatérnek, így igazi trendfordulóról nem beszélhetünk, legfeljebb a kivándorlási ütem lassulásáról. Az üdvözítő az lenne, ha sikerülne elérni, hogy többen térjenek haza, mint ahányan elmennek egy évben. A tanulmány kiemeli, hogy a hazatérések véglegessége is bizonytalan, korábbi kutatások szerint ugyanis akik már éltek vagy dolgoztak külföldön, azok kétharmada tervez újabb kivándorlást.



Fordulat a magyar kivándorlásban: kiábrándultunk Európából vagy már mindenki elment, aki akart?
A címlapkép forrása: Shutterstock
E.ON
KPMG
Musk
Frankfurt Stock Exchange
Stock exchange
fed
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
fed